Varga Mihály kiemelte, a külföldiek szerepe csökken, a magyar családoké erősödik az adósság finanszírozásában: 2010-ben az adósság 60 százaléka volt külföldiek kezében, ma az egyharmada. Akkor az államadósság csupán 3 százalékát tartották kézben a magyar emberek, ma ez az arány 25 százalékra javult.
Ez azt jelenti, hogy mára Európában Magyarországon a legnagyobb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ezzel mérséklődik az ország kiszolgáltatottsága, nő a stabilitás, a kamatjövedelem a családoknál marad, nem külföldiek jövedelmét növeli.
10 110,1 milliárd forint az új rekord
A Varga Mihály által idézett adat az MNB által rendszeresen közzétett, a rezidens kibocsátású értékpapírok adatait kibocsátói és tulajdonosi bontásban nyomon követő statisztikában található. A 2021. decemberi adatokból látszik: a hó elején meglévő 9 979,5 milliárdos állomány a tranzakcióknak köszönhetően 118,8 milliárd forinttal emelkedett (ennyivel volt több a vásárlások, mint a lejáratok aránya), és további közel 12 milliárd forinttal bővült az állomány az átértékelődés következtében. Így tavaly év végére 10 110,1 milliárd forintra emelkedett az állampapírok háztartásoknál lévő állománya.
Ugyanekkor egyébként a pénzügyi vállalatok állománya (főként az MNB és a bankok tranzakcióinak következében) mintegy 463 milliárd forinttal csökkent, a külföldieké pedig 80 milliárd forinttal lett kevesebb. Decemberben a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya összesen 37 599,9 milliárd forint volt, 48,2 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hónapja.
Drágán adósodott el az állam, de legalább a lakosság felé
A Varga Mihály által említett folyamat, azaz a lakosság szerepének jelentős erősödése az államadósság finanszírozásában az alábbi grafikonon jól tetten érhető. Ennek persze megvolt az ára: a kormányzat 2010 óta folyamatosan a piaci kamatoknál lényegesen magasabb kamatot biztosít a lakossági állampapírok megvásárlóinak - annak érdekében tehát, hogy belföldre (azon belül is minél inkább a lakossági szektorba) helyezze át a finanszírozás súlyát, jóval drágábban adósodott el az állam, mint amit egyébként a piaci viszonyok indokoltak volna.
A hazai lakossági befektetők így azokban az időkben is értelmezhető reálkamatokat élvezhettek, amikor az állampapírokkal egyébként a nulla közeli, vagy sok esetben negatív kamatok mellett nem igazán tudtak értelmezhető hozamokat elérni a befektetők.
Ennek eredménye a grafikonon látható gyors növekedés: 2012-ben még arról adhattunk hírt, hogy meghaladta az 1000 milliárd forintot a lakossági állomány, most már a 10 ezer milliárd forintos szint áttöréséről beszélhetünk.
Az alábbi, halmozott grafikonon pedig az látszik, hogyan nőtt a teljes állományon belül a háztartások aránya 25 százalék fölé:
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az állam nemrég sok külföldi kövényt is kibocsátott, tehát a magyar lakosság pénze nem biztos, hogy elég az államadósság fedezésére.
A jelenlegi inflációs folyamatok mellett egyébként méginkább a zsebébe kell nyúlnia az államnak, ha a növekedésnek ezt az ütemét fenn szeretné tartani a lakossági állmpapíroknál. Az elmúlt időszak slágerterméke, a szuperállampapírként is emlegetett MÁP Plusz a mostani pénzromlási ütem mellett már messze nem olyan vonzó, mint korábban volt:
Erre válaszul egy másik lakossági termék, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok kondícióit nemrég valamelyest javította az állam.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
