Nem léphet érvénybe szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Szingapúr között az uniós tagországok ratifikációja nélkül – ismertette az Európai Unió Bírósága. A törvényszék meglátása szerint a szerződést jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül az Európai Unió, mivel az egyezmény bizonyos rendelkezései nem az EU kizárólagos, hanem a tagországokkal megosztott hatáskörébe tartoznak.

Az unió és a tagországok csak együttesen eljárva fogadhatják el a megállapodás azon részeit, amelyek a közvetlen beruházásokon kívül külföldi befektetésekre, valamint a befektetők és az államok közötti vitarendezésre vonatkoznak – írta a luxembourgi székhelyű bíróság.

Bekavar a Brexit?

A bíróságtól annak a megállapítását kérték, hogy az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik-e a megállapodás aláírására és megkötésére. Bár az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint igen,  a tagállamok túlnyomó többsége – köztük Magyarország is – azonban ellentétes véleményeket fogalmazott meg. A bíróság hangsúlyozta: állásfoglalásuk csak a kizárólagos hatáskörre vagy annak hiányára vonatkozik, a megállapodás tartalmi részeit nem érinti.

Szakértők szerint az ítélet lelassíthatja az Európai Unió által például Japánnal vagy Mexikóval tervezett többi szabadkereskedelmi megállapodás elfogadását, de hatással lehet az Egyesült Királyság kilépése után Londonnal kötendő egyezményre is. Az Európai Bizottság inkább elkerülte volna, hogy minden országnak ratifikálnia kelljek az egyezményt, különösen a Brexit árnyékában. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodása alapján ugyanis először az állampolgárokkal kapcsolatos kérdésekben kell döntésre jutnia a két félnek, mielőtt Londonnal kereskedelmi egyezményt köthetnének – írja a dw.com.

Kizárólag uniós hatáskör?

Az Európai Bizottság 2014 októberében zárta le a tárgyalásokat Szingapúrral. Akkor úgy vélekedtek, hogy a kereskedelmi megállapodások kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, és így nem kell éveket várni rá, hogy a tagállamok mindegyike jóváhagyja az ilyen szerződéseket. Így csak az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek kellene jóváhagynia ilyen szerződéseket - ezzel pedig nincs meg az a kockázat, hogy hogy egy ország vagy akár egy régió parlamentje blokkolhatja az egész egyezményt.

Az ítélet kapcsán felidézték: hogy tavaly az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás például kis híján meghiúsult a 3,5 milliós lakosságú belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt. A mostani egyezménynek a döntés értelmében 38 illetékes nemzeti és regionális törvényhozáson kell keresztülmennie.

A Greenpeace brüsszeli irodája viszont üdvözölte a döntést, továbbá arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy a jövőben biztosítsa az átláthatóságot és vonja be a tagállami parlamenteket. A környezetvédelmi szervezet szerint a bírósági döntés "győzelmet jelent a demokrácia számára", mivel nyilvános vitára kényszerít a kereskedelmi egyezmények előnyeiről és veszélyeiről.