Csúcsszintű azeri-örmény-orosz egyeztetést tartottak a hegyi-karabahi rendezésről - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szentpéterváron. Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és a Nikol Pasinján örmény kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléséről tett bejelentést kedden, amikor az örmény vezetőt második alkalommal is külön fogadta a Független Államok Közösségének (FÁK) kétnapos nemhivatalos csúcstalálkozója alkalmából. A háromoldalú megbeszélésről csak annyit árult még el, hogy témája a dél-kaukázusi helyzet rendezése volt, az örmény-azeri kapcsolatrendszer és minden, ami Karabahhoz kapcsolódik.
Pasinján a maga részéről megköszönte az orosz vezetőnek a lehetőséget, hogy megvitatták a hegyi-karabahi enklávéhoz az örmény határtól elvezető lacsini folyosó körül kialakult helyzetet, amelyet a legsürgetőbb kérdésnek nevezett. Az útvonalat magukat környezetvédőként pozicionáló azeri aktivisták zárták el, súlyos fennakadásokat okozva a 120 ezres lakosú terület ellátásában. Emiatt Jereván passzivitással vádolta meg az orosz békefenntartókat.
Hármas csúcstalálkozót legutóbb október 31-én Szocsiban tartottak. A három vezető akkor síkraszállt az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett. Az akkor elfogadott nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.
A nyilatkozók megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.
(MTI)
