EP-alkuk: kigolyózhatják a Fideszt a Néppártból

Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szavaz a Sargentini-jelentésről 2018. szeptember 12-én (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Néppárt

A jobbközép pártcsaládnak 179 képviselője lesz az új EP-ben, 42-vel kevesebb, mint az előző ciklusban. Igaz, még így is az övék lesz a legnagyobb frakció.

A képviselőcsoport vezetője továbbra is Manfred Weber: a bajor politikust, aki egyben az Európai Bizottság elnöke is szeretne lenni, június 5-én választották újra a frakció alakulóülésén. A 46 éves politikus 156 voksot kapott, azaz szinte minden képviselő megszavazta – még a fideszesek is.

Az ülésen tíz frakcióvezető-helyettest is megválasztottak. A felfüggesztett tagságú Fidesz ezúttal nem kapott ilyen pozíciót, holott választási eredménye és képviselőinek száma alapján igényt tarthatott volna egy helyre.

Szájer József, aki 2009-től mostanáig az egyik frakcióvezető-helyettes volt, a Spiegelnek azt mondta: maguk döntöttek úgy, hogy nem jelölnek senkit ezekre a posztokra, hanem inkább egy bizottsági tisztséget céloznak meg. A német lap szerint viszont Weber kényszerítette ki, hogy a Fidesz ne jelöljön senkit.

Az továbbra is kérdés, hogy maradhat-e a magyar kormánypárt  a pártcsaládban (és ezzel a frakcióban). Habár a Fidesz most már inkább békülne – az elmúlt hetekben számos gesztust tett a maradás érdekében – , tagsága már nem rajta, hanem egy háromtagú néppárti vizsgálóbizottságon fog múlni. Döntés novemberben várható, közölte a néppárti frakció a Népszavával.

Szociáldemokraták

A balközép pártcsalád hasonló mértékben gyengült 2014-hez képest, mint a Néppárt. Frakciójának 153 képviselője lesz az új EP-ben – 38-cal kevesebb, mint 2014 és 2019 között.

Ebben a csoportosulásban ül majd a Demokratikus Koalíció négy, valamint az MSZP-Párbeszéd egy képviselője.

Udo Bullmann. (Olaf Kosinsky / kosinsky.eu /Wikipedia)

Udo Bullmann frakcióvezető, aki már több alkalommal élesen bírálta a magyar kormányt, június elején külön közleményben figyelmeztette Orbán Viktort, hogy „nem fogják tolerálni a tudomány szabadsága elleni támadásokat” – azaz a Magyar Tudományos Akadémia működésének nagy tiltakozást kiváltó átalakítását.

„Határozottan elítéljük Orbán Viktor legutóbbi támadását a tudomány szabadsága ellen. (...) Orbán kísérlete a gondolatszabadság korlátozására és a nyilvános vita elnyomására újabb szemtelen lépés az autokrácia irányába Európa szívében”

– írta Bullmann. Hozzátette azt is, hogy az uniós források az embereket illetik meg, nem pedig „Orbán úr oligarchiáit”, az új EP-ben pedig a szocialisták mindent megtesznek majd azért, hogy a „korrupt elit” ne juthasson hozzá ezekhez a pénzekhez.

Ha tehát marad a Fidesz a Néppárton belül, az minimum megnehezíti az együttműködést a balközép frakcióval. Ráadásul a Néppártnak – az EP történetében először – még a szociáldemokratákkal együtt sincs többsége, az egyéb potenciális szövetségesek (liberálisok, Zöldek) pedig legalább annyira viszolyognak a Fidesztől, mint a szocialisták.

Liberálisok

A frakciónak 108 tagja lesz az új EP-ben – 39-cel több, mint az előző ciklusban –, és ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá lép elő. Itt fog ülni a Momentum Mozgalom két képviselője is.

A jelentős erősödés egyrészt a brit Liberális Demokraták kiugróan jó eredményének, másrészt annak köszönhető, hogy csatlakozik a frakcióhoz Emmanuel Macron francia elnök 2016-ban alapított pártja, a La République En Marche (Köztársaság Lendületben) is, amely 21 fővel a legnagyobb nemzeti delegáció lesz. (A mozgalom néhány tagja már korábban is a liberális frakcióban ült – a szerk.)

