TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Sorra alakulnak a frakciók az új Európai Parlamentben, amelynek erőviszonyai minden eddiginél kiegyensúlyozottabbak lesznek. Most először fordul elő, hogy a Néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem lesz többsége, ezért új szövetségesekre van szüksége. A potenciális partnerek pedig nem nézik jó szemmel, hogy a Fidesz még mindig tagja maradhat a jobbközép pártszövetségnek. Körképünk a régi-új frakciókról és a magyar kormánypárt esélyeiről.
Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szavaz a Sargentini-jelentésről 2018. szeptember 12-én (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Néppárt

A jobbközép pártcsaládnak 179 képviselője lesz az új EP-ben, 42-vel kevesebb, mint az előző ciklusban. Igaz, még így is az övék lesz a legnagyobb frakció.

A képviselőcsoport vezetője továbbra is Manfred Weber: a bajor politikust, aki egyben az Európai Bizottság elnöke is szeretne lenni, június 5-én választották újra a frakció alakulóülésén. A 46 éves politikus 156 voksot kapott, azaz szinte minden képviselő megszavazta – még a fideszesek is.

Az ülésen tíz frakcióvezető-helyettest is megválasztottak. A felfüggesztett tagságú Fidesz ezúttal nem kapott ilyen pozíciót, holott választási eredménye és képviselőinek száma alapján igényt tarthatott volna egy helyre.

Szájer József, aki 2009-től mostanáig az egyik frakcióvezető-helyettes volt, a Spiegelnek azt mondta: maguk döntöttek úgy, hogy nem jelölnek senkit ezekre a posztokra, hanem inkább egy bizottsági tisztséget céloznak meg. A német lap szerint viszont Weber kényszerítette ki, hogy a Fidesz ne jelöljön senkit.

Az továbbra is kérdés, hogy maradhat-e a magyar kormánypárt  a pártcsaládban (és ezzel a frakcióban). Habár a Fidesz most már inkább békülne – az elmúlt hetekben számos gesztust tett a maradás érdekében – , tagsága már nem rajta, hanem egy háromtagú néppárti vizsgálóbizottságon fog múlni. Döntés novemberben várható, közölte a néppárti frakció a Népszavával.

Szociáldemokraták

A balközép pártcsalád hasonló mértékben gyengült 2014-hez képest, mint a Néppárt. Frakciójának 153 képviselője lesz az új EP-ben – 38-cal kevesebb, mint 2014 és 2019 között.

Ebben a csoportosulásban ül majd a Demokratikus Koalíció négy, valamint az MSZP-Párbeszéd egy képviselője.

Udo Bullmann. (Olaf Kosinsky / kosinsky.eu /Wikipedia)

Udo Bullmann frakcióvezető, aki már több alkalommal élesen bírálta a magyar kormányt, június elején külön közleményben figyelmeztette Orbán Viktort, hogy „nem fogják tolerálni a tudomány szabadsága elleni támadásokat” – azaz a Magyar Tudományos Akadémia működésének nagy tiltakozást kiváltó átalakítását.

„Határozottan elítéljük Orbán Viktor legutóbbi támadását a tudomány szabadsága ellen. (...) Orbán kísérlete a gondolatszabadság korlátozására és a nyilvános vita elnyomására újabb szemtelen lépés az autokrácia irányába Európa szívében”

– írta Bullmann. Hozzátette azt is, hogy az uniós források az embereket illetik meg, nem pedig „Orbán úr oligarchiáit”, az új EP-ben pedig a szocialisták mindent megtesznek majd azért, hogy a „korrupt elit” ne juthasson hozzá ezekhez a pénzekhez.

Ha tehát marad a Fidesz a Néppárton belül, az minimum megnehezíti az együttműködést a balközép frakcióval. Ráadásul a Néppártnak – az EP történetében először – még a szociáldemokratákkal együtt sincs többsége, az egyéb potenciális szövetségesek (liberálisok, Zöldek) pedig legalább annyira viszolyognak a Fidesztől, mint a szocialisták.

Liberálisok

A frakciónak 108 tagja lesz az új EP-ben – 39-cel több, mint az előző ciklusban –, és ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá lép elő. Itt fog ülni a Momentum Mozgalom két képviselője is.

