Egy hónapja Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, hogy Németországnak fel kell készülnie egy közvetlen háborúra a világ legnagyobb atomhatalmával, Oroszországgal. Leszögezte: "olyan helyzetbe kell hoznunk magunkat, hogy egy olyan háborút vívjunk, amelyet ránk kényszerítenek, nem pedig olyat, amelyet mi kezdünk el, ez magától értetődő". Majd hozzátette: "De ha megtámadnak minket, akkor képesnek kell lennünk háborút vívni, és ez kulcsfontosságú, erre fel kell készülnünk".
A Tagesspiegelnek adott interjújában Pistorius figyelmeztetett, hogy "öt-nyolc éven belül" lehetséges egy "orosz támadás". Ezért "érthetetlennek" tartotta a svéd belbiztonsági miniszternek azt a felhívását, hogy "fegyverkezzünk fel a háborúra - most". De a németeknek is "meg kell tanulniuk újra együtt élni a veszéllyel, és fel kell készülnünk - katonailag, társadalmilag és a polgári védelem szempontjából".
Március végéig készen kell lennie
Valóban, a német hadsereg tavaly tavasz óta dolgozik konkrét terveket a német földön végrehajtandó katonai műveletekre. A Bundeswehr területi parancsnoksága felelős a "Németországi hadműveleti terv" kidolgozásáért. "Alapvető feladata" a "tervezett bevetés" - valójában Oroszország ellen - és a "szövetséges és saját erők ellátásának biztosítása a németországi központban" - magyarázza a Bundeswehr.
Frontállamból felvonulási terület
André Bodemann tábornok, a német fegyveres erők területi parancsnokságának főparancsnoka szerint a német hadsereg a műveleti terv kidolgozásakor "a hidegháborúból származó régi elképzelésekre" támaszkodik. Az akkori haditerveket azonban "nem lehet egy az egyben átvenni".
Ma Németország már nem frontállam, hanem "az Oroszország felé tartó partnererők logisztikai csomópontja", ahogy a védelmi minisztérium fogalmaz. A műveleti terv egyik célja, hogy javítsa a csapatok azon képességét, hogy megszervezzék a nagy NATO-egységek áthaladását Németországon.
A NATO ulmi parancsnoksága
Berlin fontos sikert ért el 2018-ban az ambícióinak megvalósítása felé vezető úton: a NATO megbízta Németországot, hogy az Oroszországgal való esetleges katonai konfrontációra való felkészülés részeként Ulmban hozzon létre egy új NATO-parancsnokságot, az úgynevezett „Joint Support and Enabling Command” (JSEC) parancsnokságot. A JSEC egy multinacionális katonai struktúra, amely közvetlenül a NATO európai szövetséges főparancsnokának tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Feladata békeidőben az, hogy a szövetség szükség esetén megerősíthesse katonai jelenlétét Európában, és előkészületeket tegyen az utánpótlási csapatok bevetésére a lehetséges kelet-európai hadszíntéren. Válság, vagy konfliktus esetén a JSEC feladata a NATO ellátó erők konkrét csapatmozgásának és ellátásának koordinálása.
A JSEC feladata többek között egy "modellfolyosó" létrehozása az Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon, Hollandián, Németországon és Lengyelországon át az orosz határ felé tartó NATO-csapatok számára. A JSEC koordinálja a „Steadfast Defender” nevű, jelenleg zajló nagyszabású NATO-manőver csapatmozgásait is. A Bundeswehr szerint a JSEC parancsnoka a jövőben is "mindig német" tábornok lesz.
Az ulmi német parancsnokság
A JSEC mögött a „Multinational Operational Command” (MN KdoOpFü) áll, amelynek székhelye szintén Ulmban van. Ellentétben a JSEC-vel, amely NATO-ügynökség, a Multinational Operational Command alapvetően nemzeti struktúra - a multinacionális összetevői ellenére. A Bundeswehr szerint ez biztosítja a JSEC "műveleti képességét".
A Multinacionális Műveleti Parancsnokság parancsnoka mindig egyben a JSEC parancsnoka is. A Bundeswehr szerint Berlin a Multinacionális Műveleti Parancsnokságot "elsősorban" az EU-n belüli, de a NATO-n belüli multinacionális gyakorlatok és missziók irányításának átvételére kívánja használni. A csapatok a parancsnokságban "jelentős hozzájárulást látnak az európai biztonsági architektúrához", illetve "konkrét német hozzájárulást az EU katonai cselekvési és vezetői képességének megerősítéséhez".
A hadműveleti terv egyik központi eleme
A Bundeswehr szerint az úgynevezett civil-katonai együttműködés "a műveleti terv központi eleme". A hadsereg még szorosabb "hálózatépítésre törekszik a biztonsági hatóságokkal, a katasztrófavédelmi szervezetekkel és az ipari vállalatokkal". A fegyveres erők "intenzívebbé" kívánják tenni az úgynevezett „kéklámpás szervezetekkel” (rendőrség, tűzoltóság, műszaki segélyszervezet és mentőszolgálat) már kialakított "jó együttműködési kapcsolatokat", amelyeket a Bundeswehr "polgári válsághelyzetek" során a hazai bevetések során már kialakított.
A társadalom egésze részt vállal
A politikusok az úgynevezett hibrid fenyegetésekkel indokolják a polgári és a katonai szféra szoros integrációjának szükségességét. A belső és a külső biztonság amúgy is aligha választható szét.
A Bundeswehr szerint a hibrid fenyegetések, amelyekre az operatív tervvel a Bundeswehr is felkészül, a következők: "dezinformációs kampányok, hatóságok és vállalatok elleni kibertámadások, kémkedés, szellemi tulajdon ellopása, a gazdaság, a politika és a választások befolyásolására irányuló kísérletek, valamint a kritikus infrastruktúrák szabotálása". A katonai tervezők azzal számolnak, hogy "az ellenfél" megpróbálja majd "befolyásolni a kormányzati döntéseket, a közvéleményt és esetleg a médiát".
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
