A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.
Horvátország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes részeit, köztük a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket.
Az egyezmény fennmaradó részei - például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése - csak az uniós tagállamok egyhangú határozatát követően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. A Tanács 2021 decemberében állapította meg, hogy Horvátország teljesítette a szükséges feltételeket.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a Tanács továbbra sem hagyta jóvá. Hollandia például támogatja Románia felvételét, de a bolgár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint 4 nem uniós ország - Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein - a tagja. (MTI)
Digitális cenzúra a válság közepén.
