Tizenöt százalékkal, 1,2 milliárdra nőtt a multidimenzionális szegénységben élő (több faktor alapján is szegénynek számító) gyermekek száma a koronavírus-járvány kitörése óta.
Vissza a kilátástalanságba
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 150 millióval több szegény gyermek van, mint volt a válság előtt, derül ki az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, az Unicef és a Save The Children segélyszervezet aktuális jelentéséből.
A koronavírus-járvány és a terjedése ellen hozott korlátozó intézkedések gyermekek millióit taszították még nagyobb szegénységbe
- idézte Henrietta Fore-t, az Unicef igazgatóját a Spiegel.
Ismét visszahúzták azokat a családokat, amelyek épp ki akartak törni a szegénységből, másoknak pedig soha nem látott nélkülözéssel kell megküzdeniük. A legaggasztóbb azonban az, hogy közelebb vagyunk a válság kezdetéhez, mint a végéhez.
A szervezetek egyúttal arra szólították fel a kormányokat, hogy a legfontosabb feladatok között kezeljék e problémát.
A szakértők több mint hetven ország oktatásra, egészségügyi rendszerre és élelmezésre vonatkozó adatait elemezték ki. Az Unicef szerint a vizsgált országokban a gyermekek 45 százaléka már a válság előtt hátrányt szenvedett el minimum egy területen a fenti három közül.
Súlyos járulékos károk
Azt már számos más felmérés is kimutatta, hogy a koronavírus-járvány terjedését meggátolni célzó intézkedések nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten, továbbá egyes egészségügyi területeken is súlyos károkkal járnak.
Egy júliusi felmérés szerint
Angliában például több ezerrel nőhet a rákban életüket vesztő emberek száma a válság miatt elmaradó szűrővizsgálatok és kezelések miatt.
Németországban a nyárig 50 ezer rákbetegséggel kapcsolatos operációt halasztottak el.
Angliában év végéig csaknem 10 millióra emelkedhet a kórházi beavatkozásra várók száma a leállások és szigorítások miatt.
Egy tavaszi tanulmány szerint pedig
mintegy 10 ezer, demenciában szenvedő beteg veszthette életét az izoláció miatt Angliában és Walesben.
A betegek az ellátás csökkenése és a családi látogatások elmaradása miatt egyszerűen „kikapcsoltak”.
Ezzel párhuzamosan az Imperial College London korábbi kutatása arra hívta fel a figyelmet, hogy
többen veszíthetik életüket maláriában, tuberkolózisban és a HIV-vírus okozta betegségben a koronavírus elleni küzdelem miatt, mint amennyi halálesetet maga a Covid-19 okoz.
És a negatív hatásokat bemutató tanulmányok sorát még lehetne folytatni.
Európai helyzet
Ami magát a járványt illeti, Európa számos országában jelentősen növekedett az új, regisztrált fertőzések száma az elmúlt hónapokban, a napi halálozások száma azonban - legalábbis eddig - általában relatív alacsony szinten maradt.
Európán belül a legtöbben, mintegy 42 ezren az Egyesült Királyságban hunytak el a koronavírus okozta betegséggel összefüggésben.
Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban 31 ezren, Spanyolországban 30 ezren vesztették életüket.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5860 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Magyarországon mind a napi fertőzések száma, mind az új halálesetek száma növekszik. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg több mint 10 ezer, 663-an vesztették életüket.
Globálisan a legtöbb áldozatot (197 ezret) az Egyesült Államokban jegyezték fel. Világszerte csaknem 30 millió fertőzöttről tudnak. Közülük 940 ezren hunytak el, több mint 20 millióan meggyógyultak.
Méghozzá több mint 50 százalékos mértékben. 
