|
| Káncz Csaba, a Privátbankár.hu biztonságpolitikai szakértője tartotta az 55. Közgazdász-vándorgyűlés Fejlődésgazdaságtan szekciójának nyitóelőadását |
Bármit is mond a fősodratú média, a világgazdasági válság által gerjesztett feszültség a mai napig benne van a rendszerben, csak átalakult geopolitikai, biztonságpolitikai feszültséggé – véli a szakértő.
Bár a hatalomban lévő vezetők igyekeznek elhitetni a világgal, hogy csak valamiféle ciklikus botlás történt 2008-ban, ennél jóval többről van szó: megrendült a pénzügyi rendszer, majd a gazdasági, a politikai és a társadalmi rendszer, mostanra pedig a válságnak komoly biztonságpolitikai vonatkozásai lettek.
Három tényező miatt veszélyesebb a most kialakult helyzet, mint ’30-as évek depressziója:
- A ’30-as években még nem voltak nukleáris fegyverek, most viszont nagyon is vannak. Bár az elmúlt évtizedekben éppen ez biztosította a békét a világban, ez csak addig működhet, amíg megmaradunk a nukleáris fenyegetés szintjén: ha a nukleáris hatalmak átlépik azt a bizonyos küszöböt, akkor elszabadul a pokol. Ennek mostanában egyre több jelét látjuk.
- 2008 után hogy elfelejtessék a válság nagyságát a társadalmakkal, a kormányok felfelé kezdték nyomni az adósságokat. Míg a ’30-as években a válság során kiégett az adósságok nagy része, most nyugaton 40, Kínában 70 százalékkal magasabb az adósság szintje, mint a válság kirobbanása előtt.
- A ’30-as években nem volt ökológiai dezintegráció, nem éltünk folyamatosan környezeti katasztrófa-fenyegetés alatt. Ez ma már nem csak a zöldek témája, ez kőkemény biztonságpolitikai téma: a Pentagon évek óta már minden elemzést kötelezően úgy ad ki, hogy abban ökológiai fejezet is van – ha például megvizsgálják a szíriai beavatkozás körülményeit, azt is meg kell vizsgálni, milyen ökológiai hatásai lehetnek az akciónak
Pattanásig feszül a helyzet – mi lenne, ha nem hasítana így a gazdaság?
Rossz hír, hogy a legnagyobb politikai válság a nyugati világ két vezető hatalmánál, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen. A Fehér Házat már leváltotta a Pentagon, 3 tábornok ül Trump mellett, ahogy Theresa May is elvesztette a tényleges uralmat – említette Káncz Csaba. Szembe kellene nézni végre azzal, hogy megrendült a 2. világháború utáni politikai berendezkedés. Azok a rémek kerültek elő újra, mint a 20. század elején: minden ország kiválasztottnak érzi magát, mindenhol hangosabbá váltak a kisebbség-ellenes hangok.
A társadalmi feszültségek Amerikában jól érezhetőek, kézzel foghatóak a közelmúlt hírei kapcsán: a hagyományosan jelenlévő fehér szélsőjobboldali erők mellett a szélsőbal is erőteljesen megjelent, ráadásul váratlanul agresszívan lépnek fel. Ezek a komoly feszültségek ráadásul akkor eszkalálódnak, amikor egyébként csúcson vannak a tőzsdeindexek, mélyben a munkanélküliség, erősödik a gazdaság – mi lenne ezekkel a feszültségekkel, ha valami történne, és a rendkívül kedvező gazdasági helyzet hirtelen nagyot romlana? – tette fel a kérdést Káncz Csaba.
Amerika és Európa viszonya nagyot fordul
Amerika és az angolszász hatalmak számára Európában most ismét az a legfontosabb, hogy megakadályozzák az eurázsiai tengely létrejöttét – Berlin és Peking közeledését, a kínai Egy Övezet Egy Út stratégia megvalósítását. A tervezett vasútvonalak olyan potenciált jelenthetnek, ami komoly kihívást jelent a meglévő infrastruktúrának. Ugyanezért nem nézik jó szemmel Amerikából a közép-kelet-európai országok és Peking közeledését sem, de a régi beidegződések felborulását jelenti Moszkva és Berlin közeledése, ami újabb komoly feszültségforrást jelent az Egyesül Államok és Európa között.
Kiberhadviselés: .mindenre kiterjedő lehallgatás, gyilkos robotok, big data
A vasútvonalak természetesen nem csak áruk, hanem hadianyag és haderő mozgatására is kiválóan alkalmasak. A reguláris és irreguláris hadviselés mellett az új technológiai korszakban a kiberhadviselés szerepe is egyre növekszik, ma már legalább olyan fontos, mint akár a szárazföldi, vízi vagy épp légi hadviselés. A hibrid hadviselésben is kiemelt szerepet játszik az informatika – erről az újfajta, mostanában elsősorban Oroszország által előszeretettel alkalmazott háborúról, amelynek különlegessége, hogy senki sem üzen hadat senkinek és a küzdő felek sem pontosan ismertek, itt írtunk bővebben.
Kiberhadviselésről Káncz Csaba szerint 1943 óta beszélhetünk, ekkortól épült ki az angolszász kiberbiztonsági tengely, a Big Eye. Erről egészen addig nagyon keveset tudtunk, amíg Edward Snowden színre lépett és nyilvánosságra hozott egy rakás titkos információt. Ekkor kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat Xkeyscore nevű kibervédelmi rendszere az élet minden területén folyamatos információszerzést tesz lehetővé. Kiderült, hogy az angolszász nemzetbiztonság egy lépéssel a világ előtt jár: nekik jelentenek folyamatosan a hardverek, a szoftverek és a szolgáltatók is. Nem véletlen, hogy a Kreml a géppark lecseréléséről hozott azonnali intézkedést, még a régi írógépeket is előszedték, újra megerősödött a humánerő szerepe a szolgálatoknál.
A másik kihívás, amit az új technológia hoz a geopolitikában, az autonóm gyilkos robotok kérdése: ez hozta el a hadviselés harmadik forradalmát (sorrendben: a puskapor, az atombomba, majd az autonóm fegyverrendszerek bevezetése). Ezt nagyon élénk vita övezi ezekben a napokban is – milyen etikai aggályokat vet fel az, ha egy nagyhatalom egyetlen gombnyomással kiiktathat valakit bárhol a világon? Valóban elszabadulhat a mesterséges intelligencia, ahogy azt a sci-fi-irodalom már régóta jósolja?
A harmadik kérdéskör a big data körül körvonalazódik. Ezt egy Brexit-népszavazás körüli példával szemléltette Káncz Csaba: oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a népszavazás előtt egy amerikai konzultációs cég microtargetinggel a közösségi medián keresztül hogyan befolyásolta a szavazás menetét. Felmérték az emberek hozzáállását: a kilépést támogatókat bátorították, az ellenzőket pedig igyekeztek meggyőzni arról, hogy el se menjenek szavazni. Márpedig az az Egyesült Királyság távozik most az EU-ból, amely a védelmi kiadások 25 százalékáért felelős – így aki a kilépésért küzd, az EU katonai meggyengítéséért is küzd egyúttal. Az amerikai hadsereg részéről a War College nemrég egyébként közzétett egy jelentést, hogy igenis be kell avatkozni a választópolgárok hangulatának alakítása érdekében, mert 2008 után annyira meggyengültek a politikai rendszerek, hogy ilyen eszközzel is meg kell támogatni pket a stabilitás megőrzése érdekében.
A Közgazdász-vándorgyűlésről írt korábbi tudósításaink:
- Mikor beszélhetünk piaci lufiról, azaz eszközár-buborékról? Tom Sargent, a New York-i Egyetem professzora, Nobel-díjas közgazdásza
- Matolcsy elmesélte, hogyan másztunk ki a gödörből, amikor miniszter volt
Gépét földre kényszerítenék, az orosz elnök pedig Hágába kerülne. 
