7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Astana stratégiai kiegyensúlyozást végez: eltávolodik Oroszországtól, miközben szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával, egyre inkább támogatva annak globális kezdeményezéseit. Kazahsztán a Kínából Európába tartó áruk kulcsfontosságú tranzit- és kereskedelmi csomópontjaként kezdi érvényesíteni magát. Káncz Csaba jegyzete

Az Ukrajna elleni tavalyi orosz inváziót megelőzően a Kreml viszonylag megbízható partnerként kezelte a világ 9. legnagyobb területű országát, Kazahsztánt. De néha azért a két nemzet ellentétbe került egymással.

Amikor Putyin elnök 2014 szeptemberében azt mondta, hogy "a kazahoknak soha nem volt államiságuk", és hogy "mélységes a vágyuk az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatra", Nurszultan Nazarbajev akkori kazah elnök azzal fenyegetőzött, hogy kilép az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Unióból. A közép-ázsiai állam azonban a mai napig az orosz vezetésű blokk része marad, bár Asztana és Moszkva kapcsolatai megromlani látszanak.

Az új kurzus

A Kreml ukrajnai háborúja aztán lehetővé tette Kazahsztán számára, hogy aktívan megvalósítsa régóta kidologozott, „multi-vektoros” külpolitikáját. Október végén Kazahsztán leállította 106 termék Oroszországba irányuló exportját, amit Asztana a nyugati szankcióknak való növekvő megfelelésének tulajdonított. Kairat Torebajev, Kazahsztán kereskedelmi és integrációs miniszterhelyettese megerősítette, hogy a betiltott termékek elsősorban katonai árukhoz kapcsolódnak, beleértve a drónokat, azok belső alkatrészeit, valamint a speciális elektronikát és mikrochipeket.

Kaszim-Jomart Tokajev elnök úgy véli, hogy a szankciórendszer fenntartása és a Kazahsztán szomszédjaival való kapcsolatok kiegyensúlyozása az ország gazdasági biztonsága szempontjából a legfontosabb. A közelmúltbeli fejlemények jól szemléltetik Asztana sokoldalú megközelítését Moszkvával való kapcsolatát, amely a stratégiai együttműködés és a nemzetközi normák óvatos betartása között egyensúlyoz. Peking már így is Asztana egyik fő kereskedelmi partnerévé vált, a Kazahsztánból Kínába irányuló mezőgazdasági export pedig az elmúlt évben megduplázódott.

Csattanós pofon

Putyin elnök legutóbbi kazahsztáni látogatása feltárta a kétoldalú kapcsolatok közelmúltbeli lehűlését. November 9-én Putyin Tokajev meghívására Asztanába látogatott. A két vezető megünnepelte, hogy a kétoldalú kereskedelem elérte a 27 milliárd dollárt, és több, mint 20 milliárd dollárt tettek ki a Kazahsztánba irányuló orosz közvetlen befektetések.

Tokajev példátlan módon kazahul beszélt az orosz küldöttséggel tartott sajtótájékoztatón, aminek következtében a felkészületlen orosz tisztviselők a fordításért kapkodtak. Ez a lépés Asztana válaszának tekinthető arra, hogy Moszkva elutasítóan viszonyul a kazah nyelvhez, és azt állítja, hogy a kazah államiságnak nincs valódi történelmi alapja.

Válogatnak a szövetségi viszonyban. Fotó: Pixabay
Válogatnak a szövetségi viszonyban. Fotó: Pixabay

Kazahsztán diverzifikál

Ez az incidens a két ország közötti kapcsolatok jelentős erózióját tükrözi, amint azt Kazahsztán azon erőfeszítései is mutatják, hogy olajexportját átirányítsa az orosz uralom alatt álló útvonalakról.

Kazahsztán további tartályhajókat vásárol a Kaszpi-tengeri szállításokhoz. Yerlan Akkenzhenov energiaügyi miniszterhelyettes szerint az ország két új, egyenként 8000 tonnás kapacitású tartályhajót szerzett be, és további kettőt tervez vásárolni a fekete-tengeri tranzitszállításhoz. Kazahsztán az év végéig meg akarja ötszörözni Kaszpi-tengeri exportját.

Ehhez jelentős kiigazításokra lesz szükség, mivel Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka jelenleg Oroszországon keresztül futó csővezetékeken keresztül jut el az EU-ba és Kínába. Akkenzhenov kijelentette: "Arra törekszünk, hogy újraindítsuk és növeljük a kőolajtermékek exportját Kirgizisztánba, Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba és Európába". Azt is megjegyezte, hogy amint a megfelelő intézkedések megtörténnek, Kazahsztán képes lesz évi 6,5 millió tonnára növelni a Kínába irányuló kőolajszállításokat.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt Kazahsztán nagyobb szerepet kíván játszani az Európa és Ázsia közötti energiatranzitban és kereskedelemben. Asztana törekvése, hogy alternatívát kínáljon az orosz uralom alatt álló útvonalak helyett, segíti Kínát abban, hogy bővítse lehetőségeit Közép-Ázsiában. A májusi első Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozón Tokajev megjegyezte, hogy a régió tranzitpotenciáljának és Kína hatalmas gazdasági erejének összekapcsolása minden érintett fél számára nagy előnyökkel járna.

Keleti nyitás

Az elmúlt hetekben számos lépés történt a Kazahsztán és Kína közötti stratégiai partnerség előmozdítása érdekében. Októberben Tokajev megbeszélést folytatott Wang Huninggal, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia elnökével és Hszi Csin-ping főtitkár közeli tanácsadójával. Mindkét tisztviselő hangsúlyozta a két ország közötti "magas szintű átfogó stratégiai partnerséget" és a pekingi BRI részeként a szorosabb együttműködés fontosságát. Tokajev emellett kiemelte 30 kulcsfontosságú kérdéseket érintő szerződés aláírását, köztük a vízummentességet és a Kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési útvonal (TITR) továbbfejlesztését.

A két ország közötti szállítási logisztika fejlesztése továbbra is az együttműködés egyik központi prioritása. A kétoldalú kereskedelem 2022-ben elérte a rekordot jelentő 31 milliárd dollárt, a cél pedig az, hogy a következő években elérje a 40 milliárd dollárt. Kazahsztán célja, hogy 2030-ra 100 milliárd dollárra növekedjen a Közép-Ázsia és Kína közötti kereskedelem, és tervezi egy második határ menti száraz kikötő és egy Pekinggel közös regionális logisztikai központ kialakítását.

Ezek a projektek kulcsszerepet játszanak majd a kelet-nyugati kereskedelem javításában, mivel a Kínából Európába irányuló szárazföldi tranzitforgalom mintegy 85 százaléka Kazahsztánon keresztül halad. A két fél egy harmadik vasúti összeköttetést is létrehozott a TITR-hez való csatlakozás érdekében. Ennek az útvonalnak a stratégiai értéke megnőtt a Nyugat Oroszországgal szembeni szankciós rendszerének következtében, ami Kazahsztánt arra késztette, hogy felszólítsa a parti államokat, hogy szélesítsék ki az együttműködést a Kaszpi-tengeri kikötők kapacitásának bővítése érdekében.

Kazahsztán és Kína számos jelentős infrastrukturális projektben halad előre. Ezek közé a projektek közé tartoznak a khorgosi, baktyi és kalzhati szárazkikötők, a Közép-Ázsiát Kínával összekötő autópálya, valamint az Iránba vezető vasútvonal. Kazahsztán célja, hogy a következő három évben 1300 kilométernyi új vasútvonalat fektessen le.

A két ország azt is tervezi, hogy közösen gyártanak hajózási konténereket, hogy támogassák a kaszpi-tengeri tranzitútvonalak fokozott használatát. Asztana a Kazahsztán-Kína olajvezeték kapacitásának bővítésével, az Atyrau-Kenkiyak és a Kenkiyak-Kumkol szakaszok korszerűsítésével tervezi növelni a Kínába irányuló olajexportot.

Emellett Asztana célja, hogy megduplázza a szimkenti olajfinomító termelését évi 12 millió tonnára, és új gázfeldolgozó üzemet építsen a kashagani olajmezőn, amelynek tervezett kapacitása évi 4 milliárd köbméter. A kínai beruházások várhatóan központi szerepet játszanak majd e törekvések megvalósításának elősegítésében.

Kazahsztán tehát stratégiai kiegyensúlyozásban vesz részt: eltávolodik Oroszországtól, miközben szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával. Asztana felfüggesztette az Oroszországba irányuló katonai vonatkozású exportot, diverzifikálta a tranzitútvonalakat, és egyre inkább támogatja Kína globális kezdeményezéseit.

Kazahsztán egyre inkább a Kínából Európába tartó áruk kulcsfontosságú tranzit- és kereskedelmi csomópontjaként kezdi érvényesíteni magát. A kínai piac egyelőre stabilabb kereskedelmi és befektetési lehetőségeket kínál, és biztosítja Kazahsztán számára az infrastrukturális és fejlesztési céljai eléréséhez szükséges támogatást.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntő fontosságú adatokhoz jutottak az ukránok az oroszokról?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:37
Mutatjuk a hétfői nap legfontosabb történéseit.
Makro / Külgazdaság Moszkvát is elérhetné a német csodafegyver – az orosz média már német hidak bombázásáról beszél
Wéber Balázs | 2024. március 4. 19:11
Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.
Makro / Külgazdaság Újabb trükkre készül az állami hivatal?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 17:31
Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.
Makro / Külgazdaság Benyújtották a számlát az ukránok
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 17:04
Kormányfőjük szerint idén legalább 37 milliárd dollár pénzügyi segítségre van szüksége az oroszok által megtámadott országnak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor Svájcba utazhat tanácsért
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 16:31
Bár a helvétek inflációja a vártnál magasabb lett, az még így is csak a harmada a magyarnak.
Makro / Külgazdaság Az oroszok már fel is osztották Ukrajnát?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 15:21
Magyarország megkapná Kárpátalját.
Makro / Külgazdaság Indul a "városi bányászás" korszaka
Buksza blog | 2024. március 4. 15:07
Azok az emberek, akik nem tudnak megválni tárgyaiktól, hajlamosak valamiféle kincsnek tekinteni kacatjaikat és ami az öreg elektronikai eszközöket illeti, nem is vannak nagyon távol ezzel a valóságtól.
Makro / Külgazdaság Meghökkentő tényt kürtöltek világgá az oroszok
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 14:44
Az idei első két hónapban 64 százalékkal nőtt a járműeladás az ukránokat megtámadott birodalomban.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nem akar közös határt az oroszokkal, de szívesen üzletel velük
Vég Márton | 2024. március 4. 14:26
A miniszterelnök arról is beszélt a gazdasági évnyitón, hogy most és a háború után is szívesen üzletelne az oroszokkal. A kormány nem tudott túl sok jó számmal büszkélkedni.
Makro / Külgazdaság Mi lesz ebből? Putyinék megfenyegették a németeket!
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 14:18
Bekérették a német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG