Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Rendhagyó albummal jelentkezik hamarosan a Yale University Press. A vaskos kötet kilencven neves, köztük Nobel-díjas közgazdász portréját tartalmazza, egyedüli magyarként Kornai Jánosét, a Hiány című alapmű szerzőjéét.

Az 1987-ben a gazdasági növekedés elméletéért közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Robert Solow régóta foglalkoztatja az a kérdés, vajon az embereknek – még azoknak is, akik kifejezetten műveltek – miért is nincs még halvány „lila” fogalmuk sem arról, mi is az a közgazdaságtan, és a közgazdászok valójában mivel is foglalkoznak.

Robert Solow 1924-ben Brooklynban született, egy alsó-középosztálybeli családban, gyermekkora pedig a nagy gazdasági világválság éveire esett.

Habár apjának mindig is volt munkája, Solow már nyolcévesen azt tapasztalta, hogy a szülei folytonosan aggodalmaskodnak, és aggodalmuk legfőbb oka gazdasági volt, állandóan azt kérdezték maguktól, mi fog történni, és vajon a fizetésükből ki tudnak-e majd jönni.

Ez a fajta félelem, vagy pontosabban veszélyérzet aztán Solow gondolkodását is erősen befolyásolta egész élete során. Miután 16 évesen a Harvardra került, majd a szisztematikusan felépített akadémiai karrier csúcsán 1987-ben elnyerte a Nobel-díjat; ma, 97 évesen ugyanakkor még mindig azt gondolja, hogy az átlagemberek számára valami zavaros gondolat csupán az általa megalkotott elmélet.

Aztán néhány évvel ezelőtt egy baráti vacsorán véletlenül találkozott Mariana Cookkal; a neves amerikai fotográfus éppen abban az időben fejezte be egy munkáját: 92, pályája elején lévő fiatal matematikusról állított össze egy portrésorozatot. Solow ajánlatát, hogy készüljön egy hasonló könyv, de most közgazdászok portréival, Cook örömmel fogadta, így készült el az a vaskos kötet, mely 90, neves közgazdász fekete-fehér fotóját rejti – olvasható a Financial Times internetes kiadásában.

Az album egyedüli magyar szereplője Kornai János (a könyvborítón is látható a róla készült kép, alsó sor, balról a második fotó őt ábrázolja).

Mi is valójában a közgazdaság?

Jogos kérdés. Sokan még ma is zavarba ejtő tudománynak tartják a közgazdaságtant, amelyik - leegyszerűsítő módon - csak a pénzügyekkel foglalkozik, vagy éppen túl sok benne a matematika, vagy éppen abszurd feltételezésekkel él a jövőre nézve, vagy, hogy nagyon is elitista, erősen manipulált, korrumpált, a pénzügyi világ rejtett befolyása alatt áll.

Kezdjük először is a „mivel”. Az magától értetődő, hogy a közgazdászok alapvetően a gazdasággal foglalkoznak, az árukkal, piaccal, egyebekkel, de már a kezdetektől az is egyértelmű volt, hogy egyikőjük sem marad meg ezen a szűk mezsgyén, Thomas Robert Malthus egyfajta proto-környezetvédő volt, aki Charles Darwint is inspirálta, John Stuart Mill alapvetően filozófus volt, míg John Maynard Keynes intellektuálisan volt nagyon sokrétű.

Aztán itt van Gary Becker, akinek a munkásságát szintén Nobel-díjjal jutalmazták, aki a közgazdaságtan módszertani eszközeit olyan társadalmi kérdésekben is alkalmazta, mint a faji megkülönböztetés, a család, vagy éppen a függőség.

Azon pedig már senki sem csodálkozik, amikor Emily Oster közgazdász a terhességgel és szüléssel kapcsolatos elméleteit osztja meg a nagyközönséggel, vagy amikor Steven Levitt olyan tanácsokkal áll elő, hogy mikor is érdemes egy bankot kirabolni, vagy amikor a Financial Times közzétesz egy táblázatot, melyet a közgazdaságtan módszereivel állítottak össze, és amely tippeket ad a randevúkhoz. A közgazdaságtan ma már mindenhol jelen van, és látszólag mindenbe beleavatkozik.

A „hogyan”, vagyis a módszertan is sokat változott az elmúlt időszakban.

Húsz évvel ezelőtt, Ed Lazear közgazdász közzétette a „Gazdasági imperializmus” című tanulmányt. Szerinte „a közgazdaságtan olyan tényezőket hangsúlyoz, amelyek megkülönböztetik őt a többi társadalomtudománytól. A közgazdászok elméleteik felállításakor egyértelműen ésszerű emberi döntésekkel számolnak, és szerintük a gazdasági modellek általában valamifajta egyensúlyi állapotra törekednek.”

Két évtizeddel később a közgazdaságtan már nem fetisizálja olyan mértékben az ésszerűséget a gazdasági kérdések megválaszolásában. A Kabeleman (2002), Robert Shiller (2013) és Richard Thaler (2017) esetében az általuk felállított elméletért, azaz a viselkedés-gazdaságtanért elnyert Nobel-díjakkal ismerték el azt a tényt, hogy az emberi döntéshozatal esetlegessége erősen belejátszik a gazdasági döntéshozatali folyamatokba.

Más közgazdászok a hatalmas adatkészletek (Big Data) felhasználásával bővítették kutatásaikat. Két kiemelkedő képviselőjük Susan Athey és Raj Chetty. Ők az internetes forgalom és a mobiltelefonok meta-adatait, valamint a nagy szervezetek által vállalkozásuk működtetésére használt adminisztratív adatkészleteket használják elméletük kidolgozásakor.

A „hogyan” gyorsan változott az elmúlt évtizedekben, de a „ki” makacsul ellenáll továbbra is a változásoknak. A közgazdászok korábban kizárólag fehér férfiak voltak. Most elsősorban fehér vagy ázsiai illetőségűek, és férfiak.

Természetesen vannak látványos kivételek, mostanra a Nobel-díjasok táborában már két nőt is köszönhetünk. A közgazdaságtan ellentmondásos tudományág, és ez valószínűleg nem változik meg a jövőben sem.

Míg a tudósok többsége csak alkalmanként érintkezik a politikával, amikor például az éghajlatváltozás vagy más közérdekű témával kerülnek kapcsolatba, a közgazdászok tanulmányainak nagy része - az egyenlőtlenségektől a bevándorlásig, a kereskedelemtől az adózásig - egyenesen a politikai csaták középpontjában áll.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Kérdés, hogy a nézők hol fogják találni magukat a vírus után - videóinterjú Kern Andrással
Szarvas György | 2021. január 17. 05:05
Idén Kern Andrásnak ítélte oda titkos szavazással a Vígszínház társulata a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A díjátadás azonban a koronavírus miatt elmaradt - most első alkalommal 1987 óta. A népszerű színésszel beszélgettünk magáról a díjról, felidéztük Ruttkai Éva emlékét, de szót ejtettünk olyan aktuális dolgokról is, mint a pandémia és az SZFE ügye.  
Kultúra Ha ránézek, nem érzem igazán komfortosan magam - Torma Tamás építészetkritikussal beszélgetünk Makovecz Imre építészetéről
Szarvas György | 2021. január 10. 06:10
Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 
Kultúra Értékes ingatlant kap a Magyarországra érkező kínai egyetem
Privátbankár.hu | 2021. január 1. 11:31
820 millió forintos ingatlant kaphat a Fudan Egyetem a közlönyben szereplő kormányhatározat szerint.
Kultúra Amikor a pizzafutár hozza a könyvet
Szarvas György | 2020. december 19. 18:13
A karácsony hagyományosan az az ünnep, amikor szívesen ajándékozunk egymásnak könyvutalványt, vagy éppen éves operabérletet. A járvány második hulláma, és az előadások streamelt közvetítése viszont ezt a jó szokásunkat is alaposan átírhatja. Összeállításunkban egy könyvkiadó kreatív igazgatóját, a Bábszínház igazgatóját és az Operaház sajtófőnökét kérdeztük.
Kultúra Sokkal kevesebb önsajnálat, és sokkal több cselekvés kellene - videóinterjú Kerekes Viktóriával és Horgas Péterrel
Szarvas György | 2020. december 13. 17:19
Egy színésznő és egy díszlettervező, akik az eredeti szakmájuk mellett manapság lakásfelújítással és kertépítéssel is foglalkoznak. Részben jövedelem kiegészítésként, de nem csak azért. Sőt! Úgy látják, hogy a járvány olyan mélyreható társadalmi változásokat indított el, hogy eddigi életünket már nem folytathatjuk tovább, és a közösségi cselekvés terén kell új utakat keresnünk. Videóinterjúnkban is erről beszéltek. 
Kultúra Mint emberiség nem tudunk a természet nélkül élni - videóinterjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval
Szarvas György | 2020. december 6. 14:34
Egy élet a bolygónkon címmel fut hetek óta a Netflixen David Attenborough rendkívül személyes filmje arról, hogyan pusztítjuk el magunk körül szisztematikusan a természeti környezetet. Ez a fajta vészkiáltás talán felhívja az emberek figyelmét arra, hogy immár a 24. órában vagyunk, és ha nem teszünk semmit, akkor nem csak gyerekeink és unokáink, de mi magunk is megélhetjük a következő "tömeges kipusztulást". A lehetséges forgatókönyvekről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval.
Kultúra 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatás a folyóiratoknak – mely orgánumok részesülhetnek majd belőle? 
Szarvas György | 2020. december 5. 17:24
Demeter Szilárd komoly felháborodást kiváltó holokausztos írása kissé elterelte a figyelmet arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként, egy november közepi kormányhatározat értelmében jövőre jókora összeg fölött fog rendelkezni, amikor az irodalmi és kulturális folyóiratok támogatása kerül majd napirendre.
Kultúra A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM
Privátbankár.hu | 2020. november 30. 15:43
A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Kultúra A koronavírus-járvány miatt idén elmarad a Nobel-díjátadó
Szarvas György | 2020. november 28. 11:09
Pontosan 125 évvel ezelőtt alapította a Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel. 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány kiválóságai. Az összeg jelenleg kilencmillió svéd korona, azaz körülbelül 305 millió forint - a díj eszmei értéke felbecsülhetetlen. 
Kultúra Tovább perlik a fraknói kincset
Szakonyi Péter | 2020. november 24. 16:58
Még hosszú évekbe telik, míg végleges bírói ítélet születik az úgynevezett fraknói kincs ügyében. Az Esterházy hercegek fraknói várában őrzött műkincsegyüttest öt éve egy raktárba szállították. A közel 300 darabból álló és korábban az Iparművészeti Múzeumban kiállított páratlan gyűjtemény azóta nem látható.
Friss
hírlevél