Csúcsszintű azeri-örmény-orosz egyeztetést tartottak a hegyi-karabahi rendezésről - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szentpéterváron. Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és a Nikol Pasinján örmény kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléséről tett bejelentést kedden, amikor az örmény vezetőt második alkalommal is külön fogadta a Független Államok Közösségének (FÁK) kétnapos nemhivatalos csúcstalálkozója alkalmából. A háromoldalú megbeszélésről csak annyit árult még el, hogy témája a dél-kaukázusi helyzet rendezése volt, az örmény-azeri kapcsolatrendszer és minden, ami Karabahhoz kapcsolódik.
Pasinján a maga részéről megköszönte az orosz vezetőnek a lehetőséget, hogy megvitatták a hegyi-karabahi enklávéhoz az örmény határtól elvezető lacsini folyosó körül kialakult helyzetet, amelyet a legsürgetőbb kérdésnek nevezett. Az útvonalat magukat környezetvédőként pozicionáló azeri aktivisták zárták el, súlyos fennakadásokat okozva a 120 ezres lakosú terület ellátásában. Emiatt Jereván passzivitással vádolta meg az orosz békefenntartókat.
Hármas csúcstalálkozót legutóbb október 31-én Szocsiban tartottak. A három vezető akkor síkraszállt az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett. Az akkor elfogadott nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.
A nyilatkozók megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.
(MTI)
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
