Trump április 6-án kelt elnöki rendelete szerint "a világűrt az Egyesült Államok nem tekinti globális köztulajdonnak". A rendelet megnyitja az utat a Hold és az aszteroidák amerikai bányászati kihasználása előtt. A NASA ’Artemis’ programja célul tűzi ki, hogy 2028-ig állandó emberi jelenlétet alakítson ki az USA a Hold felszínén.
Moszkva „elfogadhatatlannak” nevezte az „űr privatizációját”. Az orosz űrügynökség pedig agresszív tervnek nevezte, amellyel más planéták területét akarják elfoglalni.
Komoly az előny
Az USA esetében a rendelet időzítése nem tekinthető véletlennek, hiszen komoly állami támogatással már az amerikai magánkezdeményezések számos területen értek el áttörést, így például a költségtakarékos, többször kilőhető úrhajók és a műholdak miniatürizálása területén. 2021-től Elon Musk cége, a SpaceX már komoly versennyel szembesül a Jeff Bezos által finanszírozott Blue Origin vállalat részéről. Hasonló verseny várható a hadseregbe mélyen beágyazott Northrop Grumman és a United Launch Alliance részéről.
A gyilkos amerikai verseny egyre inkább perifériára szorítja az Európai Űrügynökség (ESA) projektjeit, különös tekintettel az Ariane 6-os programra. A veszély mértékét világosan mutatja, hogy a német hadsereg a SpaceX-et bízta meg a ’SARah’ kémműholdjainak az űrbe juttattatásával.
Ezzel egyidejűleg a műholdak miniatürizálása – ahol azok súlya már kevesebb, mint 100 kilogramm – megnyitja az utat új szolgáltatók előtt. Itt már nemcsak nyugati, hanem kínai cégek is egyre inkább labdába rúghatnak, mint például a LandSpace, a LinkSpace és a OneSpace. Középtávon tehát a szállítási költségek további csökkenésével lehet számolni.
Műveleti hadszíntér lett
Az űrt már az 1950-es évektől használta az emberiség katonai célokra, beleértve a hírszerzést, a korai előrejelző rendszereket, avagy a kommunikációt. Az elmúlt években Moszkva „gyilkos műholdakat” telepített az űrbe, amelyek ütközéssel vagy a fontos rendszer funkciók manipulálásával teszik működésképtelenné az ellenséges műholdakat. Minden jel szerint azonban a közelmúltban az űr militarizálásának területén egy teljesen új korszakba léptünk.
Trump tavaly nyáron indította útjára az amerikai űrhaderőt (U.S. Space Force), amely ezzel a hatodik fegyverneme lett a hadseregnek. A légierő 16 ezer katonájának átvezénylésével indult az űrhaderő, John Raymond, a légierő tábornokának vezetésével. Az űrhaderő egyik fő feladata lesz az orosz- és kínai hiperszonikus rakéták elfogása.
Tavaly novemberben a NATO külügyminiszteri találkozóján született döntés arról, hogy a világűrt műveleti hadszíntérré nyilvánítják a légtér, a szárazföld, a tengerek területei és a kibertér mellett. A katonai szövetség a döntés kapcsán kiemelte, hogy a Föld körül keringő mintegy kétezer műhold fele az észak-atlanti szövetség országaihoz tartozik.
Párizs tavaly júliusban jelentette be, hogy létrehozzák a francia űrhaderő parancsnokságát, és a jövőben olyan miniatűr kémműholdakat (nano-szatelliteket) lőnének fel a világűrbe, amelyek fegyverrel is felszerelhetők, így hatékonyan tudnák megvédeni magukat támadás esetén.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
