|
| A legfőbb iráni vezető hivatala által közzétett képen Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond egy teheráni tanácskozáson 2020. február 23-án, két nappal az iráni parlamenti választások után. (MTI/EPA/A legfőbb iráni vezető hivatala) |
Törökország, Afganisztán és Pakisztán tegnap bejelentették, hogy elővigyázatossági intézkedésként lezárják iráni határaikat, és betiltják az iráni repülőjáratok érkezését. A perzsa államban már 43 koronavírusos esetet jelentettek, amely eddig 8 ember halálával járt. A járványnak is szerepe volt abban, hogy a február 21-i általános választásokon való részvétel a 290 tagú parlamentbe botrányosan alacsonyra sikerült.
A kutya sem ment szavazni
Az 1979-es iszlám forradalom óta a legalacsonyabb lett a tegnap bejelentett 42 százalékos részvétel, és az ország vezetői kétségbeesetten hangsúlyozták, hogy Teherán ellenségei turbózták föl a koronavírus veszélyét, meggyőzve az embereket a távolmaradásról. Brutális esést láthattunk, hiszen a 2016-os általános választáson még 62 százalékos volt a részvétel. Márpedig a választási részvétel most különösen a politikai elit támogatottságának tesztje volt, miközben nő a belső elégedetlenség és feszült a katonai viszony az Egyesült Államokkal és Izraellel.
A végső eredmények a keményvonalasok előretörését mutatják, főként a Ali Hámenei legfőbb vezető lojalistái nyertek nagyot. Teheránban – ahol csak 25 százalékos volt a részvétel – Mohammed Qalibaf, a forradalmi gárda egykori parancsnoka által vezetett radikálisok 30 helyet nyertek.
De az alacsony részvétel messze nem csupán a koronavírusnak köszönhető. Az iráni politikai osztály hitelessége csúnyán beomlott a múlt novemberi országos sztrájkok alkalmával. Ezek a gazdasági nehézségek és a széleskörű korrupció elleni, teljesen legitim tüntetések voltak, ehhez képest véresen verte le őket a rezsim.
Mindennek tetejébe a keményvonalas Őrzők Tanácsa – amelynek jóvá kell hagynia a választások jelöltjeit - , mintegy 6850 mérsékelt és reformista jelölését akadályozta meg a 14 ezer jelölt közül.
Kemény izraeli és amerikai üzenetek
Az iráni politikai osztály hitelességének megrendülése érzékeny biztonságpolitikai helyzetben érkezett. Naftali Bennett új izraeli védelmi miniszter alig 10 napja figyelmeztette Teheránt szíriai műveleteivel kapcsolatban: „A megelőző műveletektől átmegyünk a támadó cselekményekbe – egyedül így tudjuk garantálni Irán kiseprűzését Szíriából”. Bennett hozzátette, hogy figyelmeztetik Teheránt, hogy Szíriát „iráni Vietnámmá” teszik.
Izrael egyben kinevezte azt a tábornokot, aki az újonnan felállítandó „Irán Parancsnokság” vezetője lesz. A Parancsnokság feladata lesz az esetleges katonai kampány megtervezése Irán ellen, egyben biztosítani az izraeli katonai hírszerzés előnyét Teheránnal szemben, és növelni a műholdas-, valamint kiberhírszerzési műveleteket.
Irán számára nem hozott enyhülést Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szaúdi útjának üzenete sem. Az amerikai külügyminisztérium közleménye kiemeli, hogy az USA az utóbbi időszakban növelte katonai jelenlétét Szaúd-Arábiában. Pompeo egy erősen jelképértékű lépéssel meglátogatta a Szultán Herceg Légitámaszpontot Rijád mellett, amely „kiemeli az erős amerikai-szaúdi biztonsági kapcsolatokat és megerősíti Amerika elkötelezettségét, hogy kiálljon Szaúd-Arábia mellett az iráni veszedelmes lépések közepette”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Banai Péter Benőt november 25-én hallgatják meg. 