A jelentős erősödés egyrészt a brit Liberális Demokraták kiugróan jó eredményének, másrészt annak köszönhető, hogy csatlakozik a frakcióhoz Emmanuel Macron francia elnök 2016-ban alapított pártja, a La République En Marche (Köztársaság Lendületben) is, amely 21 fővel a legnagyobb nemzeti delegáció lesz. (A mozgalom néhány tagja már korábban is a liberális frakcióban ült – a szerk.)

Guy Verhofstadt. EPA/ROBERT GHEMENT

Az En Marche belépésének egyik feltétele ugyanakkor az volt, hogy a frakció nevéből kerüljön ki a liberális szó, mivel azt Franciaországban gyakran negatív értelemben, a vadkapitalizmus szinonimájaként használják. Emiatt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció új neve Újítsuk meg Európát lesz.

A lényeg azonban nem változik: közlésük szerint továbbra is a progresszív, liberális, centrista, reformista erőket tömörítik.

A képviselőcsoport jelenlegi vezetője, Guy Verhofstadt hosszú ideje Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa Európában. Pascal Canfin, az En Marche EP-listájának második számú jelöltje pedig május végén ki is mondta, hogy csak egy Fidesz nélküli Néppárttal hajlandóak együttműködni:

„Az EPP-nek ki kell zárnia Orbánt a soraiból ahhoz, hogy bármilyen koalíciós alkut elfogadjunk.”

A frakció vezetőjét és helyetteseit ezen a héten választják meg.

Zöldek

Szintén jelentősen erősödött a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 75 politikust delegálhat az új EP-be, másfélszer többet, mint 2014-ben. A legtöbb képviselőt (21-et) a német Zöldek adják majd. A frakció múlt héten választotta meg új vezetőit.

Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője az EP vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A Zöldek szintén rendszeresen kritizálják a magyar kormányt. Képviselőjük, Judith Sargentini készítette például a magyar demokrácia állapotát bíráló jelentést, amelyet tavaly ősszel fogadott el az Európai Parlament.

Idén márciusban, a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése után pedig a Zöldek és a liberálisok is egyértelműen arra utaltak, hogy szerintük ki kellett volna zárni a magyar kormánypártot.

Nacionalisták

Ugyanakkor erősödik a jobboldali populisták frakciója is, amely 36-ról 73-ra növelte képviselői számát. Az eddig Nemzet és Szabadság Európája nevű képviselőcsoportot az új EP-ben Identitás és Demokráciának hívják majd.

Ide a legtöbb politikust a Matteo Salvini vezette olasz Liga delegálja, megelőzve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését és a német AfD-t (Alternatíva Németországért). Ebbe a tömörülésbe tartozik egyébként az osztrák Szabadságpárt is.

Matteo Salvini hívei körében Milánó közelében. EPA/DANIEL DAL ZENNARO

Salvini szerette volna, ha csatlakozik hozzájuk a lengyel Jog és Igazságosság, a brit Brexit Párt és a Fidesz is, amelyek jelentősen növelték volna erejüket, végül azonban egyikük sem szövetkezett velük, mint ahogy a Néppárt sem hajlandó erre.

Egyéb frakciók

Az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja 61 főből áll majd, ezen belül a legtöbb képviselőt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság delegálhatja. Az elitellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót (EFDD, ide tartozik a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom) 43, a szocialista-kommunista Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciót pedig 38 képviselő alkothatja az EP honlapja szerint.

Az EFDD-frakció megalakulása ugyanakkor erősen kérdéses, mivel egyelőre nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket (minimum 25 megválasztott képviselő hét különböző országból).

Mi lesz a Fidesszel?

Összefoglalva: a Néppárt a tőle jobbra álló erőkkel nem hajlandó szövetkezni, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a Zöldekkel viszont elvileg igen. Utóbbiak ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy még mindig nem zárta ki tagjai közül a magyar kormánypártot. A néppárti vezetők már többször tárgyaltak velük az együttműködésről a parlamenti többség elérése – és persze végső soron Weber támogatása – érdekében. (Az Európai Bizottság új elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de azt az Európai Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia - a szerk.)

