7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Sorra alakulnak a frakciók az új Európai Parlamentben, amelynek erőviszonyai minden eddiginél kiegyensúlyozottabbak lesznek. Most először fordul elő, hogy a Néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem lesz többsége, ezért új szövetségesekre van szüksége. A potenciális partnerek pedig nem nézik jó szemmel, hogy a Fidesz még mindig tagja maradhat a jobbközép pártszövetségnek. Körképünk a régi-új frakciókról és a magyar kormánypárt esélyeiről.
Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szavaz a Sargentini-jelentésről 2018. szeptember 12-én (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Néppárt

A jobbközép pártcsaládnak 179 képviselője lesz az új EP-ben, 42-vel kevesebb, mint az előző ciklusban. Igaz, még így is az övék lesz a legnagyobb frakció.

A képviselőcsoport vezetője továbbra is Manfred Weber: a bajor politikust, aki egyben az Európai Bizottság elnöke is szeretne lenni, június 5-én választották újra a frakció alakulóülésén. A 46 éves politikus 156 voksot kapott, azaz szinte minden képviselő megszavazta – még a fideszesek is.

Az ülésen tíz frakcióvezető-helyettest is megválasztottak. A felfüggesztett tagságú Fidesz ezúttal nem kapott ilyen pozíciót, holott választási eredménye és képviselőinek száma alapján igényt tarthatott volna egy helyre.

Szájer József, aki 2009-től mostanáig az egyik frakcióvezető-helyettes volt, a Spiegelnek azt mondta: maguk döntöttek úgy, hogy nem jelölnek senkit ezekre a posztokra, hanem inkább egy bizottsági tisztséget céloznak meg. A német lap szerint viszont Weber kényszerítette ki, hogy a Fidesz ne jelöljön senkit.

Az továbbra is kérdés, hogy maradhat-e a magyar kormánypárt  a pártcsaládban (és ezzel a frakcióban). Habár a Fidesz most már inkább békülne – az elmúlt hetekben számos gesztust tett a maradás érdekében – , tagsága már nem rajta, hanem egy háromtagú néppárti vizsgálóbizottságon fog múlni. Döntés novemberben várható, közölte a néppárti frakció a Népszavával.

Szociáldemokraták

A balközép pártcsalád hasonló mértékben gyengült 2014-hez képest, mint a Néppárt. Frakciójának 153 képviselője lesz az új EP-ben – 38-cal kevesebb, mint 2014 és 2019 között.

Ebben a csoportosulásban ül majd a Demokratikus Koalíció négy, valamint az MSZP-Párbeszéd egy képviselője.

Udo Bullmann. (Olaf Kosinsky / kosinsky.eu /Wikipedia)

Udo Bullmann frakcióvezető, aki már több alkalommal élesen bírálta a magyar kormányt, június elején külön közleményben figyelmeztette Orbán Viktort, hogy „nem fogják tolerálni a tudomány szabadsága elleni támadásokat” – azaz a Magyar Tudományos Akadémia működésének nagy tiltakozást kiváltó átalakítását.

„Határozottan elítéljük Orbán Viktor legutóbbi támadását a tudomány szabadsága ellen. (...) Orbán kísérlete a gondolatszabadság korlátozására és a nyilvános vita elnyomására újabb szemtelen lépés az autokrácia irányába Európa szívében”

– írta Bullmann. Hozzátette azt is, hogy az uniós források az embereket illetik meg, nem pedig „Orbán úr oligarchiáit”, az új EP-ben pedig a szocialisták mindent megtesznek majd azért, hogy a „korrupt elit” ne juthasson hozzá ezekhez a pénzekhez.

Ha tehát marad a Fidesz a Néppárton belül, az minimum megnehezíti az együttműködést a balközép frakcióval. Ráadásul a Néppártnak – az EP történetében először – még a szociáldemokratákkal együtt sincs többsége, az egyéb potenciális szövetségesek (liberálisok, Zöldek) pedig legalább annyira viszolyognak a Fidesztől, mint a szocialisták.

Liberálisok

A frakciónak 108 tagja lesz az új EP-ben – 39-cel több, mint az előző ciklusban –, és ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá lép elő. Itt fog ülni a Momentum Mozgalom két képviselője is.

A jelentős erősödés egyrészt a brit Liberális Demokraták kiugróan jó eredményének, másrészt annak köszönhető, hogy csatlakozik a frakcióhoz Emmanuel Macron francia elnök 2016-ban alapított pártja, a La République En Marche (Köztársaság Lendületben) is, amely 21 fővel a legnagyobb nemzeti delegáció lesz. (A mozgalom néhány tagja már korábban is a liberális frakcióban ült – a szerk.)

Guy Verhofstadt. EPA/ROBERT GHEMENT

Az En Marche belépésének egyik feltétele ugyanakkor az volt, hogy a frakció nevéből kerüljön ki a liberális szó, mivel azt Franciaországban gyakran negatív értelemben, a vadkapitalizmus szinonimájaként használják. Emiatt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció új neve Újítsuk meg Európát lesz.

A lényeg azonban nem változik: közlésük szerint továbbra is a progresszív, liberális, centrista, reformista erőket tömörítik.

A képviselőcsoport jelenlegi vezetője, Guy Verhofstadt hosszú ideje Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa Európában. Pascal Canfin, az En Marche EP-listájának második számú jelöltje pedig május végén ki is mondta, hogy csak egy Fidesz nélküli Néppárttal hajlandóak együttműködni:

„Az EPP-nek ki kell zárnia Orbánt a soraiból ahhoz, hogy bármilyen koalíciós alkut elfogadjunk.”

A frakció vezetőjét és helyetteseit ezen a héten választják meg.

