Az első elemzések szerint akár minden második fogyasztó átcsúszhat kisebb-nagyobb mértékben a piaci áras kategóriába elektromos áramból vagy földgázból. Ez már olyan arány, amelyet aligha hagyhatnak figyelmen kívül az inflációs statisztikák során. Az igazán fájdalmas áremeléssel a fűtés esetében találkozhatunk majd, hiszen a kedvezményes szintet átlépők ezen érték felett a mostani árak hétszeresét fizethetik majd meg, de az elektromos áram esetén is kétszeresére nőnek a "túl sokat fogyasztók" terhei.
Nehéz elképzelni, hogy mindez a fogyasztói árindexbe ne köszönne vissza, hiszen a KSH jelenlegi inflációs kosarában a háztartási energia összességében 5 százalékos értékkel szerepel (az elektromos áram 1,71, míg a vezetékes gáz 1,87 százalékkal). Mindez azt jelenti, hogy ennél a két termékkörnél egy 20-30 százalékos drágulás is már százalékpontokat jelent majd az infláció esetében. Így az MNB prognózisa, amely szerint a rezsicsökkentés módosítása csupán 0,3 százalékponttal növeli a fogyasztói árindexet, nagyon optimista szcenáriónak tűnik.
Nincs ez másképp az üzemanyagoknál, ahol a lakosság egy részét közvetlenül érinti az árstop legfrissebb módosítása. Az üzemanyagok súlya az inflációs kosárban 6,46 százalék, aminek már a mostani részleges változása is tovább emeli az inflációt. Ráadásul az üzemanyagok árának emelése kapcsán másodlagos hatások is várhatóak, ami további áremelkedéssel jár.
Figyelembe véve mindezeket, elég kicsi az esélye annak, hogy a következő egy évben látványosan visszaessen az infláció, és sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy javulást csak azt követően látunk majd, ha ezek az áremelkedések kikerülnek a bázisból. Így jó eséllyel 2023 nyár végéig aligha fog visszaesni a jegybanki toleranciasávba az infláció. Leghamarabb a jövő év utolsó hónapjaiban van arra esély, hogy ismét 4 százalék alatti drágulást mérjenek a statisztikák.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