Bár arról nincs hivatalos információ, hogy az egyeztetések közben felmerült-e vagy előtérbe került-e a Fidesz-ügy, egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pártja csak púp a Néppárt hátán. Ráadásul már amúgy is eltávolodtak egymástól – tehát aligha lenne meglepő, ha majd hivatalosan is elválnának útjaik.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már a first lady is arra kéri Donald Trumpot: ismerje el a vereségét
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 18:07
Miközben Donald Trump ma is elcsalt választásról posztolgat a Twitteren, már közvetlen környezetében is egyre többen javasolják neki: ismerje el a vereséget. 
Makro / Külgazdaság PDSZ: a szülők ne vigyék iskolába, óvodába a gyerekeket!
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 17:47
Erősödik a társadalmi nyomás a kormányon: a Pedagógusok Demokratikus Szervezete vasárnapi közleményében arra kéri a szülőket, hogy ne küldjék óvodába, iskolába a gyermekeket.
Makro / Külgazdaság Tényleg vissza kell fizetni négy hónapnyi katát? Itt a NAV válasza
Baka F. Zoltán | 2020. november 8. 15:34
Felröppent a hír, hogy ha nincs számla, nem jár a támogatás a járványhelyzetben. Az adóhivatal válasza árnyalja a képet.
Makro / Külgazdaság Végül ez is eljött: Orbán Viktor gratulált Joe Bidennek
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:28
Gratuláló levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök Joe Bidennek - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap délelőtt.
Makro / Külgazdaság Lecsap a rendőrség a maszktagadókra - 13 helyet már bezártak
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:11
A vasárnap délelőtt közzétett friss koronavírus-statisztikákból nem csak az derült ki, hogy csúcsot döntött az aktív fertőzöttek napi emelkedésének száma: a rendőrségi intézkedéseket is összegezte az operatív törzs tájékoztatása. 13 helyet már bezártak, egy nap alatt 243 maszktagadót csíptek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor levelet írt: arra készül, hogy megvétózza az EU költségvetését
MTI | 2020. november 8. 10:41
A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál szerint.
Makro / Külgazdaság Biden elárulta, mi lesz az első dolga megválasztott elnökként
MTI | 2020. november 8. 10:14
Kétpárti együttműködést szorgalmazott és a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta Joe Biden szombat éjjel a Delaware államban lévő Wilmingtonban mondott beszédében, első feladataként pedig a járvány elleni küzdelmet jelölte meg.
Makro / Külgazdaság A hatezret közelíti a kórházban ápolt koronások száma - nagy ugrás az aktív fertőzötteknél
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 09:50
Eddig még sosem nőtt egy nap alatt ekkorát az aktív fertőzöttek száma. Több mint 400-an vannak lélegeztetőgépen, közelíti a 6 ezret a kórházban ápoltak száma.
Makro / Külgazdaság Özönlenek a gratulációk Bidenhez - máris látszik, hogy nagyon nehéz idők jönnek az amerikai-magyar kapcsolatokban
Privátbankár.hu / MTI | 2020. november 8. 08:49
 A világ vezető politikusai gratuláltak a hétvégén Joe Biden demokrata párti elnökjelöltnek és Kamala Harris alelnökjelöltnek az amerikai elnökválasztáson elért sikerükhöz. Aki a republikánus jelöltnek szurkolt, előbb-utóbb az is gratulál a megválasztott elnöknek - Szlovéniában tagadják már csak Trump vereségét. Frissítés: vasárnap késő délelőtt Orbán Viktor is feliratkozott a gratulálók listájára.
Makro / Külgazdaság Joe Biden és Izrael – megjött az első mélyütés
Káncz Csaba | 2020. november 8. 06:04
Joe Biden egy „életképes” palesztin állam megteremtését tűzte ki célul és terveiben kimondottan ellenez bármifajta „egyoldalú cselekvést”.  Izrael az amerikai elnökválasztás napján ledózerolt egy palesztin települést Ciszjordániában.  Káncz Csaba jegyzete
Friss
hírlevél