<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tegnap egy hónapok tartó hatalmi harc zárult le azzal, hogy az Európai Parlament szűk többséggel, de megválasztotta az Európai Bizottság elnökének az Európai Tanács jelöltjét. A néppárti Ursula von der Leyen győzelme egy nagy és összetett alku része, amelyből a politikusok leginkább azokat hagyták ki, akik őket hatalomba emelték: az európai választókat. Wéber Balázs jegyzete a legfőbb tanulságokról.
Ursula von der Leyen. EPA/CLEMENS BILAN

1. Bárki lehet Európa főnöke

Na jó, szinte bárki. Ursula von der Leyen egy hónapja még csaknem teljesen ismeretlen volt az európai választók előtt: ha a nevét hallották is, a többség azt biztosan nem tudta róla, hogy mit tett le eddig az asztalra, és így arról sem lehetett véleménye, hogy mennyire alkalmas az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Ennek ellenére mégis ő lesz az, aki az EU legnagyobb hatalmú intézményét irányíthatja, és így komoly befolyása lehet több mint 500 millió uniós polgár életére. Kizárólag az általa vezetett, több mint 30 ezer embert foglalkoztató Bizottság kezdeményezhet uniós jogszabályokat; ez a testület dolgozza ki az EU költségvetését, hajtja végre a szakpolitikákat, felügyeli az uniós értékek betartását a tagállamokban és képviseli a közösséget nemzetközi szinten.

Bár az nem vitatható, hogy von der Leyen tapasztalt politikus – 2005 óta tölt be miniszteri posztokat Angela Merkel kormányaiban –, valamint hatalmas kapcsolati hálóval rendelkezik, tevékenységének megítélése minimum ellentmondásos volt Németországban.

Relatív ismeretlensége és az alkalmassága körüli kérdőjelek azonban nem akadályozták meg Európa urait abban, hogy kompromisszumos jelöltként végül őt ültessék Európa „trónjára”.

2. Kit érdekelnek a választók?

A választópolgárok akaratának – hogy finoman fogalmazzunk – háttérbe szorítását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tagállami vezetők (Emmanuel Macrontól Orbán Viktorig) különösebb szívbaj nélkül nyírták ki azt a csúcsjelölti rendszert, amely 2014-ben éppen azért jött létre, hogy a „népnek” is legyen beleszólása az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, és ne elfüggönyözött, dohányfüstös szobákban szülessenek a döntések.

Habár túlzás lenne azt állítani, hogy aki például az Európai Néppárt egyik tagpártjára szavazott, az szükségszerűen Manfred Webert akarta elnöknek, a csúcsjelöltek kétségkívül arcot és irányt adtak a pártcsaládoknak, amivel számos szavazót csábíthattak el.

Ezért is érezhették arculcsapásnak a Weber-féle Néppártra szavazók, hogy a pártcsalád csúcsjelöltjét egy Weber-lightra, Ursula von der Leyenre cserélte, aki érezhetően liberálisabb elveket vall a bajor politikusnál.

3. Elvek helyett érdekek

Manfred Weber elnökségét mintegy tucatnyi uniós állam- és kormányfő torpedózta meg, köztük Emmanuel Macron és Orbán Viktor, és többek között ez a két politikus lobbizta be végül az Európai Bizottság elnöki székébe Ursula von der Leyent.

A francia elnök és a magyar miniszterelnök hirtelen szövetsége már csak azért is meglepő, mert eddig „ősellenségek” voltak. A magyar kormány korábban ámokfutó liberálisként és bevándorláspárti főgonoszként festette le Macront, akinek egyetlen életcélja, hogy bantu négerekre cserélje le a hófehér franciákat.

Ez azonban nem zavarta a magyar miniszterelnököt abban, hogy most beálljon mögé – mint ahogy ezúttal a francia elnök is széles mosolyok közepette pózolt a magyar kormányfővel (és a többi visegrádi ország vezetőjével).

4. Elszámolta magát a magyar kormány

Habár a magyar kabinet saját győzelmeként adta el von der Leyen jelölését, a miniszterelnök pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy egy hétgyermekes családanya csak jó lehet Európának, öröme kissé korai lehet.

Wéber Balázs

Von der Leyen konzervativizmusának foka ugyanis nyilvánvalóan nem korrelál gyerekei számával, sőt a volt védelmi miniszter sok szempontból liberális elveket vall: Európai Egyesült Államokat szeretne, támogatja az azonos neműek házasságát, és emberközpontú,  uniós szinten összehangolt menekültpolitikát tűzött ki célul.

Jelzésértékű, hogy az  Európai Parlamentben elmondott programbeszédében szót sem ejtett kereszténységről, nemzetről vagy családról, annál többet beszélt viszont Európa egyesítéséről, a jogállamiság betartatásáról  és a legális bevándorlás lehetőségének megteremtéséről – tehát olyan dolgokról, amelyek hallatán minden magyar kormánytag hátán feláll a szőr.

5. Az EU-szkeptikusok ki vannak rekesztve

Bár az EU-szkeptikusok (a régi vágású nemzeti-konzervatívoktól kezdve a nacionalistákon és populistákon át a szélsőjobbosokig) érezhetően megerősödtek a májusi EP-választáson, az uniós hatalmi pozíciókból továbbra is ki vannak szorítva. Pedig a rájuk leadott voks pontosan ugyanannyit ér, mint a többi szavazat. (Ennek a fejleménynek még a jobboldali elhajlással aligha vádolható, brüsszeli Politico is külön cikket szentelt nemrég.)