Zöldek

Szintén jelentősen erősödött a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 75 politikust delegálhat az új EP-be, másfélszer többet, mint 2014-ben. A legtöbb képviselőt (21-et) a német Zöldek adják majd. A frakció múlt héten választotta meg új vezetőit.

Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője az EP vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A Zöldek szintén rendszeresen kritizálják a magyar kormányt. Képviselőjük, Judith Sargentini készítette például a magyar demokrácia állapotát bíráló jelentést, amelyet tavaly ősszel fogadott el az Európai Parlament.

Idén márciusban, a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése után pedig a Zöldek és a liberálisok is egyértelműen arra utaltak, hogy szerintük ki kellett volna zárni a magyar kormánypártot.

Nacionalisták

Ugyanakkor erősödik a jobboldali populisták frakciója is, amely 36-ról 73-ra növelte képviselői számát. Az eddig Nemzet és Szabadság Európája nevű képviselőcsoportot az új EP-ben Identitás és Demokráciának hívják majd.

Ide a legtöbb politikust a Matteo Salvini vezette olasz Liga delegálja, megelőzve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését és a német AfD-t (Alternatíva Németországért). Ebbe a tömörülésbe tartozik egyébként az osztrák Szabadságpárt is.

Matteo Salvini hívei körében Milánó közelében. EPA/DANIEL DAL ZENNARO

Salvini szerette volna, ha csatlakozik hozzájuk a lengyel Jog és Igazságosság, a brit Brexit Párt és a Fidesz is, amelyek jelentősen növelték volna erejüket, végül azonban egyikük sem szövetkezett velük, mint ahogy a Néppárt sem hajlandó erre.

Egyéb frakciók

Az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja 61 főből áll majd, ezen belül a legtöbb képviselőt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság delegálhatja. Az elitellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót (EFDD, ide tartozik a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom) 43, a szocialista-kommunista Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciót pedig 38 képviselő alkothatja az EP honlapja szerint.

Az EFDD-frakció megalakulása ugyanakkor erősen kérdéses, mivel egyelőre nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket (minimum 25 megválasztott képviselő hét különböző országból).

Mi lesz a Fidesszel?

Összefoglalva: a Néppárt a tőle jobbra álló erőkkel nem hajlandó szövetkezni, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a Zöldekkel viszont elvileg igen. Utóbbiak ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy még mindig nem zárta ki tagjai közül a magyar kormánypártot. A néppárti vezetők már többször tárgyaltak velük az együttműködésről a parlamenti többség elérése – és persze végső soron Weber támogatása – érdekében. (Az Európai Bizottság új elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de azt az Európai Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia - a szerk.)

Bár arról nincs hivatalos információ, hogy az egyeztetések közben felmerült-e vagy előtérbe került-e a Fidesz-ügy, egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pártja csak púp a Néppárt hátán. Ráadásul már amúgy is eltávolodtak egymástól – tehát aligha lenne meglepő, ha majd hivatalosan is elválnának útjaik.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyon begurult Szijjártó Péter – minden eszközt be fog vetni
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 17:29
Nem fogadta jól a magyar miniszter az Európai Tanács döntését. De még nincs vége a játszmának?
Makro / Külgazdaság Hová fajulhat a Matolcsy-féle MNB-botrány? Ezt is kérdezzük Oszkó Pétertől a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 16:38
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lecsap az uniós bunkósbot az orosz gázexportra – a magyar kormány nem lesz boldog
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 15:31
Elfogadta az Európai Tanács az Európai Parlament szigorított javaslatát, 2026 végétől tiltott lesz az orosz gáz importja.
Makro / Külgazdaság 340 milliárdot adna a magyar kormány magyar cégeknek
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 15:18
Innovációra és kutatásra. Hét pályázati konstrukciót is meghirdettek.
Makro / Külgazdaság Elmondta Varga Mihály, mikor lehet eurónk – és hogy miként állnak az MNB-alapítványok ügyei
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 13:56
Az euró bevezetése előtt még lenne egy kis dolga a kormánynak. Az alapítványoknál leginkább kármentés zajlik, hangzott el többek között a jegybankelnök meghallgatásán.
Makro / Külgazdaság Szívhez szóló beszédet mondott Szijjártó Péter az uniós tanácsülésen – de ez elég lesz az orosz energiaimport megtartásához?
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 13:28
Vétójog híján az érzelmekre hatni és érvelni is próbált a magyar miniszter az orosz energia importja mellett.
Makro / Külgazdaság Könnyek szöknek a szemünkbe, ha meglátjuk, mennyivel nőtt a lengyel ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 11:10
Jelentős növekedésről számolt be a lengyel hivatal – majdnem pont akkoráról, mint amekkorát a magyar ipari termelés zuhant.
Makro / Külgazdaság Sikeres ukrán támadás a világ legnagyobb gázfeldolgozó üzeme ellen
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 08:32
A világ legnagyobb gázfeldolgozó üzeme ellen is sikeres támadást indított Ukrajna. Oroszország egy szénbányát vett célba.
Makro / Külgazdaság Így jár, aki kilép az Európai Unióból
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 06:42
A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) a belátható jövőben negatív hatása lesz a brit gazdaság növekedésére.
Makro / Külgazdaság Roham a kedvezményes hitelekért: 1100 kkv már lépett – Klasszis Podcast az NGM államtitkárával
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. október 20. 05:44
A Klasszis Podcastban Szabados Richárddal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárával beszélgettünk, annak apropóján, hogy a kormány október 6-ától a kis- és középvállalkozások számára is 3 százalékos kamattal teszi elérhetővé az addig 4,5 százalékos likviditási hitelt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG