A Közel-Kelet geopolitikájának egyik varázsa, hogy pillanatok alatt értékelődhetnek újra több éves ellenségeskedések. Az Arab-öböl országai mára felismerték, hogy a Fehér Ház új urának érdeklődése elfordult tőlük, ezért a korábban folytonosan egymást maró Katar, Egyesült Arab Emirátusok (UAE) és Szaúd-Arábia között látványos enyhülés indult meg. De még az arab világot is megdöbbentette az a szeptember 17-i fotó, amelyen kiváló hangulatban, lezser öltözetben látható együtt a szaúdi koronaherceg, a katari emír és a UAE nemzetbiztonsági tanácsadója, aki egyben az ország alapítójának a fia.
Ennek tükrében is vessünk most egy pillantást a nemrég megalakult izraeli kormányzatra és első lépéseire.
A palesztin kérdés cinkelt kártyás megoldása
Naftali Bennett miniszterelnök 3 hónapja alakult kormánya Izrael történetének mind ideológiailag, mind felekezetileg legszínesebb formációja, beleértve zsidó nacionalista pártokat, baloldali pártokat, és a Raam nevű iszlamista arab pártot. Biztonságpolitikai kérdésekben – mint például az izraeli-palesztin viszony – nyilvánosan vállalják a kezdetektől, hogy nincsen közös platform.
Korábbi telepes vezetőként Bennett ellenzi a kétállami megoldást, ezért egy új stratégia értelmében „csökkenteni” akarja a palesztin konfliktust, nem pedig megoldani. Ez gyakorlati értelemben azt jelenti, hogy Bennett lépéseket tesz a palesztin gazdaság, biztonsági helyzet és önkormányzatiság javítására Ciszjordániában.
Az elmúlt hetekben Izrael határozott lépéseket tett ebbe az irányba. Tizenötezer új munkaengedélyt adott ki Izraelen belül palesztinok számára, 500 millió dolláros hitelt nyújtott a Palesztin Hatóság számára, újra létrehozta a Közös Gazdasági Bizottságot a jövőbeli projektek megvitatására, és ideiglenesen jóváhagyta, hogy a palesztinok 2000 új lakáshoz jussanak Ciszjordánia teljes izraeli ellenőrzés alatt álló részén.
Mindennek ellenére Bennett eddig került minden kapcsolatot a Rámalláhban székelő Palesztin Hatósággal (PA). Sőt, az izraeli sajtó értesülése szerint keresztülhúzta Benny Ganc védelmi miniszter azon tervét, hogy találkozzon Mahmád Abbásszal, a PA elnökével – a két politikus végül telefonon egyeztetett egymással.
A washingtoni látogatás
Joe Biden augusztus végén szívélyesen fogadta az új izraeli miniszterelnököt. A demokraták vezette Fehér Ház a Bennett-kormány sikerét támogatja. Már csak azért is, mert az növeli az esélyét, hogy Netanjahu soha többé nem bukkan föl Izrael első embereként.
Ennek ellenére Biden számára valós dilemma, hogy több konkrét kérdésben Bennett álláspontja nem sokban különbözik elődjétől. Irán vonatkozásában ő is keményvonalasnak számít, ő is elutasítja a palesztin állam létrehozását és nem hajlandó Jeruzsálem státuszáról vitát nyitni, ahogyan a ciszjordániai telepek építésének befagyasztásáról sem.
Bennett számára viszont problémát jelent, hogy Biden figyelme elfordul a Közel-Keletről és minden erőforrással a kínai stratégiai kihívásra összpontosít.
Új fejezet Egyiptommal
Szeptember 13-án Abdel Fatah asz-Sziszi egyiptomi elnök találkozott Bennettel a Sínai-félsziget déli csücskében. Több mint egy évtized után ez volt az első alkalom, hogy egy izraeli miniszterelnök hivatalos látogatást tett Egyiptomban. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök 2011 januárjában találkozott Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnökkel, közvetlenül a Mubarakot megdöntő felkelés előtt. Azután Netanjahu tavaly akart találkozni az egyiptomi vezetéssel, de üzenetére nem érkezett válasz.
A mostani találkozó fő témái között szerepelt Irán nukleáris programja, Törökország szerepe a líbiai polgárháborúban, az Egyiptom és Etiópia között dúló feszültség a Kék-Níluson a Nagy Etióp Reneszánsz-gát projekt miatt, valamint a dzsihadista terrorista csoportok jelentette fenyegetés.
Bennett miniszterelnök megköszönte Szíszi elnöknek Egyiptom „fontos szerepét a térségben”, megjegyezve, hogy több mint négy évtized után az Izrael és Egyiptom közötti békemegállapodás „továbbra is a Közel-Kelet biztonságának és stabilitásának sarokköve” – áll a közleményben. (Anwar Szadat volt egyiptomi elnök volt az első arab vezető, aki békét kötött Izraellel 1979-ben, egy közel három évtizedig nyúló háború után.)
Bennett szintén hangsúlyozta Egyiptom „jelentős szerepét” a Gázai övezet biztonsági stabilitásának megőrzésében, valamint abban, hogy megoldást találjon a foglyok és az eltűnt személyek ügyére.
A Hamász birtokában vannak Hadar Goldin és Oron Saul elesett katonák maradványai, akiket a 2014-es háború során öltek meg, és két civil, Avera Mengisztu és Hisam a-Szajed izraeli polgárok, akik önszántukból mentek be Gázába. A Bennettel Egyiptomba utazó delegáció tagja volt Járon Blum, a Gázában fogtartottak kiszabadításán dolgozó vezető izraeli túsztárgyaló.
Bennett az észrevételei során nem hozta szóba a palesztinokat. Egyiptom ugyanakkor felajánlja egy nemzetközi békekonferencia rendezését. A jelentés Sziszi irodájának közleményét követte, amely szerint a két vezető a megbeszélésük során megvitatta a békefolyamat ügyét.
Idén május 20-án Kairó sikeresen közvetített Izrael és a Hamász között, amely a 11 napos konfliktusnak véget vetett a Gázai-övezetben. Egyiptom jelenleg is közvetít a két fél között egy hosszú távú tűzszünet és a fogolycsere ügyében.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
