Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az amerikai elnökök első 100 napjának értékelése Franklin Delano Rooseveltig nyúlik vissza, aki 1933-ban, beiktatása után heteken belül mélyreható reformokat vezetett be (New Deal néven) az 1929 utáni példátlan világválság leküzdésére. Elnökségének első 100 napja alatt 99 elnöki rendeletet írt alá és a Kongresszussal 76 törvényt fogadtatott el. Ennek a tempónak soha egyetlen utódja még a közelébe sem került.
Joe Biden például a maga részéről az első 100 napon 42 elnöki rendeletet adott ki és 11 törvényt fogadtatott el. A Real Clear Politics weboldal összesítése szerint Biden politikáját jelenleg a népesség 53 százaléka támogatja. Ez érzékelhetően magasabb, mint Donald Trump 4 évvel ezelőtti megítélése, de történelmileg inkább alacsonynak tekinthető. Larry Sabato politológus leszögezi, hogy Biden viszonylag alacsony támogatottságában az egyre keményedő polarizáció tükröződik vissza.
De nézzük meg, hogy a főbb külpolitikai frontokon milyen eredményt tudott felmutatni az új elnök.
Az összkép
Biden minden erejével próbálja visszaállítani az európai és ázsiai szövetségesek bizalmát. Már csak azért is, mert az Egyesült Államokban zajló kőkemény kultúrharc, a megosztott kongresszus, az egyre élesebb társadalmi különbségek és a pénzügyi sérülékenység miatt egymaga már nem bír Kína és Oroszország együttes kihívásával. A Fehér Házban már fogadta a japán miniszterelnököt és első tengerentúli útja a jövő hónapban Európába vezet, amely során a G7-csúcson az Egyesült Királyságban megvitatnak olyan témákat, mint az Északi Áramlat 2, a dezinformációs küzdelem és a közös értékek.
Biden az emberi jogokat tette meg külpolitikájának egyik legfőbb oszlopává, rendszeresen kritizálja Moszkvát és Pekinget ezügyben, szankcionálja Mianmart és nyilvánosságra hozta a titkos jelentést a szaúdi koronaherceg felelősségéről a szaúdi-amerikai újságíró meggyilkolásának ügyében.
Meglepő módon több ponton is továbbvitte Trump külpolitikai vonalát, például Kínával kapcsolatban. A Biden-kormányzat megőrizte a vámokat és az exportellenőrzési rendszert, továbbra is hadihajókkal járőrözik a vitatott Dél-kínai-tengeren, „népirtásnak” nevezi az ujgurokkal szembeni pekingi politikát és fenntartotta a közeledési folyamatot Tajvannal.
Covid-19
Érdekes, hogy az új elnök alapvetően itt is megőrizte a Trump által kitaposott „Amerika Mindenekelőtt” megközelítést és sokáig nem osztotta meg a világgal az Amerikában gyártott vakcinákat. Itt csak április 30-án történt áttörés, amikor Washington ígéretet tett arra, hogy az amerikai raktárakban porosodó - ott még nem engedélyezett - 40 millió AstraZeneca-vakcinából 20 milliót Indiába küld.
Itt fontos kiemelni, hogy ezzel ellentétben mind Peking, mind Moszkva a vakcinái exportját a kezdetektől a diplomácia puha eszközének tekintette és például Szerbia, valamint Magyarország esetében kimondottan politikai térnyerésre törekedtek ezen a fronton.
Biden hivatalba lépése óta az USA mintegy 220 millió dózist gyártott és a napi Covid-halálozások száma az országban 4000 fölöttről jóval 1000 alá esett.
Oroszország
A két ország kapcsolata gyorsan romlik, jelenleg a nagykövetek sincsenek az állomáshelyükön. Márpedig ez növeli a globális instabilitást is. Lavrov külügyminiszter szerint a kölcsönös tisztelet hiánya miatt rosszabb a kétoldalú viszony, mint a hidegháború alatt.
Ennek ellenére a színfalak mögött folynak az előkészületek egy kétoldalú csúcs megtartására. A Kommerszant értesülései szerint erre akár június 15-16-án sor kerülhet, Európában. Moszkva addig sem akar minden hidat felégetni, ezért Putyin elnök április 22-23-án részt vett a Biden által összehívott globális klímacsúcs virtuális megbeszélésein.
Közel-Kelet
Az izraeli jobboldal pontosan érzékelte, hogy új szelek fújnak január 20. óta, hiszen Biden a beiktatása után négy héttel csörgött rá az izraeli miniszterelnökre és visszaállított egyes segélyprogramokat a palesztinok számára. Az új elnök jóval keményebb vonalat visz Törökország és Szaúd-Arábia irányába, ami a két ország közötti diplomáciai olvadáshoz vezetett. Hasonló közeledést látunk a színfalak mögött Irán és Szaúd-Arábia vonatkozásában.
Magyarország
Antony Blinken, az új amerikai külügyminiszter egy hete adott interjút a Telexnek (más szerkesztőségek mellett). A magyar felmenőkkel is rendelkező, korábban Obamának is dolgozó Blinken azt mondta, az Egyesült Államok és a Biden-Harris-kormány elkötelezett amellett, hogy megerősítse kapcsolatát a NATO-szövetséges Magyarországgal, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek majd arra is, hogy támogassák a magyar demokratikus intézmények, az emberi jogok és a jogállamiság előremozdítását.
Az, hogy mi a valódi vélemény jelenleg hazánk kormányzatáról az amerikai külügyminisztériumban, jól mutatja, hogy Blinken egyidőben hasonló interjút adott Magyarországon kívül még hét másik ország függetlennek tekinthető sajtóorgánumának. Ez a hét ország: Zimbabwe, Venezuela, Törökország, Kína, Egyiptom, Pakisztán és Kazahsztán.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Csütörtökön lehet a háború eddigi legfontosabb diplomáciai találkozója. 
