A kormány a szokásoknak megfelelően elküldte az Európai Bizottságnak a frissített konvergenciaprogramját, mely az eddig ismertnél nagyobb hiánnyal, 3 százalékos gazdasági visszaeséssel és potenciálisan elmaradó beruházásokkal számol. A 2020-2024-es időszakra vonatkozó prognózisok a főbb makrogazdasági számok mellett más információkról is árulkodnak.

Mint az ismert, a koronavírus-járvány miatt munkájukat elvesztőkkel kapcsolatban a kormány ragaszkodik az eddigi ideológiájához, a munkaalapú gazdasághoz. Ebbe pedig nem férnek bele az ingyenpénzek, még átmeneti jelleggel sem. A munka nélkül maradók így Európa egyik legszerényebb szociális ellátórendszerére kénytelenek támaszkodni: mindössze 3 hónapig jár nekik az álláskeresési járadékra átnevezett munkanélküli segély.

Bár gazdasági szakemberek és ellenzéki képviselők többször sürgették már a jogosultsági idő és az ellátás összegének emelését, a kabinet inkább egyéb ösztönzőkkel igyekszik három hónap alatt újrateremteni a vírus által "elpusztított" munkahelyeket. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a parlamentben elárulta: aki alól "kifut a munkanélküli segély", annak vagy a versenyszférában vagy az állami szektorban fognak munkát biztosítani.

Hiába a vaskalapos ragaszkodás az ellátórendszer eddigi kialakításához, valamint a munkahely megőrzésébe és teremtésébe vetett bizalom, mégis azzal számolnak, hogy jelentősen többet kell idén munkanélküli ellátásokra fordítani. Ez abból a szempontból magától értetődő, hogy a makrogazdasági prognózis szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta ebben az évben 5,6 százalékra emelkedhet. Ez átlagosan 234 ezer munkanélkülit jelent az adatok alapján, miközben 2019-ben 160 ezren voltak a Központi Statisztikai Hivatal szerint.

A konvergenciaprogram államháztartási adatokat részletező táblázata szerint idén a GDP 0,5 százaléka mehet majd munkanélküli ellátásokra a tavalyi 0,2 százalék után. Bár a magasabb arányszámot elméletileg indokolhatná az idén visszaeső nominális GDP, nem erről van szó. A táblázatban szereplő adatokból visszaszámolva kiderül, a korábbinál jóval nagyobb tételt fognak jelenteni idén ezek az ellátások.

A 2019-es 106 milliárd forint után 217 milliárd forint mehet a munkanélküliek ellátására. 2021-ben azonban ez a tétel már nem jelent extraterhelést a büdzsének, hiszen visszatér a kiadás a GDP 0,2 százalékának megfelelő összegére, 91 milliárd forintra.

A 217 milliárd forintos éves kiadásból kiinduló becslésünk szerint komolyan megugró munkanélküliségre készül a kormány. Az álláskeresési járadék átlagos havi összege a februári adatokból levezetve 155 ezer forint lehetett. Ha ezt feltételezzük az előttünk álló hónapokra is, akkor

havi átlagban közel 117 ezer magyar kaphat majd munkanélküli ellátást idén. Ez jókora ugrást jelent az eddigiekhez képest, tavalyhoz képest majdnem a triplájára nőhet a létszám. 2019-ben ugyanis havi átlagban 40 846 álláskereső volt jogosult a járadékra.