Míg mi a lipicai kulturális örökség elismerésének örültünk, a franciák a bagett hasonló kitüntetésének. De nem mindenki: Sébastien Boudet, a híres pék szerint a bagettnél sokkal jobb kenyerek kaphatók Franciaországban.
Az Eiffel-toronnyal vetekszik
A marokkói fővárosban, Rabatban november 28. és december 3. között rendezték meg a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 17. ülésszakát. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül nyolcan a lipicai lótenyésztés hagyományát terjesztették az UNESCO elé. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára.
Az UNESCO ezzel egyidőben a francia bagettet is kulturális örökségnek minősítette, a döntést Emmanuel Macron francia elnök is üdvözölte, ami nem meglepő, hiszen régóta szorgalmazta ezt.
Audrey Asoulay, az UNESCO főigazgatója a BBC -nek elmondta, az, hogy a bagett felkerült a rangos listára, egyfajta tisztelgés a „francia életforma előtt”.
„Ez a mi nemzeti napi rituálénk, márpedig az étkezés öröm, és a közösség összetartó eleme – hangsúlyozta. – Fontos, hogy ezek a szociális szokások a jövőben is fennmaradjanak.”
A francia pékek szövetsége 2018 decemberében javasolta először Macronnak, hogy támogassa kezdeményezésüket a világörökségi listára való felvételre. A szakmai szervezet szerint a XX. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péksütemény az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán.
Macron küzdött érte
A francia elnök küzdött legkeményebben azért, hogy a bagettet kulturális örökségként ismerje el az UNESCO. A kihirdetés után azt írta a Twitteren, hogy ez „250 gramm varázslat és tökéletesség”.
250 grammes de magie et de perfection dans nos quotidiens. Un art de vivre à la française. Nous nous battions depuis des années avec les boulangers et le monde de la gastronomie pour sa reconnaissance. La baguette est désormais au patrimoine immatériel de l’Unesco ! https://t.co/91joZkQPI2
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) November 30, 2022
De nem is lennének franciák a franciák, ha nem vennének halálos komolyan mindent, ami gasztronómia, és nem vitatkoznának rajta.
Sébastien Boudet francia pék több nyilatkozatában kifejtette, hogy a bagett nem más, mint levegő és fehér liszt.
„A bagett Franciaország legrosszabb kenyere – nyilatkozta a svéd Allt om Resor online napilapnak. – El kell ismerni, hogy Franciaországhoz kötődik, de ha szeretnénk exportálni a francia kultúrát, nem biztos, hogy a bagettet kell választani.”
Szerinte az autentikus francia kovászos kenyér az, ami igazán finom, mégpedig a levain.
A kovászos lenne az igazi?
A bagett viszonylag modern találmány. Ugyanakkor sok tucatnyi kovászos kenyeret sütnek Franciaországban évszázadok óta, amelyek tele vannak ásványi anyagokkal és ízekkel, és amelyek sokkal értékesebbek és tovább maradnak frissek.
Eredete vitatott, de biztosan nem több 200 évesnél. Egyes források szerint a napóleoni háborúk idején lett közkedvelt, mert a katonák könnyen magukkal hordhatták. Mások szerint a francia munkások – köztük a bányászok – különösen kedvelték, mégpedig azért, mert kést nem kellett hozzá használni. A harmadik változat úgy véli, hogy egy osztrák pék „találta fel” az 1830-as években.
Hivatalos nevét mindenesetre csak 1920-ban kapta meg, a hosszát 80 centiméterre, a súlyát pedig 250 grammra szabványosították. A BBC szerint Franciaországban naponta 16 millió ilyen rudat sütnek.
A bagett mellett a párizsi háztetők és a biou d’arbois elnevezésű, középkori eredetű ünnepség pályázott a nemzeti jelölésre.
Pizza, sörfesztivál, méhészet, rum, kuszkusz, kimcsi
Az UNESCO szellemi örökségének listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel, több éves pályázat után. Ezeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartásba kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutatja be azokat az UNESCO illetékes bizottságának. 2018 decemberében a nápolyi pizzasütők mesteri szaktudását (a tészta pörgetését a levegőben) vették fel e listára, miután kétmillió ember kérte petícióban.
A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza. Amikor a világszervezet közzéteszi az idei világörökségi kulturális és tárgyi kincsek, valamint helyszínek listáját, az általában lendületet ad az adott desztinációk turizmusának, akkor is, ha nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyományokról, szokásokról és gyakorlatokról van szó.
2022-ben a további új gasztronómiai örökségek között szerepelt például az éves sörfesztivál a Pireneusokban, a méhészet Szlovéniában, a kubai rumgyártás. Korábban már elnyerte ezt a címet az észak-afrikai kuszkusz, a török kávé, a koreai kimcsi is.
A hazai fizetőeszköz nemcsak az uniós pénzzel, hanem a többi devizával szemben is erősödött szerda estére a reggeli jegyzéséhez képest. 
