A kínai pártlap szerkesztőségi cikke szerint az USA elvesztette a kontrollt a koronavírus-járvány terjedése fölött, hiszen már napi mintegy 40 ezer fővel nő a fertőzöttek száma. Ehhez képest a Fehér Ház azt hazudja saját népének, hogy a növekvő számok a szélesebb körű teszteléseknek köszönhetőek – márpedig Peking szerint ilyen aljas állítás után Washingtonnak semmifajta erkölcsi alapja nincsen, hogy más népek ügyeibe beleszóljon. Az amerikai republikánusok kinézték maguknak Kínát, mint elnökválasztási célpontot, és azt hiszik, hogy a diplomácia szabályait felrúgó lépéseiket még sokáig folytathatják – teszi hozzá a párt szócsöve.
Erősödő örvényben
Peking haragja a napokban Ausztráliát is elérte, amelynek minden egyes külpolitikai lépését Peking szerint már Washington diktálja. Márpedig a múlt héten két olyan fejlemény is történt, amely mélyen irritálja Kínát:
-
egyrészt az ausztrál rendőrség vizsgálatot indított a Brisbane-ben székelő kínai főkonzul ellen egy ausztrál egyetemi hallgató feljelentése nyomán. Drew Pavlou és családja súlyos fenyegetéseket kapott, miután tavaly, egy Hongkong és az ujgurok mellett kiálló tüntetése után „szeparatistának” nevezte őt a kínai pártlap, és a főkonzul is támadó hangú közleményt tett közzé. Márpedig a szeparatizmust Kínában halálbüntetéssel sújtják.
-
ennél jóval súlyosabb fejlemény, hogy az ausztrál elhárítás (ASIO) vezetőjének személyes felhatalmazása alapján péntek hajnalban lerohanták Shaoquett Moselmane, muszlim vallású, Kína-barát munkáspárti felsőházi képviselő otthonát. A házát és három autóját darabokra szedték, a képviselőt pedig egész napos kihallgatásnak vetették alá. Szintén átkutatták a lakását egyik részidős munkatársának, John Zhangnak. Ez az első nyilvános eset, amelyet a 2018-ban elfogadott „külföldi befolyásolást” megakadályozó törvény alapján az elhárítás elindított. Scott Morrison miniszterelnök még aznap kiállt a vizsgálat mellett, figyelmeztetve külföldi hatalmakat, beleértve Kínát, hogy „nem fogjuk hagyni a beavatkozást a politikai rendszerünkbe és energiaszektorunkba.”
Hörög a főáramlatú sajtó
Az ausztrál elhárítás (ASIO) jelentése már 2017-ben „széleskörű kínai beavatkozásról” számolt be az ausztrál politikába és az egyetemeken. Ausztrália tavaly decemberében aztán 90 millió dolláros költségvetéssel felállított egy olyan rendőrségi- és titkosszolgálati akciócsoportot, amelynek feladata „a külföldi beavatkozás elleni küzdelem és büntető eljárás lefolytatása.”
Ki nem mondva az ausztrál kormány ezzel az 1,2 millió főre becsült kínai származású közösséget hivatalosan is megfigyelés alá helyezte. Az ausztrál sajtó ujjongott, Peter Hartcher, a Sydney Morning Herald nemzetközi szerkesztője letartóztatásokat és deportálásokat követelt, mivel „az autokrata Kínai Kommunista Párt folytatja titkos és erőszakos kampányát Ausztráliában.”
Moselmane mostani őrizetbevétele is osztatlan örömkitörést váltott ki a főáramlatú ausztrál sajtóban, olyen szalagcímekkel, mint „Az ASIO levadássza a kínai ügynököket” (The Australian), illetve „A belső ellenség” (The Daily Telegraph).
Peking ezeket a lépéseket szinte bizonyosan nem fogja annyiban hagyni. Kína az elképesztő ütemben romló kétoldalú kapcsolatok jeleként már a múlt hónapban 80 százalékos büntetővámot vetett ki az ausztrál árpára. Egyben betiltotta 4 ausztrál vágóhíd termékeinek importját, amely az ausztrál marhahús-export 35 százalékát adja Kínába.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
