A napilapok már nem jó közvetítők a bank és az ügyfelek között - mondta ki a parlamenti többség

A parlament előtt van a hitelintézeti törvényt is módosító pénzügyi csomag, amely alapvetően egy új, uniós szintű nyugdíjmegtakarítási termék bevezetésének ágyaz meg, ám most nem ezzel fogunk foglalkozni, hanem a Hpt. – látszólag nem nagy horderejű, de mégis üzenetértékű – módosításával.

• A hatályos Hpt. alapján a pénzügyi szolgáltatással foglalkozó társaságoknak, intézményeknek (ide tartozik például az Országos Betétbiztosítási Alap is) egyebek mellett a napilapokon keresztül kell eleget tenniük közzétételi kötelezettségeiknek meghatározott esetekben. Ilyen eset, ha egy pénzintézet átruházza az állományát: ha bemutatóra szóló betétről vagy értékpapírról van szó, akkor a törvényi előírás szerint az ügyfelek postai értesítésén túl két országos napilapban is közzé kell tenni a hirdetményt.
• Hasonló a protokoll, ha a pénzintézet végelszámolásáról vagy felszámolásáról van szó, ebben az esetben azt írja elő a Hpt., hogy „a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában” kell a felügyeletnek közétennie a bírósági végzést.
• Haladjunk sorjában: a már említett OBA szintén legalább két országos napilapban való közzétételre kötelezett a hatáskörébe tartozó ügyek esetében, amely során a betétesek kártalanításának feltételeit kell elérhetővé tennie a sajtó útján – egyben a honlapján is meg kell jelentetnie a releváns információkat.
• Szintén az OBA-ra ró feladatot, ha kényszerűségből ki kell zárnia az egyik hitelintézetet a tagjai közül (mert például nem teljesítette a meghatározott fizetési kötelezettségét, vagy megsértette a betétbiztosítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat). Ilyenkor az OBA – azon túl, hogy 24 órán belül írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a felügyeletet – 48 órán belül legalább két országos napilapban köteles felhívást közzétenni a történtekről. Erről szintén a Hpt. rendelkezik.
• De még nem értünk a sor végére. A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó különös rendelkezések tartalmazzák azt, hogy „a fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot hitelintézet, mint reklámozó esetében legalább két országos napilapban, szövetkezeti hitelintézet, mint reklámozó esetében pedig legalább egy napilapban és egy országos napilapban közzé kell tenni.”
• Végül amikor az adott hitelintézet – élve a törvény adta jogával – egy évben legfeljebb két bankszünnapot tart, erről a felügyelet tájékoztatása mellett szintén legalább két országos napilapban kell tájékoztatnia az ügyfeleit, 15 nappal a bankszünnapot megelőzően.

Mint a felsoroltakból kitűnik, a hitelintézeti törvény nem egy esetben írja elő a napilapos közzétételt a törvény alá tartozó társaságok, intézmények számára. Nos, ez a fajta nyilvánosság a jövőre korlátosabb lesz.

A parlament által tárgyalt, a fedezet kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításban ugyanis két esetben kiiktatták a napilapos közzétételi kötelezettséget.

Az eredetileg benyújtott módosításban a bankszünnapokra vonatkozó jogszabályi részből került ki a napilapokra vonatkozó rész, így ezzel már nem kell vesződniük a hitelintézeteknek. Az indoklásban ezzel kapcsolatban mindössze annyi szerepel, hogy „a bankszünnapra vonatkozó szabályozás módosítása”, más nem.

Az ügyfelek az új rendelkezés értelmében vagy a bank honlapján keresztül kapnak tájékoztatást, vagy az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, illetve „az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon” kell még tájékoztatniuk a szolgáltatással érintett ügyfelet.

De nem csak ez változik, hanem a bankszünnapok számára vonatkozó előírás is: ilyet a továbbiakban nem írnak elő, tehát nem korlátozzák két napban. Ezzel szemben azt mondja ki a törvény, hogy

A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.

Vagyis a bankra bízták, mennyi ideig tart zárva, ez derül ki az alábbi módosítóból:

Amennyiben a hitelintézet négy napot meghaladó hosszúságú, egybefüggő bankszünnap tartásáról dönt, úgy ezen szándékát köteles a Felügyeletnek – a (2) bekezdéstől eltérően – hatvan nappal a bankszünnap tartását megelőzően bejelenteni.

Ez az intézkedés 2022 július elsején lép hatályba, bizonyára azért, hogy a bankok fel tudjanak készülni a megváltozott feltételekre (az idei évet még úgy kezdték, hogy legfeljebb két bankszünnapot tarthatnak).

Ehhez a csomaghoz nyújtott be módosításokat a parlament gazdasági bizottsága, melyben még egy esetben tették szükségtelenné a napilapos hirdetményt. Mégpedig az OBA-ra vonatkozóan, a pénzintézet fizetésképtelensége esetén, a betétesek kártalanítása feltételeinek közzétételekor. Ez a rendelkezés már idén, augusztus 2-án hatályos. Ehhez már érdemi indoklást fűzött az előterjesztő bizottság:

Tekintettel a napilapok szerepének módosulására, a javaslat módosítja az OBA közzétételére vonatkozó szabályt az európai uniós irányelv tartalmának megfelelően.

Vagyis a gazdasági bizottság szerint uniós irányelvnek tesznek eleget, amikor hatályon kívül helyezik a napilapokra vonatkozó részt a törvény idevágó pontjánál, egyben a közvélemény értésére adják, hogy a napilapok szerepét másként látják, mint a megelőző időben. Bizonyára arra gondoltak, hogy e sajtótermékeken keresztül már jóval kevesebb embert (ügyfelet) lehet elérni, mint korábban. Magyarul ítéletet mondtak a maguk módján a print sajtópiacról.

Az eredeti javaslatnak ezeken túl van még egy pontja, ami szintén érinti a napilapos közzétételeket: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényt úgy módosították, hogy az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – egy országos napilapban már ne legyen köteles hirdetményt közzétenni. Ez az intézkedés 2022. július 8-án lép hatályba.

Mfor vélemény

Mint a fentiekből kiderül, a pénzügyi társaságok, intézmények idevágó törvényben szabályozott közzétételi kötelezettségeit szűkítő döntéseket hozott a parlament, s ennek indoklásául - ki nem mondva, de egyértelműen utalva rá - a napilapok egyre csökkenő elérését jelölte meg a kormánypárti többség. Maradt azonban még így is olyan rendelkezés hitelintézeti törvényben, ami meghatározott esetekben fenntartja ezt a kötelezettséget - kérdés, hogy meddig. Mint ahogy az is kérdés, hogy az internetes kapcsolattal nem rendelkező, vagy azt alap-felhasználói szinten alkalmazni nem tudó - jellemzően vidéken élő, idősebb - ügyfelek hogyan fognak értesülni a bankjukat érintő, a törvény hatálya alá tartozó fontos információkról a jövőben. Ami pedig a lappiacot illeti, nehéz azzal vitatkozni, hogy a médiának ez a szegmense sok olvasót veszített az elmúlt évtizedekben, amit tetézett a koronavírus-járvány. A még talpon maradt politikai napilapok példányszáma 10 és 20 ezer között ingadozik, az elérést általában négyes-ötös szorzóval szokták megállapítani, vagyis elmondható, hogy például a Népszava és a Magyar Nemzet napi szinten mintegy 100-150 ezer embert még mindig elér. De a kormány szerint ez már nem elegendő ahhoz, hogy az országos napilapok be tudják tölteni a hitelintézeti törvényben eddig rögzített küldetésüket.