Guy Verhofstadt. EPA/ROBERT GHEMENT

Az En Marche belépésének egyik feltétele ugyanakkor az volt, hogy a frakció nevéből kerüljön ki a liberális szó, mivel azt Franciaországban gyakran negatív értelemben, a vadkapitalizmus szinonimájaként használják. Emiatt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció új neve Újítsuk meg Európát lesz.

A lényeg azonban nem változik: közlésük szerint továbbra is a progresszív, liberális, centrista, reformista erőket tömörítik.

A képviselőcsoport jelenlegi vezetője, Guy Verhofstadt hosszú ideje Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa Európában. Pascal Canfin, az En Marche EP-listájának második számú jelöltje pedig május végén ki is mondta, hogy csak egy Fidesz nélküli Néppárttal hajlandóak együttműködni:

„Az EPP-nek ki kell zárnia Orbánt a soraiból ahhoz, hogy bármilyen koalíciós alkut elfogadjunk.”

A frakció vezetőjét és helyetteseit ezen a héten választják meg.

Zöldek

Szintén jelentősen erősödött a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 75 politikust delegálhat az új EP-be, másfélszer többet, mint 2014-ben. A legtöbb képviselőt (21-et) a német Zöldek adják majd. A frakció múlt héten választotta meg új vezetőit.

Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője az EP vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A Zöldek szintén rendszeresen kritizálják a magyar kormányt. Képviselőjük, Judith Sargentini készítette például a magyar demokrácia állapotát bíráló jelentést, amelyet tavaly ősszel fogadott el az Európai Parlament.

Idén márciusban, a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése után pedig a Zöldek és a liberálisok is egyértelműen arra utaltak, hogy szerintük ki kellett volna zárni a magyar kormánypártot.

Nacionalisták

Ugyanakkor erősödik a jobboldali populisták frakciója is, amely 36-ról 73-ra növelte képviselői számát. Az eddig Nemzet és Szabadság Európája nevű képviselőcsoportot az új EP-ben Identitás és Demokráciának hívják majd.

Ide a legtöbb politikust a Matteo Salvini vezette olasz Liga delegálja, megelőzve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését és a német AfD-t (Alternatíva Németországért). Ebbe a tömörülésbe tartozik egyébként az osztrák Szabadságpárt is.

Matteo Salvini hívei körében Milánó közelében. EPA/DANIEL DAL ZENNARO

Salvini szerette volna, ha csatlakozik hozzájuk a lengyel Jog és Igazságosság, a brit Brexit Párt és a Fidesz is, amelyek jelentősen növelték volna erejüket, végül azonban egyikük sem szövetkezett velük, mint ahogy a Néppárt sem hajlandó erre.

Egyéb frakciók

Az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja 61 főből áll majd, ezen belül a legtöbb képviselőt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság delegálhatja. Az elitellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót (EFDD, ide tartozik a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom) 43, a szocialista-kommunista Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciót pedig 38 képviselő alkothatja az EP honlapja szerint.

Az EFDD-frakció megalakulása ugyanakkor erősen kérdéses, mivel egyelőre nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket (minimum 25 megválasztott képviselő hét különböző országból).

Mi lesz a Fidesszel?

Összefoglalva: a Néppárt a tőle jobbra álló erőkkel nem hajlandó szövetkezni, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a Zöldekkel viszont elvileg igen. Utóbbiak ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy még mindig nem zárta ki tagjai közül a magyar kormánypártot. A néppárti vezetők már többször tárgyaltak velük az együttműködésről a parlamenti többség elérése – és persze végső soron Weber támogatása – érdekében. (Az Európai Bizottság új elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de azt az Európai Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia - a szerk.)

Bár arról nincs hivatalos információ, hogy az egyeztetések közben felmerült-e vagy előtérbe került-e a Fidesz-ügy, egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pártja csak púp a Néppárt hátán. Ráadásul már amúgy is eltávolodtak egymástól – tehát aligha lenne meglepő, ha majd hivatalosan is elválnának útjaik.