A cikk eredetileg laptársunk az eletforma.hu oldalán jelent meg.
"A könyvkiadók nagy része novemberig többnyire veszteséges, és általában csak a karácsonyt megelőző két hónap üzleti forgalma dönti el, hogy az adott évben nyereségesek lesznek-e, vagy sem" – mondja Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnökségi tagja.
Novemberben és decemberben az ünnepek előtti nagy vásárlói rohamban talál vevőre – éves szinten - a kiadott könyvek harminc százaléka, az ekkor realizált bevétel szokta általában a kiadók mérlegét pozitív tartományba fordítani, ezért is fogalmaz úgy Nyáry, hogy ha most ősszel következett volna be a járvány első hulláma, az az egész könyvszakmára nézve valóságos katasztrófával érne fel.
Az eladásokban megmutatkozó éves aránytalanságot hivatottak egyébként némiképp’ kiegyensúlyozni a tavasszal rendszeresen megrendezett Nemzetközi Könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét is, ám idén a pandémia első hulláma ennek is keresztbe tett; már csak ezért is reménykedtek, reménykednek a hazai könyvkiadók abban, hogy a téli időszak általában megugró forgalma majd valamit pótol a második negyedév gyenge teljesítményéből.
Értelemszerűen persze azokat a kiadókat ütötte meg jobban a tavaszi leállás, amelyek hagyományosan csak a bolti forgalomra támaszkodtak és nem fordítottak kellő energiát az online értékesítés csatornáinak kiépítésére. Az online kereskedők és néhány kiadó még profitált is a lockdown-ból.
A Líra esetében a zárás előtti utolsó „béke” hónapban, vagyis februárban a teljes forgalom mintegy 15 százaléka származott az online értékesítésből, a cégcsoportban pedig úgy számoltak, hogy ez a karantén alatt nagyjából 30 százalékra mehet fel, ám a valóság minden korábbi reményükre rácáfolt. A zárás vége előtti számvetés során arra jutottak, hogy a teljes forgalom felét ez hozta; igaz persze az is, hogy könyvesbolti forgalom ezalatt egyáltalán nem volt. (Az online értékesítés ráadásul a nyári lazítás során sem esett vissza a zárás előtti időszak értékére.)
Az MKKE októberben elvégzett kérdőíves felmérése általánosságban is visszaigazolta a fenti tapasztalatokat. Az egyesület tagjainak mintegy fele, 59 kiadó küldte vissza a kitöltött kérdőívet, a válaszokból az derült ki, hogy ugyan a nagyok is megérezték a két hónapos boltzárat, bár jóval kisebb mértékben, mint a kisebb cégek. Tízen növekedésről számoltak be, tízen változatlan forgalomról és bevételről adtak számot, míg a válaszadók fennmaradó része csökkent forgalmat jelentett. A gyengébb teljesítményt nyújtó kiadók mind a kisebbek közül kerültek ki, amelyeknek nem voltak erős online forgalmazási csatornáik.
A mostani, lezárással terhelt időszak jellemzője, hogy míg korábban kifejezetten kelendők voltak az utazási könyvek karácsonyi ajándék gyanánt, addig most ezek forgalma értelemszerűen a nullára csökkent. Az internet pedig az ismeretterjesztő kiadványok forgalmát vetette vissza. Változatlanul kelendő viszont a szórakoztató és a szépirodalom.
Sokan reménykedtek az e-book hazai áttörésében, ám ezek forgalma a mai napig alig haladja meg a 3 százalékot (Amerikában is csak az Amazonnak köszönhetően éri el a 20 százalékot); mindennek a hátterében egyértelműen a magyar áfa-szabályozás áll: míg a nyomtatott kiadványokat mindössze 5 százalékos forgalmi adó terheli, addig az e-book-on 27 százalékos az adóteher. Nem elhanyagolható szempont persze az sem, hogy fájlokat nem nagyon szoktunk karácsonyra „ajándékozni”.
November közepe óta már nem csak ételt, hanem olvasnivalót is tudunk rendelni a Magvető Cafétól a Wolton. A szolgáltatás kísérleti jellegű, de ha bejön, a Líra Könyv Zrt. több üzletében is elindítja a szolgáltatást. Nyáry Krisztián az akcióról elmondta, a járvány miatt a Café, mint rendezvényhelyszín és kávézó bezárt, a könyvesbolt pedig a futárcéggel kooperálva próbálja életben tartani az eladásokat. Karácsonyra a pizza mellé írók által dedikált könyvet is lehet tőlük rendelni.
Bábfilmszínház
Ahogy minden évben, úgy idén is nagyüzem lesz a két ünnep között a Bábszínházban, annyi különbséggel – és ez persze egyáltalán nem elhanyagolható -, hogy a járványhelyzet miatt az élő előadások helyett egy komoly stream repertoárral fogunk jelentkezni – mondta Ellinger Edina, az intézmény igazgatója.
December 26-január 3. között minden napra jut egy előadás, különböző korosztályoknak, 30-án pedig, karácsonyi ajándék gyanánt egy vadonatúj darabot, a Kisrigókat mutatják be, szintén felvételről, stramelve.
Bár a Bábszínház az egyik leglátogatottabb színháznak számít, és az előadásaira általában nagyon nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen jegyet kapni, mindezen előnyök ellenére a járvány első, tavaszi hulláma komoly nehézséget jelentett az intézménynek.
Ellinger Edina a márciusi korlátozó intézkedések bevezetésekor éppen kilencedik napja állt igazgatóként a színház élén, így egyszerre kellett átvenni az intézmény vezetését, és azonnal valamifajta válságmenedzserként is működni.
Akkor semmiképpen sem akarták a nézőket „magukra” hagyni, ezért a meglévő, archív előadásaikat kezdték el streamelni; ugyan az éppen futó darabjaik repertoárja is rögzítve volt, ám mivel a bevételük ebből származik, ezt nem kívánták akkor streamen közvetíteni.
A nyári feloldáskor, augusztusban elindultak a próbák, az őszi évadot pedig a tavasszal elmaradt két bemutatóval elkezdte a színház. A biztonságos távolságtartás miatt (minden 3. széken lehetett csak ülni, egy sor kihagyásával), ősszel 50 százalékos látogatottsággal működtek, amikor pedig az érdeklődés akkora volt, hogy összejött volna egy telt ház is, dupla előadást tartottak.
A legtöbb színházhoz hasonlóan a Bábszínház is készült a második hullámra, megkezdték a saját stream csatorna kiépítését, a keresztségben a Bábfilmszínház nevet kapó csatorna felvételről közvetíti a darabokat november közepe óta.
A Bábszínház általában is alacsony jegyárakkal dolgozik, hiszen sokféle anyagi helyzetben élő család látogatja az intézményt, a színház a streamelésre átérve sem szeretett volna árpolitikáján változtatni.
A normál jegyár korábban 2400 és 2800 forint között szóródott, a stream előadásokra 2500 forintért lehet jegyet venni. Létezik a családi jegyár, ezt 4900 forintért lehet megvenni; ez egyfajta támogató jegynek számít.
A streamelt előadások általában telt házzal futnak, ha úgy számolunk, hogy minimum két ember, egy szülő és egy gyermek ül a képernyő előtt – oszt meg egy körülbelüli becslést lapunkkal Ellinger Edina.
Az Operaház fantomja helyett, itt a fantom Operaház
A Magyar Állami Operaház szeptember közepén indította el online közvetítéseit az Opera Facebook oldalán, hetente négy alkalommal, felvételről; a programban pedig az évadban tervezett repertoárelőadások keresztmetszetei láthatók.
Az Opera ugyanakkor a karácsonyi ünnepek alkalmával díjmentesen sugározza közösségi oldalán A Diótörő egy korábbi előadásának és az intézmény 2014-es újévi gálakoncertjének teljes felvételét, míg a hagyományos karácsonyi és újévi kínálatból többek között keresztmetszetben lesz látható a Bohémélet, Puccini karácsonytájt játszódó operája, Mozart utolsó dalműve, A varázsfuvola, Händel Messiás című oratóriumának mozarti átirata, illetve A denevér című hagyományos szilveszteri Strauss-operett.
Már a tavaszi első hullám alaposan próbára tette az Operaházat is: a nyáron véget ért évadban 180 előadásuk maradt el, azóta pedig újabb 184-et kellett törölniük, egyelőre 2021 január végéig.
Az Erkel Színház 1800 fős nagyszínpadán és az Eiffel Műhelyház 4-600 fős, állítható nézőterű Bánffy termében, a Müpában, a Margitszigeten, a gyulai tavi színpadon, a veszprémi Várban, a balatonfüredi Gyógy téren és a pécsi Kodály Központban összesen mindössze 50 előadást és hangversenyt tudtak csak megtartani március óta.
Ősszel, a védőtávolságok bevezetésével a nézőterek fele állt a közönség rendelkezésére, majd a novemberben bevezetett, és mindössze egy hétig érvényben lévő szigorítások nyomán a nézőtér harmadával tudtak csak számolni az intézmény vezetői.
Az Opera ugyanakkor különböző vészforgatókönyvek kidolgozásával, kiadásainak mérséklésével és átcsoportosításával, valamint a stream műsorstruktúra kialakításával készült a nehézségek áthidalására - mondta el Oláh András, az intézmény sajtófőnöke.
Televíziós műteremmé alakították át az Eiffel Műhelyház Hevesi házi színpadát, a Bánffy teremben operafilmek felvételét kezdték el, saját kameraszettet rendeltek, és elindult a magyar művek lemezfelvétele is a Fricsay stúdióban.
2021 januárjában tervezi az Opera elindítani az O/A otthonra elnevezésű fizetős streaming szolgáltatását.
A streamszolgáltatás eddig ingyenes formában jelentkezett, így bevételt nem generált. A bevételekről a fizetős szolgáltatás indulását követően tud az intézmény egyáltalában nyilatkozni.
