|
| Ursula von der Leyen a mai EP-ülésen. EPA/PATRICK SEEGER |
A múlt heti EU-csúcs eredményeit vitatták meg az új Európai Parlament (EP) képviselői ma Strasbourgban. Az ülésen részt vett és felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint – most először – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.
Karbonsemlegesség 30 éven belül
Mint arról beszámoltunk, az EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Ugyanakkor Lengyelország – bár nem akadályozta meg a klímavédelmi állásfoglalást – nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Charles Michel a Brexittel kapcsolatban pedig akkor azt mondta: reméli, hogy a brit parlament a lehető leghamarabb megszavazza a rendezett kilépést biztosító megállapodást a további (kereskedelmi) tárgyalások folytatása érdekében, az EU pedig mindent megtesz azért, hogy a kilépés után is a lehető legszorosabb együttműködést tartsa fenn Nagy-Britanniával.
Nem egy szintről indulunk
Az Európai Tanács elnöke ma az EP-ben elmondta: klímavédelmi célok szempontjából a tagállamok különböző kiindulási helyzetben vannak, azaz különböző nehézségű feladatot jelent nekik a kitűzött célok elérése. (Erre utalt nemrég Orbán Viktor is, aki szerint a csúcson sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.)
Michels utalt arra, hogy csupán Lengyelország nem vállalta a karbonsemlegességet 2050-re, ugyanakkor erre a kérdésre a jövő júniusi EU-csúcson visszatérnek majd.
Ursula von der Leyen, aki múlt héten hivatalosan is bemutatta Green Dealjét, megerősítette: 2050-re a kontinensnek karbonsemlegesnek kell lennie. Programja egyben növekedési stratégia is, és ennek megfelelően kell átalakítani az EU növekedési stratégiáját.
Lengyel ellenkezés, portugál példa
Ő is kiemelte, hogy különböző tagállamok különböző készültségi fokon vannak ebben a tekintetben. Lengyelországnak például kezdenie kell valamit a szénerőműveivel, ezért több időt kér – fűzte hozzá. (A lengyel kormány ugyanakkor új szénerőművek építését tervezi, ami szemben áll az uniós klímacélokkal – a szerk.)
Von der Leyen pozitív példaként Portugáliát emelte ki, amely szerinte már 2005-ben megkezdte az átállást, 2023-ban az utolsó szénbányáját is be fogja zárni és jelentős mennyiségű zöld energiát termel – kérdés, hogyan tudja majd ezt más országokba is eljuttatni. Szerinte az uniós tagállamok közül a dél-európai országot sújtja leginkább a klímaváltozás, hiszen itt rendszeresen pusztítanak erdőtüzek.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője nagy sikernek nevezte, hogy az Európai Tanács meg tudott állapodni a 2050-es karbonsemlegességi célban, ugyanakkor annak eléréséhez kisebb, korábban elérendő célokra is szükség van.
Hasonlóan fogalmazott a Zöldek frakcióvezetője, Ska Keller is, aki szerint az a fontos, hogy mit teszünk ma a célok elérése érdekében. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány meg fogja gondolni magát, hiszen a klímaváltozás nem fog megállni a határokon.
Egészen más hangnemet ütött meg Harald Vilimsky: az osztrák Szabadságpárt képviselője hisztériakeltéssel és képmutatással vádolta meg az EP-képviselők egy részét és az uniós vezetőket, akik – mint mondta – a szónoklatok után méregdrága kocsikba vágódnak be, vagy felülnek egy repülőgépre.
Brexit: új kapcsolat
A mai EP-ülésen központi téma volt a Brexit is: az uniós vezetők ezúttal is sajnálatukat fejezték ki, hogy a britek az EU-ból való kilépés mellett döntöttek, ugyanakkor – mint Charles Michel megjegyezte – tiszteletben tartják a brit nép döntését.
Megerősítették, hogy a jövő január végén esedékes kilépés után is a lehető legszorosabb, baráti kapcsolatot kívánnak fenntartani Nagy-Britanniával. Von der Leyen utalt arra, hogy a kilépés után induló (folytatódó) kereskedelmi tárgyalásokat jövő év végére szeretnék befejezni.
A Zöldek frakcióvezetője pedig megjegyezte: ki tudja, egyszer talán eljön az idő, amikor Nagy-Britannia ismét kérni fogja felvételét az EU-ba.
Farage: a Brexit csak a kezdet
Nigel Farage, a brit Brexit Párt EP-képviselője már nem volt ennyire barátságos: az EU-ellenes politikus az uniós közösséget nemzetek börtönének, Michel Barniert, az EU Brexit-ügyi főtárgyalóját és Ursula von der Leyent pedig arctalan bürokratáknak nevezte, akik szerinte – szó szerinti fordításban – olyan unalmasak, mint a csatornavíz.
Hozzátette: a Brexit az EU-projekt végének a kezdete.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
