8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Bosznia-Hercegovina a nyugat-balkáni térség többi államához hasonlóan a földgáz szükségletét import forrásból kényszerül kielégíteni. Az ország energia biztonsága szempontjából komoly problémát jelent, hogy jelenleg kizárólag egy Szerbiából érkező belépési ponton megoldott a földgáz importja. Az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozási tárgyalásokat beárnyékolja, hogy jelen helyzetben a Gazprom és a szerb állam tulajdonában álló Srbijagas monopol helyzetben van. Az ellátási probléma megoldását nehezíti, hogy Bosznia-Hercegovina jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a források külső szereplők segítsége nélküli diverzifikációját.

(Ez a cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.)

A szerbektől jön a gáz

Bosznia-Hercegovina területén 1979-ben került kialakításra Zvornik közelében az akkori jugoszláv tagköztársaság gázellátásának alapját képző gázátadó állomás, és a Zvornik-Szarajevó közti gázvezeték. Ennek létrehozását követően csak minimális szintet ért el a földgáz hálózat fejlesztése.

A gázellátás elmaradottságát tükrözi, hogy csak a lakosság 5%-a használ vezetékes gázt a háztartásokban.

A hálózat fejlesztését nagymértékben hátráltatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) és a bosnyák-horvát föderáció külön gazdasági társaságot működtet a gázbeszerzésre, a szállítmányozásra és annak végfelhasználókhoz való eljuttatására. Ezek a társaságok kisebb részben magántulajdonban, nagyobb részben az őket megalapító entitások tulajdonában vannak.

A Republika Srpska gázellátását a GasRes cég végzi, a bosnyák-horvát föderációban a BH Gas nevű vállalat felel a lakossági és ipari gázellátásáért. A helyzetet bonyolítja, hogy a Republika Srpska területén lévő zvorniki gázátadó állomás és a gázimportot lehetővé tevő műszaki rendszerek a Gaspromet AD nevű cég tulajdonában és kezelésében vannak.

(Illusztráció. Depositphotos)
(Illusztráció. Depositphotos)

A GasPromet AD – a GasRes-hez hasonlóan – lényegében a Republika Srpska és Szerbia vezetésének érdemi befolyása alatt áll. A GasPromet AD részvényeinek mindössze 20%-a van magántulajdonban. A fennmaradó 80%-ból 39%-ot a Srbijagas, 41%-ot pedig a Szerb Köztársaság (RS) és annak pénzalapjai birtokolnak.

A boszniai földgáz piac fejlesztését jelentősen hátráltatja a piac relatív kis mérete. 2019-ban, vagyis az utolsó koronavírusjárvánnyal nem terhelt gazdasági évben a boszniai gázfogyasztás az alábbiak szerint alakult:

Felhasználói kör Felhasznált mennyiség Éves megoszlás
Ipari fogyasztás 93.905.000 m3 40,7%
Energiaszektor 58.217.000 m3 25,5%
Lakossági fogyasztás 47.622.000 m3 20,5%
Egyéb terület 30.474.000 m3 13,3%

 

2019. évben a boszniai földgáz fogyasztás összesített mértéke 230.218.000 m3 volt. Ez az azonos időszaki magyarországi éves fogyasztás kb. 2,5 %-a.

Ezekből az adatokból érdemes kiemelni, hogy a lakossági gázfogyasztás az összes importnak mindössze a 20,5%-t teszi ki. Ennek oka, hogy a lakossági gáz ára magasabb, mint a szén vagy fa alapú fűtőanyagok ára, így a fogyasztók maguk sem érdekeltek a gázhálózathoz való csatlakozásban.

Az éves felhasznált mennyiség messze elmarad a jelenleg is rendelkezésre álló import kapacitástól, hiszen a már említett zvorniki gázátadó állomás éves kapacitásának plafon értéke 750 millió köbméter. Amennyiben pusztán az ellátási szükséglet lenne a szektor jövőbeli bővítésének szempontja, nem is lenne indokolt új határ menti belépési pont kiépítése, mivel a zvorniki kapacitás maximumának csak 30%-át érte el a 2019. évi összfogyasztás.

A problémát az ellátásbiztonság „kettős értelmezése” jelenti a két entitás vezetése részéről.

Tervek pro és kontra

Ellátásbiztonsági szempontból „sajátos” helyzetet eredményez, hogy Bosznia-Hercegovina gázellátása a vele szemben “janus arcú külpolitikát” folytató Szerbiától és Oroszországtól függ. A gáztranzit lebonyolításáért 100%-ban a szerb állami tulajdonban álló Srbijagas cég felelős, míg a földgázt az orosz Gazprom adja el a boszniai szolgáltatóknak, mint exportőr.

Jelenleg más exportőr nincs a boszniai gázpiacon, és műszaki lehetőségek hiányában a Srbijagas is monopol helyzetben van. A helyzet pikantériája, hogy mint minden EU- és NATO-tagsággal kacérkodó államban az energia hordozók importjának diverzifikálása vállalt célja az ország politikai vezetésének.

Ennek ellentmond, hogy az boszniai szerb Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD), mint vezető politikai erő a szerb enklávéban, és a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) kormánya a diverzifikálást csak mennyiségi problémaként értelmezi, és az általuk tervezett fejlesztések nem célozzák meg az exportőrök számának növelését.

Az RS vezetése a Srbijagas bevonásával egy új gázátadó állomást akar kiépíteni Bijeljina közelében (ismételten csak Szerbia felé). Így a zvorniki kapacitáson felül az RS északi területeihez közelebb új belépési pont jönne létre az orosz gáz számára Szerbia felől.

A fejlesztés másik fontos eleme a Száva folyóval párhuzamosan haladó, 340 kilométer hosszúságúra tervezett központi vezeték. Utóbbi kiépítésével az RS északi területén megvalósíthatóvá válik a nagyobb települések földgázzal történő ellátása. Ezzel párhuzamosan tervezi a GasRes a lakossági földgáz ellátási hálózat kiépítését több nagyvárosban.

Az ellátásbiztonság növelése szempontjából a BH Gas vezetése lényegesen meghaladta a GasRes által kidolgozott tervet, mivel érdemi diverzifikációt megvalósító tervet dolgozott ki, több exportőrre támaszkodva.

A BH Gas három új belépési ponttal számol. Ezek közül az „északi összeköttetés” és a „nyugati összeköttetés” horvátországi gázvezetékből biztosítana új forrást, míg a „déli” a csak papíron létező Ionai nemzetközi gázvezetékkel való kapcsolódást kívánja megteremteni hosszú távon. Utóbbi keltette fel leginkább a gázpiaci szereplők figyelmét, mivel a Posušje mellett kialakítandó belépési pontba a már létező adriai horvát vezetékből a krk-i LNG-tározóba érkező gáz is betáplálható lenne, így az fellendíthetné Krk forgalmát. Utóbbi lehetőség miatt a BH Gas ennek a belépési pontnak a kialakítását tekinti elsődlegesnek.

Az orosz gáztól független LNG-forrás mellett szól, hogy arra támaszkodva meg lehetne építeni a bosnyák-horvát föderáció „magterületén” haladó vezetéket, ami megoldaná Mostar és Travnik körzetében a gázellátási problémákat. Elemzők szerint ez nem elsődlegesen a lakosság igényei, hanem az ipar bővülő energia- és nyersanyagszükséglete miatt indokolt. Persze, mint minden „mesterséges terv”, ez is komoly buktatókkal kell szembe nézzen a realitások szintjén.

Elsőként nem szabad elfelejtenünk, hogy az LNG-forrású gáz ára a piacon magasabb, mint az orosz vezetékes gázé, és még ha hiszünk is abban, hogy a tengeri szállítási útvonalon érkező gáz folyamatos biztosítottsága megoldott, akkor is kérdéses a jövőbeni kapacitás-bővítés lehetősége.

Erre a BH Gas válasza: hogy emiatt kell megépíteni az északi és nyugati belépési pontokat, és az azokhoz tartozó vezetékeket. A puszta tervezés gyerekjáték a gázvezeték fektetéshez képest a Balkán hegyvidékes tájaiin, ami hasonlóan költséges projekt lenne, mint a jelenleg épülő 5C közlekedési korridor, amit az EU finanszíroz boszniai forrás hiányában.

Külső finanszírozás nélkül nem megy

Ezen a ponton jutottunk el „az elhantolt eb” kérdésköréhez, miszerint külső finanszírozásra van szükség az üres államkassza miatt.

A boszniai Szerb Köztársaságban (RS) tervezett projektek finanszírozottsága biztosított, mert 2017-ben megszületett a szerződés, ami alapján a Gasprom és a Srbijagas megközelítőleg 270 millió eurót biztosít a fent említett fejlesztésekre. Ezzel szemben a BH Gas három irányt felölő terve olyan, mint a három lábú szék, aminek két lába csak a tervasztalon létezik.

A jelenlegi tervek szerint a déli összeköttetési rendszer és a hozzá tartozó 180 kilométer vezeték Mostar és Novi Travnik irányában a USAID 100 millió eurós támogatásából valósulna meg. A másik két fejlesztési terv finanszírozásáról nincs szó.

Még mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy az EU-támogatás vagy egy EBRD hitel megoldás lenne erre a problémára, szem előtt kell tartanunk, hogy az EU karbonsemlegességi programja szigorú feltételeket szab az energetikai fejlesztésekre igénybe vehető támogatásokra, és kétséges, hogy a BH Gas terve ezzel a programmal mennyire egyeztethető össze.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a szerb-orosz gázon alapuló elképzelések jelentenek kivitelezhető alternatívát, amely azonban az alapproblémát nem oldja meg, hiszen csak a szerb területek ellátását biztosítja, elvonatkoztatva minden szerb/belgrádi politikai lózungtól a gazdasági együttműködéssel kapcsolatban.

Ezek után nem kell gázipari szakembernek lenni ahhoz, hogy levonjuk a következtetést, miszerint a föderációs politikához igazodó BH Gas és a szerb érdekek alapján működő GasRes között nem volt cél egy olyan országos hálózatot kiépítése, ami összekapcsolódik. A diverzifikáció azonban legalább részbeni megvalósítását pontosan ez eredményezte volna, mivel ezzel lehetővé vált volna a több exporttőrtől eltérő áron, különböző tranzit irányokból a gáz beszerzése.

Ennek megvalósítása a két országrész politikai és gazdasági szereplőitől magas szintű kompromisszumkészséget követelt volna meg, ami a jelenlegi belpolitikai helyzetben nem realitás.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
Makro / Külgazdaság Az igazság pillanata: ezt érte el Trump a vámokkal
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:20
Csökkent az amerikai költségvetés hiánya a 2025-ös pénzügyi évben.
Makro / Külgazdaság Ez tényleg lesújtó lett: erőt vett magán az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:50
A kontinensen emelkedik az infláció, Magyarország hátulról az ötödik.
Makro / Külgazdaság Ha hétvégén elutazna, ennyiért tankolhatja meg az autót
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:15
A dízelnél szombattól árcsökkenés lesz.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter Washingtont és Moszkvát is hívta a budapesti csúcs miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 09:00
Égnek a vonalak Budapest és Washington, illetve Budapest és Moszkva között.
Makro / Külgazdaság Lassult a fizetések növekedése, a reálkereseteké is
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 08:30
Folytatódott a bérnövekedési ütem, de a nyár végére visszavett a tempóból.
Makro / Külgazdaság Mekkora igazából az infláció? Elképesztő számokat mond be a magyar lakosság
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 07:22
25 százalék? A KSH által jelentett inflációs adat öt-hatszorosát érzi a magyar lakosság egy friss felmérés szerint.
Makro / Külgazdaság Lehangoló hírt közölhetnek Ursula von der Leyenék
Csabai Károly | 2025. október 17. 05:39
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma teszi közzé a szeptemberi inflációs adatokat. A legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint jottányival sem sikerült előrelépnünk, a 27 uniós tagország összevetésében ugyanúgy a huszonharmadikak vagyunk, mint egy hónappal korábban. Ami azt jelenti, hogy csak négy EU-s államban magasabb a fogyasztóiár-index, mint nálunk.
Makro / Külgazdaság Óriási változás: már 2027-től nem importálhatnánk olajat és földgázt Oroszországtól?
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 18:03
Ezt célozza az Európai Parlament két szakbizottságának új javaslata.
Makro / Külgazdaság Töredékét keresték csak meg az eurót használó államok a várt összegnek
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 14:22
Egy évvel ezelőtt még sokkal nagyobb volt a külkereskedelmi többlet, most pedig a sokszorosára számítottak az elemzők.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG