BUX
35 875.71
-1.28%
-465.00
OTP
10 370.00
-2.99%
-320.00
MOL
1 970.00
-0.86%
-17.00
RICHTER
6 810.00
+0.67%
+45.00
MTELEKOM
393.00
-1.87%
-7.00
 
2020. január 1. 20:00

Rendhagyó albummal jelentkezik hamarosan a Yale University Press. A vaskos kötet kilencven neves, köztük Nobel-díjas közgazdász portréját tartalmazza, egyedüli magyarként Kornai Jánosét, a Hiány című alapmű szerzőjéét.

Az 1987-ben a gazdasági növekedés elméletéért közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Robert Solow régóta foglalkoztatja az a kérdés, vajon az embereknek – még azoknak is, akik kifejezetten műveltek – miért is nincs még halvány „lila” fogalmuk sem arról, mi is az a közgazdaságtan, és a közgazdászok valójában mivel is foglalkoznak.

Robert Solow 1924-ben Brooklynban született, egy alsó-középosztálybeli családban, gyermekkora pedig a nagy gazdasági világválság éveire esett.

Habár apjának mindig is volt munkája, Solow már nyolcévesen azt tapasztalta, hogy a szülei folytonosan aggodalmaskodnak, és aggodalmuk legfőbb oka gazdasági volt, állandóan azt kérdezték maguktól, mi fog történni, és vajon a fizetésükből ki tudnak-e majd jönni.

Ez a fajta félelem, vagy pontosabban veszélyérzet aztán Solow gondolkodását is erősen befolyásolta egész élete során. Miután 16 évesen a Harvardra került, majd a szisztematikusan felépített akadémiai karrier csúcsán 1987-ben elnyerte a Nobel-díjat; ma, 97 évesen ugyanakkor még mindig azt gondolja, hogy az átlagemberek számára valami zavaros gondolat csupán az általa megalkotott elmélet.

Aztán néhány évvel ezelőtt egy baráti vacsorán véletlenül találkozott Mariana Cookkal; a neves amerikai fotográfus éppen abban az időben fejezte be egy munkáját: 92, pályája elején lévő fiatal matematikusról állított össze egy portrésorozatot. Solow ajánlatát, hogy készüljön egy hasonló könyv, de most közgazdászok portréival, Cook örömmel fogadta, így készült el az a vaskos kötet, mely 90, neves közgazdász fekete-fehér fotóját rejti – olvasható a Financial Times internetes kiadásában.

Az album egyedüli magyar szereplője Kornai János (a könyvborítón is látható a róla készült kép, alsó sor, balról a második fotó őt ábrázolja).

Mi is valójában a közgazdaság?

Jogos kérdés. Sokan még ma is zavarba ejtő tudománynak tartják a közgazdaságtant, amelyik - leegyszerűsítő módon - csak a pénzügyekkel foglalkozik, vagy éppen túl sok benne a matematika, vagy éppen abszurd feltételezésekkel él a jövőre nézve, vagy, hogy nagyon is elitista, erősen manipulált, korrumpált, a pénzügyi világ rejtett befolyása alatt áll.

Kezdjük először is a „mivel”. Az magától értetődő, hogy a közgazdászok alapvetően a gazdasággal foglalkoznak, az árukkal, piaccal, egyebekkel, de már a kezdetektől az is egyértelmű volt, hogy egyikőjük sem marad meg ezen a szűk mezsgyén, Thomas Robert Malthus egyfajta proto-környezetvédő volt, aki Charles Darwint is inspirálta, John Stuart Mill alapvetően filozófus volt, míg John Maynard Keynes intellektuálisan volt nagyon sokrétű.

Aztán itt van Gary Becker, akinek a munkásságát szintén Nobel-díjjal jutalmazták, aki a közgazdaságtan módszertani eszközeit olyan társadalmi kérdésekben is alkalmazta, mint a faji megkülönböztetés, a család, vagy éppen a függőség.

Azon pedig már senki sem csodálkozik, amikor Emily Oster közgazdász a terhességgel és szüléssel kapcsolatos elméleteit osztja meg a nagyközönséggel, vagy amikor Steven Levitt olyan tanácsokkal áll elő, hogy mikor is érdemes egy bankot kirabolni, vagy amikor a Financial Times közzétesz egy táblázatot, melyet a közgazdaságtan módszereivel állítottak össze, és amely tippeket ad a randevúkhoz. A közgazdaságtan ma már mindenhol jelen van, és látszólag mindenbe beleavatkozik.

A „hogyan”, vagyis a módszertan is sokat változott az elmúlt időszakban.

Húsz évvel ezelőtt, Ed Lazear közgazdász közzétette a „Gazdasági imperializmus” című tanulmányt. Szerinte „a közgazdaságtan olyan tényezőket hangsúlyoz, amelyek megkülönböztetik őt a többi társadalomtudománytól. A közgazdászok elméleteik felállításakor egyértelműen ésszerű emberi döntésekkel számolnak, és szerintük a gazdasági modellek általában valamifajta egyensúlyi állapotra törekednek.”

Két évtizeddel később a közgazdaságtan már nem fetisizálja olyan mértékben az ésszerűséget a gazdasági kérdések megválaszolásában. A Kabeleman (2002), Robert Shiller (2013) és Richard Thaler (2017) esetében az általuk felállított elméletért, azaz a viselkedés-gazdaságtanért elnyert Nobel-díjakkal ismerték el azt a tényt, hogy az emberi döntéshozatal esetlegessége erősen belejátszik a gazdasági döntéshozatali folyamatokba.

Más közgazdászok a hatalmas adatkészletek (Big Data) felhasználásával bővítették kutatásaikat. Két kiemelkedő képviselőjük Susan Athey és Raj Chetty. Ők az internetes forgalom és a mobiltelefonok meta-adatait, valamint a nagy szervezetek által vállalkozásuk működtetésére használt adminisztratív adatkészleteket használják elméletük kidolgozásakor.

A „hogyan” gyorsan változott az elmúlt évtizedekben, de a „ki” makacsul ellenáll továbbra is a változásoknak. A közgazdászok korábban kizárólag fehér férfiak voltak. Most elsősorban fehér vagy ázsiai illetőségűek, és férfiak.

Természetesen vannak látványos kivételek, mostanra a Nobel-díjasok táborában már két nőt is köszönhetünk. A közgazdaságtan ellentmondásos tudományág, és ez valószínűleg nem változik meg a jövőben sem.

Míg a tudósok többsége csak alkalmanként érintkezik a politikával, amikor például az éghajlatváltozás vagy más közérdekű témával kerülnek kapcsolatba, a közgazdászok tanulmányainak nagy része - az egyenlőtlenségektől a bevándorlásig, a kereskedelemtől az adózásig - egyenesen a politikai csaták középpontjában áll.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Kultúra Új rendelet élesedett, koncertezhet hétvégén a Tankcsapda
Privátbankár.hu | 2020. május 29. 09:46
A kormány áldását adta arra, hogy péntektől vasárnapig autós könnyűzenei koncerteket lehet tartani.
Kultúra Élet a négy fal között – mit tanulhatunk a hikikomoriktól?
Wéber Balázs | 2020. május 6. 20:01
Nem bírja a több hónapos bezártságot? A japán hikikomorik évekig élnek a külvilágtól elzárva. Egy részük élvezi, hogy a maga ura lehet, újratervezi életét, szabadjára engedi kreativitását. Az izolációnak persze komoly árnyoldalai is vannak.
Kultúra Eldőlt: idén nem lesz Sziget, se Balaton Sound, se Volt fesztivál
Privátbankár.hu | 2020. április 30. 14:24
A szervezők azután döntöttek így, hogy kiderült: augusztus 15-ig nem lehet 500 főnél nagyobb rendezvényeket tartani a koronavírus miatt.
Kultúra Nem akarunk stresszelni, de muszáj elkezdeni a karácsonyi tervezést
Privátbankár.hu | 2020. április 4. 18:44
Úgy tűnik, mégiscsak van remény a Netflixnek: ritkán ugyan, de előfordul, hogy a rendkívül felszínes munka eredménye egy valóban értékes alkotás lesz. Aki úgy gondolja, hogy a karácsonyi hangulathoz elengedhetetlen egy A diótörő-előadás, azoknak van egy jó hírünk. A bejglit még tényleg korai lenne megsütni, de van, ami nem tűr halasztást.
Kultúra A pszichiátriai kezeléseket is felforgatja a járvány
Privátbankár.hu | 2020. április 4. 06:30
A koronavírus-járvány magyarországi elterjedése alaposan felforgatta a pszichiátriai betegek életét, de az ellátás egész rendszerét is. Időközben megjelentek a rendeléseken a vírusfóbiások, a kórházak pszichiátriai osztályain a személyes kapcsolatok megszakadása a korábbiaknál sokkal nehezebb helyzetet idézett elő, az orvosokon és az ápolószemélyzeten hatalmas lett a nyomás. A lapunk által megkérdezett egyik pszichiáter pedig a cikk készülésekor kapta el a kórt. 
Kultúra Könyvajánló: Magánszféra és hatalom
Privátbankár.hu | 2020. április 1. 17:10
Napjainkra az információ a hatalom egyik legfőbb eszközévé vált. Jogos tehát a kérdés, hogy milyen adatokat, információkat követelhet és szerezhet meg a politikai vezetés a társadalom tagjairól, más országok állampolgárairól vagy épp a piaci résztvevőkről arra hivatkozva, hogy mindez az ő védelmüket szolgálja – például terrortámadás vagy vírusjárvány veszélye esetén.  
Kultúra Elmarad a Budapesti Tavaszi Fesztivál
Privátbankár.hu / MTI | 2020. március 28. 18:00
Nem tartják meg az április és 3. és 19. közötti időszakra tervezett 40. Budapesti Tavaszi Fesztivált (BTF) a koronavírus okozta nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzet miatt.
Kultúra Gangon élni világnézet
Szarvas György | 2020. március 27. 20:01
Olaszországban a balkonon koncerteznek, Magyarországon pedig a gangélet kezd újraéledni a koronavírus-járvány alatt. Munkatársunk egy tárcanovellában örökítette meg tapasztalatait.
Kultúra Koronavírus: Facebook-csoport segíti a tájékoztatást egy somogyi településen
Szarvas György | 2020. március 22. 11:29
Vidéken is helyzet van koronavírus ügyben, bár erről kevesebb szó esik. Karádon, egy kis somogyi településen már nyolcan vannak önkéntes karanténban, nem tudni, hogy a hétfőn megérkezett német és svájci háztulajdonosok érintettek-e, és hogy az iskolabezárással hogyan oldják meg a rászoruló gyerekek étkeztetését. Egy civil Facebook-csoport talán segít majd.
Kultúra Mi lesz a színészekkel?
Privátbankár.hu | 2020. március 21. 18:35
Köztudott, hogy a koronavírus-járvány következtében az elmúlt napokban bezártak a színházak, elmaradnak az előadások, fellépések. Kíváncsiak voltunk, hogy a színházaknak van-e elképzelése arról, hogy hogyan, miből fizetik a művészeiket.
hírlevél