A Hajdú-Bihar vármegyei másfél éves pilotprogramot követően az új ügyeleti rendszert 2023 februárjától Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vezették be. Ez volt az indulás, és azóta már az egész országban, sőt, októbertől már Budapesten is a sokat kritizált új ügyeleti rendszer van érvényben.
Az Országos Mentőszolgálat alá került új ügyeleti rendszert hétköznap 16.00–22.00, hétvégén és ünnepnapokon 8.00–14.00 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok látják el. Este 10 után, hétvégén délutántól pedig a mentőszolgálat munkatársai: orvosok, mentőtisztek, mentőápolók, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók.
Fotó: Depositphotos
2023-ról 2024-re ugyanis drámai csökkenés történt a háziorvosi praxisok számában, ami 2024-ben csak folytatódott. Az ügyeleti reform bevezetése után ugyanis az addigi átlagos éves 20-40 megszűnő praxis helyett közel 200 praxissal lett kevesebb.
És a folyamat nem áll(t) meg. Míg 2023 januárjában, az új háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetése előtti hónapban 681 betöltetlen háziorvosi praxis volt az országban, addig 2024 januárjában már 826 helyen hiányzott a háziorvos Magyarországon. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai szerint 2024 december 1-jéig pedig már 937 betöltetlen háziorvosi praxis áll árván.
Azaz két év alatt, az új ügyeleti rendszer fennállása óta 256 alapellátásban dolgozó orvos lépett ki a rendszerből (és még nem tudjuk, decemberben hányan hagyják ott praxisukat).
Arról, hogy vármegyei bontásban hány betöltetlen háziorvosi praxis van, és ezekből hány üresedett ki az elmúlt két évben, az új ügyeleti rendszer óta, valamint hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság álláskereső portálján hány hirdetésben kínálják eladásra praxisukat az orvosok, a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu cikkéből tudhat meg többet.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
