6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tegnap egy hónapok tartó hatalmi harc zárult le azzal, hogy az Európai Parlament szűk többséggel, de megválasztotta az Európai Bizottság elnökének az Európai Tanács jelöltjét. A néppárti Ursula von der Leyen győzelme egy nagy és összetett alku része, amelyből a politikusok leginkább azokat hagyták ki, akik őket hatalomba emelték: az európai választókat. Wéber Balázs jegyzete a legfőbb tanulságokról.
Ursula von der Leyen. EPA/CLEMENS BILAN

1. Bárki lehet Európa főnöke

Na jó, szinte bárki. Ursula von der Leyen egy hónapja még csaknem teljesen ismeretlen volt az európai választók előtt: ha a nevét hallották is, a többség azt biztosan nem tudta róla, hogy mit tett le eddig az asztalra, és így arról sem lehetett véleménye, hogy mennyire alkalmas az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Ennek ellenére mégis ő lesz az, aki az EU legnagyobb hatalmú intézményét irányíthatja, és így komoly befolyása lehet több mint 500 millió uniós polgár életére. Kizárólag az általa vezetett, több mint 30 ezer embert foglalkoztató Bizottság kezdeményezhet uniós jogszabályokat; ez a testület dolgozza ki az EU költségvetését, hajtja végre a szakpolitikákat, felügyeli az uniós értékek betartását a tagállamokban és képviseli a közösséget nemzetközi szinten.

Bár az nem vitatható, hogy von der Leyen tapasztalt politikus – 2005 óta tölt be miniszteri posztokat Angela Merkel kormányaiban –, valamint hatalmas kapcsolati hálóval rendelkezik, tevékenységének megítélése minimum ellentmondásos volt Németországban.

Relatív ismeretlensége és az alkalmassága körüli kérdőjelek azonban nem akadályozták meg Európa urait abban, hogy kompromisszumos jelöltként végül őt ültessék Európa „trónjára”.

2. Kit érdekelnek a választók?

A választópolgárok akaratának – hogy finoman fogalmazzunk – háttérbe szorítását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tagállami vezetők (Emmanuel Macrontól Orbán Viktorig) különösebb szívbaj nélkül nyírták ki azt a csúcsjelölti rendszert, amely 2014-ben éppen azért jött létre, hogy a „népnek” is legyen beleszólása az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, és ne elfüggönyözött, dohányfüstös szobákban szülessenek a döntések.

Habár túlzás lenne azt állítani, hogy aki például az Európai Néppárt egyik tagpártjára szavazott, az szükségszerűen Manfred Webert akarta elnöknek, a csúcsjelöltek kétségkívül arcot és irányt adtak a pártcsaládoknak, amivel számos szavazót csábíthattak el.

Ezért is érezhették arculcsapásnak a Weber-féle Néppártra szavazók, hogy a pártcsalád csúcsjelöltjét egy Weber-lightra, Ursula von der Leyenre cserélte, aki érezhetően liberálisabb elveket vall a bajor politikusnál.

3. Elvek helyett érdekek

Manfred Weber elnökségét mintegy tucatnyi uniós állam- és kormányfő torpedózta meg, köztük Emmanuel Macron és Orbán Viktor, és többek között ez a két politikus lobbizta be végül az Európai Bizottság elnöki székébe Ursula von der Leyent.

A francia elnök és a magyar miniszterelnök hirtelen szövetsége már csak azért is meglepő, mert eddig „ősellenségek” voltak. A magyar kormány korábban ámokfutó liberálisként és bevándorláspárti főgonoszként festette le Macront, akinek egyetlen életcélja, hogy bantu négerekre cserélje le a hófehér franciákat.

Ez azonban nem zavarta a magyar miniszterelnököt abban, hogy most beálljon mögé – mint ahogy ezúttal a francia elnök is széles mosolyok közepette pózolt a magyar kormányfővel (és a többi visegrádi ország vezetőjével).

4. Elszámolta magát a magyar kormány

Habár a magyar kabinet saját győzelmeként adta el von der Leyen jelölését, a miniszterelnök pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy egy hétgyermekes családanya csak jó lehet Európának, öröme kissé korai lehet.

Wéber Balázs

Von der Leyen konzervativizmusának foka ugyanis nyilvánvalóan nem korrelál gyerekei számával, sőt a volt védelmi miniszter sok szempontból liberális elveket vall: Európai Egyesült Államokat szeretne, támogatja az azonos neműek házasságát, és emberközpontú,  uniós szinten összehangolt menekültpolitikát tűzött ki célul.

Jelzésértékű, hogy az  Európai Parlamentben elmondott programbeszédében szót sem ejtett kereszténységről, nemzetről vagy családról, annál többet beszélt viszont Európa egyesítéséről, a jogállamiság betartatásáról  és a legális bevándorlás lehetőségének megteremtéséről – tehát olyan dolgokról, amelyek hallatán minden magyar kormánytag hátán feláll a szőr.

5. Az EU-szkeptikusok ki vannak rekesztve

Bár az EU-szkeptikusok (a régi vágású nemzeti-konzervatívoktól kezdve a nacionalistákon és populistákon át a szélsőjobbosokig) érezhetően megerősödtek a májusi EP-választáson, az uniós hatalmi pozíciókból továbbra is ki vannak szorítva. Pedig a rájuk leadott voks pontosan ugyanannyit ér, mint a többi szavazat. (Ennek a fejleménynek még a jobboldali elhajlással aligha vádolható, brüsszeli Politico is külön cikket szentelt nemrég.)

Ezek a politikai erők a legfőbb uniós posztok elosztásánál szóba sem jöttek, egyetlen alelnöki pozíciót sem kaptak az EP-ben, nincs képviseletük a Parlament Elnökségében, sőt, a zöldpárti, liberális és szocialista képviselők még a szakbizottsági jelöltjeik többségét is blokkolták. Az Identitás és Demokrácia (ID) így poszt nélkül maradt, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) egy elnöki és hét alelnöki pozíciót kaptak.

Mindez azért is visszatetsző, mert az ID-nek és az ECR-nek összesen 135 képviselője van – jóval több, mint a pozíciót pozícióra halmozó liberálisoknak (108) és a Zöldeknek (74). (És akkor még nem számoltuk a frakciókon kívüli, szintén nem éppen EU-barát olasz Öt Csillagot, valamint a Brexit Pártot.)

Ez alapján aligha meglepő, ha az EU-szkeptikusok – még azzal együtt is, hogy egyes csoportjaik célja éppen az EU bomlasztása – úgy érzik: ki vannak rekesztve az egyébként toleranciát hirdető uniós közösségből. Ez pedig hosszútávon visszaüthet.

Összegezve: mire lenne szükség az EU-ban? Kevesebb parasztvakításra és zárt ajtók mögötti alkura, nagyobb átláthatóságra és valódi toleranciára minden irányban – legalábbis ha a döntéshozók valóban komolyan gondolják a demokráciát.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nincs mese, árat emelhetnek a benzinkutak
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 09:48
Az olajár miatt történik minden.
Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG