Néhány tagállamban aggasztó fejlemények vannak
- jelentette ki Ursula von der Leyen ma Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott éves értékelő beszédében.
Határozott cselekvés
Az Európai Bizottság elnöke szerint a vitákat először mindig párbeszéddel próbálják megoldani. Ez azonban nem lehet öncélú, mindig célhoz kell vezetnie:
a párbeszéd után „határozott cselekvésre” van szükség.
Von der Leyen példaként említette, hogy mindenkinek joga van a független igazságszolgáltatáshoz és a törvény előtti egyenlőséghez, az értékeink védelme pedig a szabadság védelmét is jelenti: a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint azt, hogy mindenki „azt szeressen, akit akar”.
Előbbi megjegyzés nyílt utalás volt a lengyelországi helyzetre – az Európai Bizottság múlt héten pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, amíg a lengyel kormány nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését –, az idézet pedig akár úgyis érthető, mint egy burkolt célzás a magyarországi úgynevezett pedofiltörvényre. (Von der Leyen júliusban szégyenletesnek nevezte ezt a törvényt, a Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított miatta.)
Alapvető fontosságúnak nevezte az újságírók és a média függetlenségének védelmét is. Ezért jövőre
egy olyan európai médiatörvényre tesz javaslatot a Bizottság, amely szándékaik szerint biztosítja ezt a függetlenséget.
Von der Leyen emlékeztetett: az európai értékek rögzítve vannak az uniós szerződésekben, azaz a tagállamok kötelezettséget vállaltak ezek betartására; az értékeket a „jogrendünk” garantálja.
Bejelentette, hogy
a Bizottság jogállamisági jelentése 2022-től konkrét ajánlásokat is tartalmaz majd az egyes tagállamok számára.
Ez egyébként az Európai Parlament egyik fő követelése a jelentésekkel kapcsolatban.
Uniós pénzek: mindent kivizsgálnak
Az uniós pénzek elköltésével kapcsolatban az Európai Bizottság elnöke kiemelte:
Gondoskodnunk kell arról, hogy minden euró és minden eurócent a célnak megfelelően hasznosuljon, (…) és jogállami alapelvek mentén költsék el azokat.
Hozzátette: a befektetéseknek nem szabad „sötét csatornákban” eltűnniük.
Az uniós büdzsé védelmében minden esetet ki fogunk vizsgálni minden rendelkezésünkre álló eszközzel, és ezt hamarosan el fogjuk kezdeni.
Von der Leyen ezzel alighanem az úgynevezett jogállamisági mechanizmusra, az EU csodafegyverére utalt, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. A mechanizmus, amelyről múlt év végén született döntés emlékezetes viták után, idén januárban lépett életbe, de még nem alkalmazták azt konkrét esetben. A Bizottság elnöke nyáron is utalt arra, hogy az alkalmazás idén ősszel elkezdődhet.
Lapunknak nyilatkozó elemzők már korábban figyelmeztettek arra, hogy
a magyar kormánynak nagy lehet a kitettsége uniós szinten a jövő évi választások előtt, hiszen Brüsszel nemcsak az említett jogállamisági mechanizmussal gyakorolhat rá nyomást politikai kérdésekben, hanem az úgynevezett helyreállítási terv jóváhagyásának késleltetésével is.
Erről itt írtunk részletesen:
Migráció: ne megosztásra használjuk
Von der Leyen mai beszédében kitért a migráció kérdésére is. Szerinte az európaiak többsége egyetért azzal, hogy az illegális migrációt meg kell fékezni, ugyanakkor kiállnak amellett is, hogy menedéket kell nyújtani azoknak, akik kénytelenek voltak elmenekülni a hazájukból.
Hozzátette: akiknek nincs joguk Európában maradni, azokat vissza kell küldeni, azokat viszont, akiknek van joguk erre, be kell fogadni, hiszen ők is hozzájárulnak a társadalmunk életéhez.
A migráció témáját soha nem szabad arra használni, hogy megosszon minket
- emelte ki, ismét Magyarországra és Lengyelországra utalva.
Beszélt arról is, hogy az európai migrációs rendszer létrehozása „fájdalmasan lassan” halad, ugyanakkor ebben minden országnak részt kell vennie. Magyarország ebben a tekintetben is konfliktusban áll a Bizottsággal, amely júliusban az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültpolitika miatt.
Klímavédelem: megfizettetik a szennyezést
Von der Leyen mindemellett többször kitért az unió klímavédelmi terveire is. Arra kérte az EP-képviselőket és a tagországokat, hogy „tartsák egyben” a Bizottság júliusban megfogalmazott javaslatait. Szerinte a javaslatcsomag célja egyszerű:
A szennyezést meg fogjuk fizettetni. (…) Okosabb autóink és tisztább repülőink lesznek.
Egyúttal bejelentette, hogy az Európai Bizottság további négy milliárd eurós klímavédelmi forrás létrehozását javasolja, amelyet a fejlődő, szegény országok vehetnének igénybe. Hozzátette: itt az idő, hogy az Egyesült Államok is növelje hozzájárulását ebben a tekintetben.
A klímaváltozást csak az ember idézte elő, ezért tehetünk valamit ellene
- fogalmazott az Európai Bizottság első embere.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
