Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten a Közel-Keletre sietett, hogy újabb lökést adjon Izrael és a palesztinok közötti tárgyalásos rendezésnek, miután az elmúlt hetekben a két fél közötti erőszak újabb drámai eszkalációja következett be. Blinken békét sürgetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbászszal folytatott találkozóin, de a kilátások igencsak rosszak.
Ez év eleje óta több mint 30 palesztint öltek meg Ciszjordániában, főként izraeli biztonsági erők. Múlt pénteken pedig egy palesztin fegyveres oltotta ki az életét hét izraeli civilnek egy zsinagóga előtt Kelet-Jeruzsálemben. Összességében a tavalyi volt a leghalálosabb év Ciszjordániában azóta, hogy az ENSZ 2005-ben megkezdte a halálesetek nyomon követését – csupán 2022-ben 154 palesztint öltek meg az izraeli biztonsági erők Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.
Egymásnak adják a kilincset
Netanjahu egyértelműen azt akarta, hogy a tárgyalások fő hangsúlya Irán legyen, de nyilvános megjegyzéseiben Blinken világossá tette, hogy Washingtonban egyre nagyobb a szorongás a megszállt területeken és magában a zsidó államon belül kialakult politikai viszonyok miatt.
A Fehér Ház aggodalmát tükrözi az Egyesült Államok legmagasabb rangú tisztviselőinek rendkívüli látogatásai Jeruzsálemben januárban: először Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, majd William Burns, a CIA igazgatója, most pedig Blinken külügyminiszter.
Részben azért, hogy megakadályozza saját, korrupciós vádakkal kapcsolatos – valamint számos kulcsfontosságú politikai szövetségese elleni hasonló vádemelések – folytatólagos büntetőeljárását, Netanjahu egy sor olyan változtatást hajt végre az izraeli politikai struktúrában, amelyek elmozdítanák a főügyészt és megszüntetnék az igazságszolgáltatás függetlenségét. Izraelnek nincs írott alkotmánya, amely garantálná az alapvető demokratikus jogokat.
A jogállam utolsó független védelmi vonala elleni támadás tömeges felháborodást váltott ki, és Tel-Avivban már hetek óta zajlanak a több tízezres tüntetések. A kritikusok szerint Netanjahu erőfeszítései a magyarországi és lengyelországi kormányok lépéseit tükrözi.
A ramallahi látogatás
Az amerikai külügyminiszter ellátogatott Ramallahba, a Palesztin Hatóság központjába is. Blinken megismételte a Biden-adminisztráció támogatását a régóta húzódó konfliktus kétállami megoldása mellett. Egyben elítélte azokat a lépéseket, amelyek szerinte aláássák ezt a célt, beleértve az izraeli telepek terjeszkedését, otthonok lerombolását és kilakoltatását, az előőrsök legalizálását és a történelmi status quo megzavarását.
Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát jól jelzi, hogy egyik magas rangú tisztviselője elmondta újságíróknak: Barbara Leaf közel-keleti ügyekért felelős helyettes külügyminiszter és Hady Amr palesztin ügyekért felelős különleges képviselő a térségben marad, amint az Egyesült Államok igyekszik megfékezni az izraeliek és a palesztinok közötti eszkaláció megújult ciklusát.
Az iráni kérdés
A Blinken és Netanjahu közötti zárt ajtók mögötti tárgyalásokon minden bizonnyal komoly figyelmet fordítottak Teherán ügyére. Kétségtelenül aktív tervezés folyik a további műveletekre az Iszfahán iráni város elleni múlt szombati támadás után, ahol katonai célpontokat találtak el kis drónok, amelyeket minden bizonnyal izraeli ügynökök indítottak Iránon belül. A célpontok természetéről és a kár mértékéről ellentmondó hírek érkeznek, de a város az iráni légi és űrműveletek központja.
A Pentagon vasárnap kijelentette, hogy az amerikai hadseregnek nem volt közvetlen szerepe a csapásban, de amint a konzervatív Jerusalem Post rámutatott: „Mindenféle módon lehet elemezni a Pentagon azon kijelentését, miszerint az Egyesült Államoknak nem volt katonai szerepe a dróncsapásban. Lehetséges, hogy a hírszerzési- vagy kiber téren érintett volt benne?”
Netanjahu minden eszközzel meg akarja előzni az atomfegyverrel felfegyverzett Irán feltételezett fenyegetését. Határozottan ellenezte az Irán és hat nagyhatalom - köztük az Egyesült Államok - között létrejött 2015-ös nukleáris megállapodást, és üdvözölte a Trump-kormányzatot, amiért kilépett a megállapodásból – gyakorlatilag tönkretéve azt.
Más a széljárás az orosz-iráni tengely létrejötte óta
A Biden-adminisztráció közelebb került az izraeli állásponthoz, miután Ukrajnában kirobbant a háború és Oroszország iráni gyártmányú drónokra támaszkodik az ukrán energetikai célpontok ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a hétvégén nyíltan összekapcsolta az Iszfahán elleni izraeli dróntámadást és az iráni drónok használatát Ukrajnában, ami miatt bekérették az ukrán ügyvivőt az iráni külügyminisztériumba. Az amerikai médiában eközben széleskörű találgatások zajlottak arról, hogy a Biden-kormányzat eszközöket keres az iráni dróngyártás megzavarására, vagy más módon megtorolni Teheránon az Oroszországgal kötött de facto szövetségét.
A múlt hónapban az Egyesült Államok és Izrael végrehajtotta valaha volt legnagyobb közös hadgyakorlatát, amelyen 7500 katona vett részt, légi, tengeri és szárazföldi erők bevonásával. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője múlt héten a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy ezek a gyakorlatok elsősorban Irán ellen irányultak, amelyet az Egyesült Államok közel-keleti érdekei és Izrael állam legfőbb biztonsági fenyegetésének nevezett.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A nyaralóövezetekben, vízparti településeken lévő lakóingatlanok, nyaralók árai között is tetemes különbségek vannak az országon belül. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