Ezek a politikai erők a legfőbb uniós posztok elosztásánál szóba sem jöttek, egyetlen alelnöki pozíciót sem kaptak az EP-ben, nincs képviseletük a Parlament Elnökségében, sőt, a zöldpárti, liberális és szocialista képviselők még a szakbizottsági jelöltjeik többségét is blokkolták. Az Identitás és Demokrácia (ID) így poszt nélkül maradt, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) egy elnöki és hét alelnöki pozíciót kaptak.

Mindez azért is visszatetsző, mert az ID-nek és az ECR-nek összesen 135 képviselője van – jóval több, mint a pozíciót pozícióra halmozó liberálisoknak (108) és a Zöldeknek (74). (És akkor még nem számoltuk a frakciókon kívüli, szintén nem éppen EU-barát olasz Öt Csillagot, valamint a Brexit Pártot.)

Ez alapján aligha meglepő, ha az EU-szkeptikusok – még azzal együtt is, hogy egyes csoportjaik célja éppen az EU bomlasztása – úgy érzik: ki vannak rekesztve az egyébként toleranciát hirdető uniós közösségből. Ez pedig hosszútávon visszaüthet.

Összegezve: mire lenne szükség az EU-ban? Kevesebb parasztvakításra és zárt ajtók mögötti alkura, nagyobb átláthatóságra és valódi toleranciára minden irányban – legalábbis ha a döntéshozók valóban komolyan gondolják a demokráciát.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Azonnali intézkedéseket sürgetnek a magyar járványügyi szakemberek
Privátbankár.hu | 2021. október 26. 19:05
Olyan járványügyi szakemberek, mint Falus András immunológus, Rékassy Balázs egészségügyi menedzser, Rusvari Miklós virológus, vagy Duda Ernő immunológus is aláírta azt az felhívást, amelyben a negyedik hullám miatt azonnali intézkedések meghozatalát kéri a döntéshozóktól. 
Makro / Külgazdaság Bosznia-Hercegovinában élesítik az orosz gázfegyvert
Márton András | 2021. október 26. 18:01
Bosznia-Hercegovina a nyugat-balkáni térség többi államához hasonlóan a földgáz szükségletét import forrásból kényszerül kielégíteni. Az ország energia biztonsága szempontjából komoly problémát jelent, hogy jelenleg kizárólag egy Szerbiából érkező belépési ponton megoldott a földgáz importja. Az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozási tárgyalásokat beárnyékolja, hogy jelen helyzetben a Gazprom és a szerb állam tulajdonában álló Srbijagas monopol helyzetben van. Az ellátási probléma megoldását nehezíti, hogy Bosznia-Hercegovina jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a források külső szereplők segítsége nélküli diverzifikációját.
Makro / Külgazdaság Gondolat és erő - de mi kell még az eredményes kormányzáshoz? Klasszis Klubunk vendége Giró-Szász András
Privátbankár.hu | 2021. október 26. 16:11
Október 28-án a NER lényegét tárja fel nekünk a volt kormányszóvivő, Klasszis Klubunk következő rendezvényén.
Makro / Külgazdaság „Soros György török embere” miatt folyik a diplomáciai háború Erdogan és a Nyugat között
Káncz Csaba | 2021. október 26. 14:26
Akárcsak a magyar miniszterelnök esetében, a folyamatos Nyugat-ellenes provokációkra Erdogannak szüksége van, hogy lázban tartsa a törzs-szavazóbázisát, miközben a fiatal és a városi szavazók nagy része már elfordult tőle.  Törökország pénzügyi rendszere összességében egy kártyavárhoz hasonlítható.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Egyre több teszt lesz pozitív: nagyot ugrott a pozitivitási ráta és napi halálozási szám is
Privátbankár.hu | 2021. október 26. 09:37
Tavasz óta nem látott szintekre emelkedett a napi áldozatok száma és a pozitivitási ráta is: az elvégzett tesztek 15 százaléka pozitívnak bizonyult a friss adatközlés szerint.
Makro / Külgazdaság NNK: markánsan növekszik a szennyvíz koronavírus-koncentrációja
MTI | 2021. október 26. 08:38
Markánsan növekszik a szennyvíz koronavírus-koncentrációja - közölte a Nemzet Népegészségügyi Központ (NNK) kedden az internetes oldalán.
Makro / Külgazdaság Gazdasági és kereskedelmi kérdésekről egyeztettek Peking és Washington magas rangú képviselői
MTI | 2021. október 26. 07:54
Gazdasági és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter videókapcsolaton keresztül kedden reggel - adta hírül a kínai sajtó.
Makro / Külgazdaság A fertőzöttek száma 244 millió, a halálos áldozatoké több mint 4,954 millió a világon
MTI | 2021. október 26. 06:51
A világon 244 059 001 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 954 560 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Lengyel kormányfő: nem fenyeget a Polexit, de megvédjük a jogainkat
Wéber Balázs | 2021. október 26. 05:33
A lengyelek túlnyomó többsége EU-tag szeretne maradni, a kilépés veszélye nem áll fenn, mondta egy lapinterjúban Mateusz Morawiecki. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hozzátette: minden lehetséges eszközzel megvédik majd a jogaikat, ha az Európai Bizottság visszatartja a nekik járó pénzeket. Brüsszel egyelőre sem Lengyelországgal, sem Magyarországgal szemben nem indítja meg az uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági eljárást, a Helyreállítási Alap forrásait azonban már visszatartja. Az Európai Parlament még keményebb fellépést követel, és perrel fenyegeti a bizottságot.
Makro / Külgazdaság Mik a NATO tervei a Moszkva-Peking tengellyel kapcsolatban?
Káncz Csaba | 2021. október 25. 15:12
A Moszkva-Peking tengelyt a NATO már egységes egészként kezeli.  A tengely egyelőre stabil, de Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az arktikus térségben komoly érdekellentétek lappanganak.  Káncz Csaba jegyzete.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos