7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A közvéleményben kialakult egy várhatóan téves kép a koronavírusról. Sokan gondolják azt, hogy ha meglesz az oltóanyag, akkor teljesen megszabadulunk tőle. A helyzet azonban ennél összetettebb.

Európában egyértelműen beköszöntött a koronavírus-járvány második hulláma. A fertőzöttek száma napról-napra növekszik, így mindenki messiásként várja, hogy legyen végre a nyugati sztenderdek szerint jóváhagyott védőoltás. (Az oroszországi és kínai szerek ezeknek az elveknek nem felelnek meg, ugyanis a hírek szerint a tömeges tesztelést nem végezték el a vakcináknál.)

Pedig a gyógyszergyártók és fejlesztőközpontok tucatjai mozdultak rá az oltóanyag kifejlesztésére, és részben állami támogatásokkal óriási összegeket fordítottak a vakcina kifejlesztésére. Ennek megfelelően a hagyományos eljárásrendnél sokkal gyorsabban alkottak szérumokat, amelyeket világszerte több ezer emberen tesztelnek. Miután a politikusok egy része azt sugallja, hogy már csak hetek kérdése az oltások jóváhagyása, a közvélemény is egyre türelmetlenebb, pedig a folyamatok egyes szakértők szerint így is "túlfeszítettek". Érdemes tehát megnézni a Financial Times cikke nyomán, hogyan működik a rendszer.

Egy lépésre a vakcinától?

A gyógyszerkutatók hiába dolgoznak teljes kapacitással, és az engedélyezést végző hatóságok is az általánosnál sokkal rugalmasabban kezelik a koronavírus elleni oltást, számos nehézség adódik így is. Erre példa, hogy a közelmúltban az egyik legígéretesebb fejlesztési fázisban lévő szer tesztelését felfüggesztették, mert egyes pácienseknél problémákat okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint összesen több mint 300 oltóanyagjelölt van: nagyjából 40-et tesztelnek emberen, és ezek közül csak kilenc érte el a végső, úgynevezett harmadik fázist, amelynek pozitív eredményeit követően lehet törzskönyvezni egy gyógyszert vagy oltóanyagot.

A koronavírus elsősorban a légzőszervekre veszélyes. Fotó: Pixabay
A koronavírus elsősorban a légzőszervekre veszélyes. Fotó: Pixabay

A fent említett kilenc vakcina egyikét az Egyesült Királyságban fejleszti az AstraZeneca az oxfordi egyetemen. A nyugati sajtó emellett rendszeresen beszámolt a Pfizer gyógyszercég lépéseiről, akik a német BioNTech-szel együttműködve dolgoznak, és szintén a harmadik fázisnál tartanak. Ugyanígy nagyon gyakran foglalkoztak a Modernával is, amely az előrehaladott kutatásainak köszönhetően a tőzsde egyik nagy nyertese volt idén.

Nincsenek reflektorfényben, de gőzerővel dolgoznak a kínai cégek is (melyekkel szemben, mint jeleztük van némi szkepszis), a Sinovac Biotech, a CanSino Biologics és a Sinopharm, amelynek két különböző oltóanyaga is van. A versenyben lévők közül a legnagyobb vállalat, az egészségügy mellett számos területen érdekelt amerikai multi, a Johnson & Johnson. A kilencedik célegyenesben lévő fejlesztés pedig oroszokhoz fűződik, a Gamaleya Kutatóintézet vakcinája is a 3. fázisba lépett.

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a tehetősebb országok vagy szövetségi rendszerben lévők államok már korábban igyekeztek bebiztosítani, hogy elsőként az ő polgáraik jussanak szerhez. Éppen ezért 100 milliós nagyságrendben kötik le az oltóanyagokat, esetenként pedig dollármilliárdok fizetnek ezért.

Hogyan fognak működni a különböző oltások?

Miután a vírusról egyre több információ lát napvilágot, és az oltásokról is gyakran írnak a lapok, felmerül a hatásmechanizmus kérdése is. A szakértők ennek kapcsán az mondják, hogy az összes lehetséges oltás nagyjából ugyanazt a logikát követi. Olyan fehérjét juttatnak a szervezetbe, amely a koronavírus egy részéhez kapcsolódik, amelyet tüskének neveznek, és az immunrendszert antitestek és vírusirtó sejtek termelésére ösztönzi, így védi ki a fertőzést. Az immunizáló fehérjék testbe juttatásának több tucat lehetséges módja van, és az orvosok a kutatások során szerte a világon különböző megközelítéseket próbálnak ki.

A kínai gyártók által fejlesztett 3. fázisú vakcina például úgynevezett inaktivált vírust használ a test ellenreakciójának kiváltásához. Másképp megfogalmazva hővel elpusztítják a vírust, majd ezt fecskendezik be az emberek szervezetébe. Ez pedig elméletileg kiváltja a helyes immunreakciót, anélkül, hogy az élő vírus súlyos egészségi hatásait megkockáztatnák.

Egy másik megközelítést alkalmaz az AstraZeneca, a J&J, a kínai CanSino és az orosz Gamaleya Kutatóintézet, amelyek egyaránt adenovírust - egy gyakori vírus, amely köhögést és lázat okoz - használnak a vakcinához, és ez a vírus „állítja csatasorba” a Covid ellen is immunizáló fehérjét.

A harmadik utat pedig a Moderna és a Pfizer-BioNTech páros képviseli, ők egyaránt RNS-alapú oltásokat fejlesztenek ki, amelyek a Sars-Cov-2 vírus genetikai kódjának bizonyos részeit használják az immunválasz kiváltására.

Hogyan épülnek fel a vizsgálatok? Mennyire véd majd az oltás?

A 3. fázisú vakcinakísérletek mindegyike úgynevezett eseményalapú, vagyis a vizsgálat csak akkor fejeződik be, amikor az oltott csoport és a kontrollcsoport - amely placebót kap - bizonyos számú tagját megfertőzte a vírus és tüneteket váltott ki. A Moderna például 151 főben határozta meg ezeknek a "pozitív eseményeknek" a számát. Ez azt is jelenti, hogy minél gyakoribb a betegség a populációban a vizsgálat idején, annál gyorsabb az eredmények összegyűjtése. (Arról, hogy miként történik a tesztelés az alanyok körében, laptársunk cikkéből tájékozódhatnak.)


Mi is az a három fázisú tesztelés? (Forrás: Financial Times)
Mi is az a három fázisú tesztelés? (Forrás: Financial Times)

Ugyan a közvélemény általában azt reméli, hogy egy vakcina teljesen megakadályozza a fertőzést, ez az eredmény a gyakorlatban szinte soha nem valósul meg. 100 százalékos védelmet eddig még nem tudtak semmilyen védőoltással elérni más koronavírusok vagy influenza törzsek esetében sem. Ehelyett a fejlesztők most is egy gyakorlatiasabb célt fogalmaztak meg, vagyis azt, hogy a tüneti fertőzéseket megelőzzék. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését, hogy senki ne kerüljön olyan rossz állapotba, hogy intenzív osztályon kelljen kezelni, és a vírus szövődményei ne okozzanak haláleseteket, mondta el a Financial Timesnak Andrew Pollard, aki az AstraZeneca vizsgálatait vezeti az oxfordi egyetemen. Így az oltás ellenére is azzal érdemes számolni, hogy a koronavírus velünk marad, mert a tünetmentes fertőzés teljes megelőzésére viszonylag kevés esély van.

Nem elég, hogy a vírus vélhetőleg immár velünk marad, az is kellemetlen meglepetés lehet sokak számára, hogy a védőoltás is csak időlegesen fog hatni. A szakemberek úgy vélik, hogy még egy emlékeztető második oltás esetén sem fog hosszútávú védettséget biztosítani, és hasonlóan az influenza elleni szerhez, valószínűleg évente kell kérni annak, aki oltással kerülné el a betegséget.

A koronavírus oltóanyagára elköltött összegek (Forrás: Financial Times)
A koronavírus oltóanyagára elköltött összegek (Forrás: Financial Times)

Mindez azt jelenti, hogy első körben az oltást finanszírozó kormányok számára szükségszerűség a vakcinák beszerzése. Ugyanakkor benne van az is a pakliban, hogy a mostani nagy médiafigyelem után néhány évvel az államok kibújnak a felelősség alól, és az egyénekre bízzák az oltás megszerzését és persze finanszírozását.

