5p

A hidegháború óta először, a német hadsereg szigorúan titkos hadműveleti tervet készít az Oroszországgal vívott háború esetén a német földön végrehajtandó katonai műveletekre. A politikusok a hibrid fenyegetésekkel indokolják a polgári és a katonai szféra szoros integrációjának szükségességét. Káncz Csaba jegyzete.

Egy hónapja Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, hogy Németországnak fel kell készülnie egy közvetlen háborúra a világ legnagyobb atomhatalmával, Oroszországgal. Leszögezte: "olyan helyzetbe kell hoznunk magunkat, hogy egy olyan háborút vívjunk, amelyet ránk kényszerítenek, nem pedig olyat, amelyet mi kezdünk el, ez magától értetődő". Majd hozzátette: "De ha megtámadnak minket, akkor képesnek kell lennünk háborút vívni, és ez kulcsfontosságú, erre fel kell készülnünk".

Pár éven belül támadhatnak az oroszok? Fotó: Depositphotos
Pár éven belül támadhatnak az oroszok? Fotó: Depositphotos

A Tagesspiegelnek adott interjújában Pistorius figyelmeztetett, hogy "öt-nyolc éven belül" lehetséges egy "orosz támadás". Ezért "érthetetlennek" tartotta a svéd belbiztonsági miniszternek azt a felhívását, hogy "fegyverkezzünk fel a háborúra - most". De a németeknek is "meg kell tanulniuk újra együtt élni a veszéllyel, és fel kell készülnünk - katonailag, társadalmilag és a polgári védelem szempontjából".

Március végéig készen kell lennie

Valóban, a német hadsereg tavaly tavasz óta dolgozik konkrét terveket a német földön végrehajtandó katonai műveletekre. A Bundeswehr területi parancsnoksága felelős a "Németországi hadműveleti terv" kidolgozásáért. "Alapvető feladata" a "tervezett bevetés" - valójában Oroszország ellen - és a "szövetséges és saját erők ellátásának biztosítása a németországi központban" - magyarázza a Bundeswehr.

Frontállamból felvonulási terület

André Bodemann tábornok, a német fegyveres erők területi parancsnokságának főparancsnoka szerint a német hadsereg a műveleti terv kidolgozásakor "a hidegháborúból származó régi elképzelésekre" támaszkodik. Az akkori haditerveket azonban "nem lehet egy az egyben átvenni".

Ma Németország már nem frontállam, hanem "az Oroszország felé tartó partnererők logisztikai csomópontja", ahogy a védelmi minisztérium fogalmaz. A műveleti terv egyik célja, hogy javítsa a csapatok azon képességét, hogy megszervezzék a nagy NATO-egységek áthaladását Németországon.

A NATO ulmi parancsnoksága

Berlin fontos sikert ért el 2018-ban az ambícióinak megvalósítása felé vezető úton: a NATO megbízta Németországot, hogy az Oroszországgal való esetleges katonai konfrontációra való felkészülés részeként Ulmban hozzon létre egy új NATO-parancsnokságot, az úgynevezett „Joint Support and Enabling Command” (JSEC) parancsnokságot. A JSEC egy multinacionális katonai struktúra, amely közvetlenül a NATO európai szövetséges főparancsnokának tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Feladata békeidőben az, hogy a szövetség szükség esetén megerősíthesse katonai jelenlétét Európában, és előkészületeket tegyen az utánpótlási csapatok bevetésére a lehetséges kelet-európai hadszíntéren. Válság, vagy konfliktus esetén a JSEC feladata a NATO ellátó erők konkrét csapatmozgásának és ellátásának koordinálása.

A JSEC feladata többek között egy "modellfolyosó" létrehozása az Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon, Hollandián, Németországon és Lengyelországon át az orosz határ felé tartó NATO-csapatok számára. A JSEC koordinálja a „Steadfast Defender” nevű, jelenleg zajló nagyszabású NATO-manőver csapatmozgásait is. A Bundeswehr szerint a JSEC parancsnoka a jövőben is "mindig német" tábornok lesz.

Az ulmi német parancsnokság

A JSEC mögött a „Multinational Operational Command” (MN KdoOpFü) áll, amelynek székhelye szintén Ulmban van. Ellentétben a JSEC-vel, amely NATO-ügynökség, a Multinational Operational Command alapvetően nemzeti struktúra - a multinacionális összetevői ellenére. A Bundeswehr szerint ez biztosítja a JSEC "műveleti képességét".

A Multinacionális Műveleti Parancsnokság parancsnoka mindig egyben a JSEC parancsnoka is. A Bundeswehr szerint Berlin a Multinacionális Műveleti Parancsnokságot "elsősorban" az EU-n belüli, de a NATO-n belüli multinacionális gyakorlatok és missziók irányításának átvételére kívánja használni. A csapatok a parancsnokságban "jelentős hozzájárulást látnak az európai biztonsági architektúrához", illetve "konkrét német hozzájárulást az EU katonai cselekvési és vezetői képességének megerősítéséhez".

A hadműveleti terv egyik központi eleme

A Bundeswehr szerint az úgynevezett civil-katonai együttműködés "a műveleti terv központi eleme". A hadsereg még szorosabb "hálózatépítésre törekszik a biztonsági hatóságokkal, a katasztrófavédelmi szervezetekkel és az ipari vállalatokkal". A fegyveres erők "intenzívebbé" kívánják tenni az úgynevezett „kéklámpás szervezetekkel” (rendőrség, tűzoltóság, műszaki segélyszervezet és mentőszolgálat) már kialakított "jó együttműködési kapcsolatokat", amelyeket a Bundeswehr "polgári válsághelyzetek" során a hazai bevetések során már kialakított.

A társadalom egésze részt vállal

A politikusok az úgynevezett hibrid fenyegetésekkel indokolják a polgári és a katonai szféra szoros integrációjának szükségességét. A belső és a külső biztonság amúgy is aligha választható szét.

A Bundeswehr szerint a hibrid fenyegetések, amelyekre az operatív tervvel a Bundeswehr is felkészül, a következők: "dezinformációs kampányok, hatóságok és vállalatok elleni kibertámadások, kémkedés, szellemi tulajdon ellopása, a gazdaság, a politika és a választások befolyásolására irányuló kísérletek, valamint a kritikus infrastruktúrák szabotálása". A katonai tervezők azzal számolnak, hogy "az ellenfél" megpróbálja majd "befolyásolni a kormányzati döntéseket, a közvéleményt és esetleg a médiát".

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG