Tizenöt százalékkal, 1,2 milliárdra nőtt a multidimenzionális szegénységben élő (több faktor alapján is szegénynek számító) gyermekek száma a koronavírus-járvány kitörése óta.
Vissza a kilátástalanságba
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 150 millióval több szegény gyermek van, mint volt a válság előtt, derül ki az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, az Unicef és a Save The Children segélyszervezet aktuális jelentéséből.
A koronavírus-járvány és a terjedése ellen hozott korlátozó intézkedések gyermekek millióit taszították még nagyobb szegénységbe
- idézte Henrietta Fore-t, az Unicef igazgatóját a Spiegel.
Ismét visszahúzták azokat a családokat, amelyek épp ki akartak törni a szegénységből, másoknak pedig soha nem látott nélkülözéssel kell megküzdeniük. A legaggasztóbb azonban az, hogy közelebb vagyunk a válság kezdetéhez, mint a végéhez.
A szervezetek egyúttal arra szólították fel a kormányokat, hogy a legfontosabb feladatok között kezeljék e problémát.
A szakértők több mint hetven ország oktatásra, egészségügyi rendszerre és élelmezésre vonatkozó adatait elemezték ki. Az Unicef szerint a vizsgált országokban a gyermekek 45 százaléka már a válság előtt hátrányt szenvedett el minimum egy területen a fenti három közül.
Súlyos járulékos károk
Azt már számos más felmérés is kimutatta, hogy a koronavírus-járvány terjedését meggátolni célzó intézkedések nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten, továbbá egyes egészségügyi területeken is súlyos károkkal járnak.
Egy júliusi felmérés szerint
Angliában például több ezerrel nőhet a rákban életüket vesztő emberek száma a válság miatt elmaradó szűrővizsgálatok és kezelések miatt.
Németországban a nyárig 50 ezer rákbetegséggel kapcsolatos operációt halasztottak el.
Angliában év végéig csaknem 10 millióra emelkedhet a kórházi beavatkozásra várók száma a leállások és szigorítások miatt.
Egy tavaszi tanulmány szerint pedig
mintegy 10 ezer, demenciában szenvedő beteg veszthette életét az izoláció miatt Angliában és Walesben.
A betegek az ellátás csökkenése és a családi látogatások elmaradása miatt egyszerűen „kikapcsoltak”.
Ezzel párhuzamosan az Imperial College London korábbi kutatása arra hívta fel a figyelmet, hogy
többen veszíthetik életüket maláriában, tuberkolózisban és a HIV-vírus okozta betegségben a koronavírus elleni küzdelem miatt, mint amennyi halálesetet maga a Covid-19 okoz.
És a negatív hatásokat bemutató tanulmányok sorát még lehetne folytatni.
Európai helyzet
Ami magát a járványt illeti, Európa számos országában jelentősen növekedett az új, regisztrált fertőzések száma az elmúlt hónapokban, a napi halálozások száma azonban - legalábbis eddig - általában relatív alacsony szinten maradt.
Európán belül a legtöbben, mintegy 42 ezren az Egyesült Királyságban hunytak el a koronavírus okozta betegséggel összefüggésben.
Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban 31 ezren, Spanyolországban 30 ezren vesztették életüket.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5860 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Magyarországon mind a napi fertőzések száma, mind az új halálesetek száma növekszik. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg több mint 10 ezer, 663-an vesztették életüket.
Globálisan a legtöbb áldozatot (197 ezret) az Egyesült Államokban jegyezték fel. Világszerte csaknem 30 millió fertőzöttről tudnak. Közülük 940 ezren hunytak el, több mint 20 millióan meggyógyultak.
