Bagoly mondja verébnek
Az elnöki kioktatás az után következett, hogy az európai fél igényeket fogalmazott meg, miszerint Törökországnak változtatnia kéne a menekültek védelméről szóló törvényen, egyúttal bírálta a sajtószabadság és az ellenzék elleni durva fellépést. A török elnök szerint Európa ezzel burkoltan vagy nyíltan a terrorizmust támogatja.
Szerinte menekültkérdésben Európának a saját háza táján kéne seperni, mielőtt megmondja Törökországnak, mit tegyen. Miközben ők 3 millió menekültet látnak el, azok, akik nem találnak helyet a menekülteknek, és Európa közepén hagyják őket lehetetlen körülmények között (itt feltehetőleg a macedón határra gondolt), először szálljanak magukba, idézte a Reuters Erdogant.
Nézőpont kérdése
Néhány országot megvádolt a terrorizmus közvetett vagy közvetlen támogatásával, a PKK nevű kurd militáns csoportra utalva, mely évtizedek óta vívja a függetlenségi harcot az ország délkeleti részében. A PKK vállalt felelősséget a legutóbbi ankarai merényletekért, melyek 66 halálos áldozatot követeltek.
Európai vezetők aggodalmuknak adtak hangot, miután a PKK elleni katonai fellépésben civilek is áldozatul eshetnek Törökország délkeleti részén. Erdogan szerint a terror elleni fellépésük arányos és teljesen jogos. Véleménye szerint a környék minden terrorszervezete összeesküdött Törökország ellen, miközben sok állam, köztük nyugatiak, nem határolódnak el tőlük. Külön panaszolta, hogy a belga hatóságok engedték, hogy az EU-csúcs helyszínen a PKK egy sátrat állítson, bár azt elismerte, hogy zászlójukat és posztereiket hamar bevonták.
Akadályok
Az európai vezetők mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a törökök a nem szíriai menekültekre vonatkozó törvényeiket változtassák meg úgy, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak, és így Törökország biztonságos államnak minősülhessen a menekültek számára. Ennek hiányában jogilag aggályos lehet, hogy Görögország visszatoloncolja a menekülteket.
Erdogan legnagyobb aggodalma ugyanakkor érthetően a kurd kérdés, hisz az iraki és a szíriai kurdok önállósulása után roppant módon fél attól, hogy a törökországi kurdok is megpróbálnak erre az útra lépni. Így most minden erővel fellép ellenük, ami már-már polgárháborús viszonyokat idéz az érintett területeken. Ez viszont lehetetlenné teszi a török EU-csatlakozás gyorsítását, ami az egyik török igény a jelenlegi tárgyalásokon, sőt még a vízumkötelezettség eltörlését is, mivel ilyen helyzetben akár török, illetve kurd menekültek is útnak indulhatnak joggal, hisz polgárháborús körülmények elől menekülnének.
14 éve történt ilyen utoljára. 
