571 háziorvosi praxis betöltetlen, egy új szabállyal próbálják a helyzetet megoldani.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt kéri valamennyi ellátó intézmény vezetőjét, hogy kíméljék a 65 év feletti egészségügyi dolgozók direkt kontakjait a betegekkel. A háziorvosoknál ez nehezen kivitelezhető, hiszen több, mint felük épp ebbe a korosztályba esik.

Évek óta egyre rosszabbak a betöltetlen háziorvosi, valamint fogorvosi praxisok számai. A 2020. január 1-jei friss adatok szerint a háziorvosi üres helyek száma az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listáján 404-re nőtt, míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) 469-re duzzadt. A fogorvosi praxisoknál hasonlóan eltérnek a két lista adatai. Az ÁEEK szerint csökkent, míg a NEAK szerint nőtt. Melyiknek lehet hinni?

Összegyűjtöttük a költségvetési zárszámadásokban szereplő számokat, hogy megmutassuk, hogyan gyarapodtak az elmúlt 8 évben Magyarországon a betöltetlen háziorvosi praxisok és hogyan öregszik el a szakma.

Holnap hétfő, ha nagyon nincs kedved dolgozni menni, ne ezt a módszert válaszd!

Az őszi-téli időszakban egyre gyakoribbak a megfázások, megbetegedések, így nem ritka, hogy akár 1-2 órát is kell várakoznunk a háziorvosnál. A helyzet még súlyosabb komolyabb vizsgálatok, műtétek esetében, ahol egyes esetekben hosszú várólistákra kell feliratkoznunk. Sokan nincsenek megelégedve az egészségügyi szolgáltatásokkal, ráadásul szakértők szerint háziorvos-válság előtt áll az ország. Egy jó egészségbiztosítással elkerülhetjük a sorban állást és a hálapénzt is.

Még több pénzt adnak a háziorvosi praxisvásárlásra és a letelepedési támogatásra.

Évek óta nem volt ennyi betöltetetlen praxis az országban.

Jövő évtől nem kell megfizetni a személyi jövedelemadót az orvosi praxisok eladása után.

Március óta lehet pályázni arra a több mint 500 praxisra, amely üresen áll, vagyis ahol nincs háziorvos vagy fogorvos.

Komoly pályázati forrásokat tettek elérhetővé, sürgősen meg kell oldani a problémát.

A kormány 2016-ban 750 millió forintot ad háziorvosipraxis-pályázatokra.

A letelepedési és praxisvásárlási program nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: 64 orvos szerződött az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, de több száz körzet maradt betöltetlen. Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az irány jó, de rendszerszintű reformokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a vidéki betegeknek is legyen majd kihez menniük.

Bő két év múlva új irányelv lép életbe: a gyógyszercégeknek nyilvánosságra kell hozniuk, kinek mennyit fizettek.

A magyarok szerint alapvetően romlott az egészségügyi ellátás. A szakorvosokra sokkal többen panaszkodtak, mint korábban. Van azonban, ahol javulást láttak az emberek.

Néhány hónap alatt jelentősen nőtt az egészségügyi iránti bizalom. A lakosság és az orvosok is kedvezőbbnek ítélik az ágazat helyzetét, mint korábban. Ugyanakkor abban mindenki egyetért, hogy az ápolás rovására mehetnek a változások.

Az egészség megőrzése és visszaszerzése a magyar lakosság számára is egyre fontosabb. A növekvő ráfordítások mellett a költési szerkezet is átalakulóban van: az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások igénybe vétele nőtt a legnagyobb mértékben egy év alatt.

A GfK Hungária háziorvosi praxisok körében végzett felmérése szerint az alapellátásban dolgozó orvosok munkájukban magányosnak érzik magukat és hiányolják a szakmai irányítást, támogatást. Az elvárásokat túlzónak érzik, hiszen egyszerre kell orvosként és menedzserként helytállniuk. Erre a helyzetre szolgálhat megoldásként a praxisközösségek működtetése, ami emelheti az alapellátás színvonalát.

A Magyar Rezidens Szövetség szerint nyugati kórházak vásárolhatják majd ki a hallgatói szerződést aláíró orvostanhallgatókat, vagyis a "röghöz kötésről" szóló döntésével a kormány épp ellentétes hatást ér el - írja a Napi Gazdaság.