Épp tegnap reggel írtuk, hogy heves normalizálódás bontakozott ki az európai kötvénypiacokon, köztük leginkább a legfejlettebb országokén, ahol a legalacsonyabbak a hozamok. Tegnap aztán máris megfordult a trend: a kötvényhozamok egészen nagyot zuhantak napon belül, némelyik 20 százalékkal, már ha egyáltalán a nagyon alacsony számoknál értelmezhető a százalékos érték.

Adatok

Az osztrák 10 éves államkötvény hozama 0,37-ről 0,30 százalékra esett, ez nagyjából 20 százalék, a belga papír 0,52-ről 0,46-ra, a finn 0,41-ről 0,34-re (ugyancsak 20 százalék), a francia 0,43-ról 0,37-re. A legdurvább persze most is a német hozam volt: 0,08-ról 0,02 százalékra csökkent, ami akárhogy is nézzük, 75 százalék, csak a nullát gyakorlatilag elérve már nem értelmezhető ez a szám.

Az ijedelem oka

A heves reakciót az váltotta ki, hogy az úgynevezett IHS menedzser beszerzési index, ami az ipari és szolgáltatási szektor aktivitását mutatja 5000 vállalkozás megkérdezése alapján, 51,3-as értékre esett áprilisban az 51,6-os márciusi értékről. Amíg a szám 50 fölött van, fokozott üzleti aktivitást mutat, vagyis semmi különösebb gond nincs, de néhány elemző máris a recesszió rémével kezdett fenyegetni, mint mostanában oly gyakran.

Csoszogásnak nézik a dübörgést

Mindeközben Amerikában az új munkanélküli ellátások iráni igények száma a múlt héten 50 éves mélypontra esett 192 ezres értékkel, ami azt jelzi, hogy Amerikában a munkanélküliség továbbra is minimális, sőt közgazdasági értelemben inkább a munkaerőhiány jellemző. Ugyanez a helyzet az eurózóna fejlett országaiban, ahol pedig nem, ott torzítja az adatokat a bőkezű, a munkanélküli ellátások akár indokolatlan igénybevételére is ösztönző rendszer (Spanyolország, Franciaország).

Talán majd az új főjegybankár

Mivel a foglalkoztatás csúcsra jár az eurózónában, a recesszió teljesen kizárt, mégis sokan félnek tőle. Ebben nem csekély az Európai Központi Bank szerepe, amely maga is retteg, állandóan aggályoskodó közleményeket hoz nyilvánosságra a kamatdöntő ülések után. Ez a helyzet talán csak akkor fog megváltozni, ha októberben új jegybankelnök váltja Mario Draghit, aki más szemléletet fog alkalmazni a jelen helyzetben, amikor a magas, sok esetben teljes foglalkoztatottság viszonylag alacsony inflációval párosul.