Trump elnök március 26-án írta alá azt a törvényt, amely támogatást biztosít Tajvannak a nemzetközi kapcsolatai megerősítésében. Az Egyesült Államok kiállna azért is, hogy Tajvan felvételt nyerjen olyan nemzetközi szervezetekbe, amelyek nem szabják a tagság feltételéül az államiságot, míg más nemzetközi szervezetekben megfigyelői státushoz jusson.
Tajpej és Peking viszonya azt követően vált fagyossá, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt.
Kína nyeregben érzi magát
A kínai kommunista párt szócsövének számító Global Times már másnap szerkesztőségi cikkben vádolta meg azzal Washingtont, hogy bár az ország vereséget szenved a koronavírus-fronton, ennek ellenére tovább folytatja manipulatív politikáját Kína szomszédságában. A párt lapja figyelmeztet, hogy
a tajvani kérdés Kína kulcsfontosságú érdeke és ezt nem lehet megkérdőjelezni.
A cikk éles hangon zárul:
Kína elkötelezett a tajvani egyesítés ügyében, és aki ez ellen akar tevékenykedni, az romokban fogja végezni.
A rákövetkező napokban Peking fokozta haditengerészeti aktivitását a Tajvan körül.
A kínai haditengerészet eközben nyílt kárörömmel figyeli, ahogyan napjainkra már 4 amerikai anyahajót is megbénított a koronavírus járvány. A térségben korábban szolgálatot teljesítő USS Theodore Roosevelt anyahajó legénysége között már közel 600 matróznál mutattták ki a vírust, egy matróz elhunyt, 4-et kórházban – közülük egyiket az intenzíven - kezelnek a Guam szigetén fekvő amerikai bázison.
Valóban, az amerikai- és a világsajtó feltűnően hallgat a Newsweek múlt csütörtöki kiszivárogtatásáról, miszerint a vírus már 41 amerikai szövetségi állam 150 katonai bázisán megjelent. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez érdemben befolyásolja negatívan a világ legerősebb hadseregének harcképességét.
A kínai pártlap ennek kapcsán is nagyot rúgott a Pentagonba. Hétfői írása szerint több ok is odavezetett, hogy az amerikai hadsereg képtelen volt a vírus terjedését megakadályozni:
a nagyszámú külföldre vezényelt személyzet, a pocsék viszony a katonaság és a politikai vezetés között és a készültség hiánya.
Amerika erődemonstrációval válaszol
Az üzengetést Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője folytatta, aki leszögezte, hogy az amerikai hadsereg továbbra is harcképes és kész bármilyen fenyegetést kezelni. A Guam szigeti bázison ennek alátámasztására aztán hétfőn 14 harci gép tartott erődemonstrációt, köztük 5, nukleáris csapásmérésre képes B-52 Stratofortress nehézbombázó. A demonstráció címzettje egyértelműen a 4750 kilométerre fekvő Kína volt.
Tajvan ugyanis Washington számára is stratégiai jelentőséggel bír.
A 2018-ban bemutatott új amerikai nukleáris doktrínából (Nuclear Posture Review) kiderül, hogy Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.
A szigetország kevesebb mint 200 kilométerre helyezkedik el a kínai szárazföldtől, Douglas MacArthur tábornok tehát nem véletlenül jegyezte meg 1950-ben, hogy egy kelet-ázsiai konfliktus esetén a sziget „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálhat az Egyesült Államok számára.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
