Erdogan nem nyugszik: Közép-Ázsiában terjesztené az iszlamizmust

A Haaretz nevű izraeli lap közel-keleti szakértőjének értékelése szerint Törökország áttörés előtt áll az Egyesült Államokkal, az Egyesült Arab Emirátusokkal (UAE) és az Egyiptommal fenntartott diplomáciai kapcsolataiban. A lap szerint az amerikai kormányzat – amely nem zárja ki a Talibánnal fenntartott kapcsolatokat – rászorulhat a török közvetítésre az afgán militánsok irányába.

Az elmúlt hónapokban nagymértékben javultak Ankara kapcsolatai a regionális riválisával, a UAE-el. Augusztus utolsó napján Erdogan elnök és a UAE koronahercege „udvarias és termékeny” telefonbeszélgetést folytattak egymással.

A Haaretz szakértője leszögezi, hogy a UAE-hez hasonlóan Egyiptom is (több előfeltételhez kötve, például a Muszlim Testvériséghez fűződő kapcsolat) megváltoztathatja álláspontját Törökországgal kapcsolatban.

Az afgán kérdés

Az USA „szorosan együttműködik” Törökországgal és Katarral a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér „minél gyorsabb” megnyitása érdekében – jelentette ki múlt pénteken Anthony Blinken amerikai külügyminiszter. Jelenleg viszont még vita van a török és afgán fél között a részletekről. A Talibán ugyanis ellenzi Ankara azon tervét, hogy katonákat telepítsen a reptér területére a civil személyzet védelmére.

Kétségtelen, hogy Erdogan elnök szeretne jó pontokat szerezni Washingtonnál a kabuli reptér körüli sürgölődésével. Ankara meg van róla győződve, hogy az aktívabb szerepköre Afganisztánban új életet lehelhet a kómába süllyedt török-amerikai politikai kapcsolatokba.

A törökök Közép-Ázsiában

Erdogan elnököt és kormányát ezen túl több tényező is arra motiválja még, hogy Törökországnak jelentős és aktív jelenléte legyen Afganisztánban. Egyes okok a török külpolitikához köthetők, mások Erdogan nacionalista és iszlamista felfogásához, de vannak gazdasági tényezők is.

Erdogan és nacionalista szövetségesei Afganisztánra úgy tekintenek, mint amelyen keresztül ki lehet terjeszteni a török befolyást Közép-Ázsiában. Afganisztán lakosainak mintegy 15-20 százaléka üzbég nemzetiségű, amely a török népcsoporthoz tartozik. Ankara évek óta ápolja kapcsolatait az üzbég nemzetiségű Rasid Dostum afgán tábornokkal, aki rendszeresen látogat Törökországba.

A török elnök „iszlamista szövetségekben” gondolkodik és szeretné bevonni Pakisztánt és Azerbajdzsánt a közép-ázsiai politikai-, biztonsági-, katonai- és gazdasági terjeszkedésébe, amely kiegyensúlyozza az orosz túlsúlyt.

Törökország visszatér

Ankara az elmúlt időszakban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. Kazahsztán esetében a szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. Üzbegisztán hasonló megállapodást kötött tavaly ősszel a török védelmi miniszter látogatása alkalmával. Árulkodó, hogy a látogatás alatt megvitatásra került egy „Turáni Hadsereg” esetleges megalapítása a türk országok - Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán - által.

Moszkvát az is aggasztja, hogy Ankara a térségen keresztül közelebb kerülhet Pekinghez, közösen terveket szőhetnek egy kelet-nyugati tranzit megállapodásra vonatkozóan és ezzel kihúzhatják a szőnyeget a Kreml észak-déli tranzit tervei alól. Törökországot a térség energia-gazdagsága is mágnesként vonzza, ezért február végén az azeri és a türkmén külügyminiszterrel Ankarában háromoldalú találkozóra került sor.

Március 6-9 között Cavusoglu külügyminiszter látogatást tett 3 térségbeli országban. A körút után bejelentette, hogy Üzbegisztán komoly érdeklődést mutatott török katonai eszközök iránt – amely minden bizonnyal a rendkívül ütőképes és sikeres harci drónra (Bayraktar TB-2) vonatkozik.

SADAT a pán-iszlamizmus szolgálatában

Erdogan a közép-ázsiai terjeszkedési terveiben támaszkodhat az iszlamista-nacionalista mélyállam azon „vállalataira”, amelyek a szürke biztonságpolitikai zónában, letagadható módon tevékenykednek. A SADAT Nemzetközi Védelmi Konzultáns Vállalatot 2012-ben Adnan Tanriverdi tábornok és 22 bajtársa alapította, akiket iszlamista nézeteik és tevékenységük miatt kihajítottak a hadseregből (TSK). A cég irodái Isztambulban találhatók. A logója arra utal, hogy a cég működési területet kiterjed a teljes muszlim világra, beleértve olyan európai országokat, mint Bosznia-Hercegovina és Albánia.

Az izraeli elhárítás szerint a SADAT mára Erdogan elnök egyfajta forradalmi gárdája lett és aktívan részt vesz a Hamász támogatásában Izrael ellenében. A SADAT aktívan részt vett a szíriai felkelők törökországi képzésében is. Ezeket a szabadcsapatokat aztán a török hatalmi érdekeknek megfelelően Erdogan sorra veti be Szíriában, Líbiában és Nagorno-Karabahban. A következő célpont akár Közép-Ázsia lehet.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)