Arról nem is beszélve, hogy a WHO Covax nevű kezdeményezése mögött a gazdagabb országok inkább csak ímmel-ámmal vesznek részt. A fenti tervek szerint ugyanis a WHO koordinálta volna a szer beszerzését, és a gazdagabb országok kontójára a fejlődő világnak is juttattak volna. Az USA, az EU, az Egyesült Királyság, Japán, és több más ország azonban úgy döntött, hogy a kezükbe veszik a vakcina megvásárlását, és nem közösködnek a WHO-val. (Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy az Egyesült Államok mely gyártóktól vásárolt már oltóanyagot.)

Az egyes országok oltóanyag portfóliója (Forrás: Financial Times)
Az egyes országok oltóanyag portfóliója (Forrás: Financial Times)

Hogy mégsem dőlt be teljesen a Covax, az annak köszönhető, hogy számos jótékonysági szervezet és kormány állt be a kezdeményezés mögé. Az EU vagy épp a Gates család alapítványa is komoly összeget adott, így reális esély van arra, a világ számos országába eljut az oltóanyag. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy ha sikerül kifejleszteni a szert, akkor is még lehetnek nehézségek, korábban írtunk például arról, hogy akár a gyártás, akár a logisztika ilyen terület lehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű Magyar Péter megijesztette Orbán Viktort? A nevét sem ejtette ki a miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2024. december 21. 13:18
Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatóján a migráció, az ukrán EU-csatlakozás és a Tisza Párt sikere is szóba került.
Közérdekű Szombaton megizzadhat Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2024. december 20. 10:14
Idén is tart nemzetközi sajtótájékoztatót a miniszterelnök, lehet izzítani a kérdéseket.
Közérdekű Hogy jut Covid-vakcinához, akinek nincs háziorvosa?
Privátbankár.hu | 2024. december 20. 09:04
A következő hetekben a Covid-betegek számának növekedése várható, így időszerű Vadai Ágnes, a DK alelnöke, frakcióvezető-helyettesének kérdése Pintér Sándor belügyminiszterhez, miszerint milyen intézkedéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy minden állampolgár, függetlenül a háziorvosának helyétől, könnyen és biztonságosan hozzájusson a Covid elleni oltáshoz? Lapunk pedig azt próbálta megtudni, hány adag fogyott december óta belőle.
Közérdekű Mészáros Lőrinc néhányat pislog és megkeresi a NAV-büntetés összegét
Privátbankár.hu | 2024. december 19. 08:18
Nem vágta földhöz.
Közérdekű „Dinamikus, sportos és stílusos” – Magyar Péter és a választási törvény módosítása a nemzetközi lapokban
Privátbankár.hu | 2024. december 18. 10:28
A parlament választási reformja, Orbán Viktor gazdasági kihívásai és politikai ellenfele, Magyar Péter  felemelkedése a nemzetközi sajtó fókuszában.
Közérdekű Átlépte a 900-at az üres háziorvosi praxisok száma
Privátbankár.hu | 2024. december 18. 08:44
2023. február 1-jén új ügyeleti rendszert indítottak el Magyarországon. Addig is óriási ütemben fogytak a háziorvosok, ám a friss decemberi adatok szerint megdöbbentő számban hagyták ott a pályát az elmúlt két év alatt.
Közérdekű IDEA: Az 1,3 milliónyi Fradi-szurkoló csaknem háromnegyede Fidesz- vagy Mi Hazánk-szavazó
Privátbankár.hu | 2024. december 17. 12:08
Politikai szempontból a magyar foci követése erősebben kötődik a kormánypártokhoz.
Közérdekű Itt az új felmérés: zuhan a Fidesz, hasít a Tisza, öt párt juthat be a parlamentbe
Privátbankár.hu | 2024. december 16. 14:01
A biztos pártválasztók körében hat százalékponttal vezet Magyar Péter pártja. A bizonytalanok főleg a Tiszához csatlakoztak. 
Közérdekű Magyar Péter feljelentést tett – nem találja ki, miért
Privátbankár.hu | 2024. december 13. 14:52
Pártjának egyik önkéntese szabadosan bánt az adományokkal.
Közérdekű Kiderült, mekkora bajban van Menczer Tamás azután, hogy feljelentették
Privátbankár.hu | 2024. december 12. 12:43
Csak nincs itt semmi látnivaló.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG