Háziorvosi praxisok végveszélyben - ábrán, hogy mi történt 2010 óta

MTI Fotó: Balázs Attila

Bár a kormány az elmúlt években több módon is próbálta ösztönözni és támogatni a háziorvosokat - például állami pályázatokon keresztül támogatják a praxisjogvásárlást -, a fiatalok számára azonban még így sem lett vonzóbb ez a terület. Ezen változtatni leginkább rendszerszintű átalakítással lehetne - mondta Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagja még nyáron az InfoRádiónak.

"Olyan ellátásbeli elemeknek kellene megjelennie az alapellátásban, amelyek túlmutatnak a jelenlegi adminisztratív terheken és a szakma felé terelik a valós munkavégzést. Olyan feladatok kellenek, amelyeknek köszönhetően a háziorvos újra orvosnak és nem egyfajta adminisztrátornak érzi magát a rendszerben."

Így egyelőre a jövő is fenyegetőnek tűnik, hiszen a háziorvosok átlagéletkora is egyre nő, utánpótlás nélkül pedig az elöregedés veszélye Damoklész karjdaként lóg a szakma feje felett. Bár immár 9. éve van hatalmon az Orbán-kormány, változást a területen nem sikerült elérni - legalábbis erre lehet következtetni, ha végignézzük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő költségvetési zárszámadásokhoz csatolt mellékletében szereplő számokon.

Gyűjtésünk eredményeként kirajzolódik:

• az elöregedő háziorvosi társadalom
• a gyarapodó betöltetlen praxisok
• az eszkalálódó probléma azáltal, hogy egyre nagyobb arányban vannak tartósan betöltetlen praxisok.

Míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon, addig tavaly már 402 - derül ki a zárszámadási törvény egyik fejezeti mellékletéből, vagyis bármiféle - területet érintő - intézkedés ellenére sem lehetett megállítani ezt a folyamatot. A praxisok betöltése is egyre nagyobb problémát jelent, hiszen miközben 2010-ben a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalékot tett ki.

A helyzet idén sem javulhatott érdemben, hiszen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapja szerint jelenleg 399 betöltetlen praxis van Magyarországon. Ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben a legkritikusabb a helyzet, hiszen előbbiben 52, Békésben pedig 32 praxis betöltetlen. Kiemelkedik még ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye a maguk 29, illetve 28 betöltetlen praxisával.

Egyre több hely üresedhet meg a jövőben

A zárszámadási fejezeti melléklet szerint a háziorvosok átlagéletkora tavaly tovább emelkedett, az már 58,2 év volt, miközben 2012-ben (ebből az évből találtunk először ilyen adatot a dokumentumban) még 55 évről számolt be a NEAK. A zárszámadás melléklete szerint 2018-ban a háziorvosok 90 százaléka 72 év alatti volt, miközben fiatal orvos - 42 évnél fiatalabb - a területen dolgozóknak csupán a 10 százaléka.

A kimutatás szerint a legtöbb háziorvos 64 éves volt tavaly, 2017-ben ez az életkor még 63 volt, 2015-ben pedig 61 év - a folyamat szintén a folyamatos elöregedésről árulkodik.

A költségvetés zárszámadása alapján nominálisan és még GDP-arányosan is valamivel több pénz megy a háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatásokra. Míg 2011-ben 90,3 milliárd forint ment a területre, tavaly már több mint 150 milliárd forint - ez azonban még mindig kevésnek tűnik a fenti folyamatok alapján. Így joggal merül fel, hogy a pénzek elköltése nemcsak ahhoz kevés és nem megfelelően célzott, hogy megfordítsa az elmúlt években kialakult kedvezőtlen folyamatokat, de azok megállításához sem tűnik elegendőnek.

Idén egyébként 153, jövőre pedig 173 milliárdos forrás van betervezve a költségvetésbe erre a sorra.