5p

Csökkentheti-e Németország súlyát az uniós döntéshozatalban Berlin Oroszország-politikájának óriási kudarca és az energiaválság? Jegyzet.

Ha Németországban Angela Merkel, az Egyesült Államokban pedig Donald Trump maradt volna hatalmon, akkor ez a háború sohasem robban ki, "de nem volt szerencsénk" – fejtette ki az orosz propagandának is beillő nézeteit Orbán Viktor tusványosi beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Németország és Angela Merkel szerepe a háború kialakulásában azonban sokkal problémásabb, mint azt a miniszterelnök láttatni szeretné. Sőt, Timothy Snyder amerikai történész szerint

Németország már Merkel alatt is a rossz oldalon állt ebben a háborúban. Berlin évtizedek óta az orosz szénhidrogénekre építi a gazdaságot, és a legkevésbé sem reflektál arra a veszélyre, hogy ezzel egy szélsőjobb felé tolódó autokráciát erősít.

Vlagyimir Putyin nyújt át egy virágcsokrot Angela Merkelnek 2018. május 18-án Szocsiban, ahol az Északi Áramlat 2-ről tárgyaltak. Forrás: www.kremlin.ru/Wikipédia
Vlagyimir Putyin nyújt át egy virágcsokrot Angela Merkelnek 2018. május 18-án Szocsiban, ahol az Északi Áramlat 2-ről tárgyaltak. Forrás: www.kremlin.ru/Wikipédia

Németország nemcsak kényszerűségből, de aktív és jelentős döntésekkel növelte az orosz olajtól és gáztól való függőségét: Snyder szerint megdöbbentő volt például az atomerőművek bezárásával kapcsolatos döntés, míg az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése pedig kifejezetten botrányos volt Ukrajna 2014-es orosz megtámadása után. Ezek a német döntések tragikus geopolitikai következményekhez vezettek, miután Németország a közvetlen gazdasági érdekeivel szemben figyelmen kívül hagyta gazdasági súlyából adódó geopolitikai felelősségét. Mára mindez azt eredményezte, hogy legnagyobb részben Németország finanszírozza Oroszország Ukrajna elleni háborúját, ezzel pedig nemcsak részt vesz, de sajnos elsősorban a rossz oldalon vesz részt ebben a háborúban. (Miként minden olyan ország (vagy egyén), amely pusztán saját szűk értelemben vett anyagi jólétét veszi most figyelembe.)

Berlin ráadásul a 2008-as pénzügyi válságot követően erkölcsi és pénzügyi hatalmat gyakorolt ​​az Európai Unióban, erősen dominálta az uniós politikát, és a szigor pártján állt a gyengébb déli gazdaságok problémáinak kezelése során.

Az energiaválság ugyanakkor rámutatott Németország Oroszországtól való függésére, és felfedte gazdasági modelljének hibáit: az olcsó gázzal működő feldolgozóipar sérülékenységét, és a politikai elit vakságát a Kremltől való függéstől. Mivel azonban mindez kevésbé érinti Európa déli részét, ezek az államok most mind gazdasági, mind politikai értelemben növelhetik súlyukat.

Ezt a változást tükrözi Teresa Ribera, Spanyolország zöld átállásért felelős miniszterének kijelentése, amikor az Európai Bizottság mind a 27 tagállamot érintő 15 százalékos gázfogyasztásának csökkentéséről szóló javaslata került terítékre – mutatott rá Maria Tadeo politikai elemző. Ribera azzal érvelt, hogy Madrid elvégezte a házi feladatát. Nem függ jelentősen Oroszországtól, és erőn felül fektetett be a megújuló energiákba. A legfontosabb – érvelt a miniszter –, hogy Spanyolország „nem nyújtózkodott túl a lehetőségein”. Ezzel a fordulattal az európai pénzügyi válság tetőpontján hangoztatott német szemrehányások nyelvezetét visszhangozta – amikor Berlin a legnagyobb csekkeket állította ki a strukturális reformok finanszírozására, elmélyítve a déli gazdaságok visszaesését. Többen úgy vélték, hogy ezek a kijelentések végre felhívják a figyelmet Berlin következetlenségére, mások viszont úgy látták, hogy a járvány utáni helyreállítás pénzügyi alapját megteremtő közös uniós adósságvállalás elfogadását követően már nem érdemes ezekre a régi sérelmekre mutogatni.

Tadeo azonban Ribera megjegyzésének egy harmadik értelmét hangsúlyozza:

azt a felháborodást, hogy Németország máig vonakodik elismerni Oroszország-politikájának óriási kudarcát, holott a „segítségkérés” előtt szerinte ezt illett volna megtenni.

Főként, hogy Spanyolország az elsők között kongatta a vészharangot az energiaválság miatt, amikor Putyin szűkíteni kezdte a kínálatot, és tavaly év végén a piaci stressz jelei mutatkoztak. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, akire szintén óriási nyomás nehezedik az infláció és az energiaszámlák emelkedése miatt, már tavaly ősszel azt javasolta, hogy az unió adjon közös választ a rohamosan emelkedő energiaárakra.

Madrid azzal érvelt, hogy jobb hálózati-összeköttetésre van szüksége Európa többi részével. A spanyol fogyasztás csökkentése pedig önmagában nem segít az olyan országoknak, mint Németország, ha Madrid nem tudja exportálni feleslegét. Spanyolország akkor süket fülekre talált. Az energia pedig csak akkor vált közös európai problémává, amikor Németország kockázatai leküzdhetetlenné váltak. Ezt pedig a déliek most végképp egyre nehezebben viselik. Ennek ellenére az európai szolidaritás győzött, a múlt héten pedig a déli nemzetek vezetői is rekordgyorsasággal állapodtak meg a fogyasztáscsökkentésről, amelyet egyedüliként Magyarország nem szavazott meg.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG