Janisz Varufakisz újbalos görög politikus még a 2010-es évek első felében szerzett magának hírnevet azzal, hogy vehemensen bírálta az úgynevezett trojkát, tehát az Európai Bizottságot, a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Központi Bankot (EKB) politikája miatt.
Unortodox rebellis
A trojka ugyanis – az ő értelmezése szerint – valójában nem a csőd szélére került Görögországot, hanem a görög államot finanszírozó bankokat és intézményeket mentette meg: a súlyos megszorításokra azért volt szükség, hogy az ország vissza tudja fizetni a trojka és a bankok által nyújtott hiteleket.
A közgazdász-politikus nem csak unortodox nézeteivel, hanem külsejével és bőrszerkójával is kirívott uniós társai közül. Az első Ciprasz-kormányban, 2015 januárjában pénzügyminiszterré nevezték ki, de fél év múlva lemondott, tiltakozásul egy újabb megszorító csomag ellen.
2016-ban részt vett a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM 2025) nevű páneurópai mozgalom megalapításában. 2018-ban létrehozta annak görög ágát, a MeRA25-öt, amellyel 2019-ben bekerült a görög parlamentbe, és azóta is parlamenti képviselő.
Varufakisszal nemrég a Die Welt készített interjút, amelyben ismét nagy kedvvel ostorozta Brüsszelt.
A zöld energiaunió álma
Érthetetlennek nevezte például az uniós energiaügyi miniszterek közelmúltbeli döntését, amely értelmében a tagállamok jövő tavaszig – alapvetően önkéntesen, de vészhelyzetben kötelező jelleggel – 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztásukat.
Utalt arra, hogy ha önkéntes célokról van szó, akkor felesleges az egyezség, számos kibúvó van a megállapodás alól, a megtakarítások pedig aligha pótolnák az orosz gázszállítások csökkenése nyomán kieső mennyiséget. "Brüsszel mégis megpróbálja ezt sikerként eladni. Mindig ugyanaz a játék” – tette hozzá.
Szerinte most minden ország a saját energia-politikáját követi, pedig sürgősen egy olyan „zöld energiaunióra” lenne szükség, amelyben a gyártás, a terjesztés és a beszerzés EU-tulajdonban van, és amelyet az Európai Befektetési Bank és az EKB szövetsége finanszíroz.
Ennek keretében a természetes energiaforrásokat (napenergia Dél-Európában, szélenergia Németországban és Észak-Európában) „egybefognák”, majd elosztanák Európa-szerte.
Varufakisz szerint a belső energiapiac csak addig működött, amíg a gáz olcsó volt, de most bukásra van ítélve.
Az unortodox közgazdász párhuzamot lát a mostani és a 2008-ban indult pénzügyi válság uniós kezelése között: szerinte az EU akkor is „értelmetlen döntéseket” hozott az utolsó pillanatban.
„Ha a történészek egyszer visszatekintenek, nevetni fognak az EU-n. És ezért nem egyetlen ország a felelős, nem csak Németország vagy Görögország. Ez kollektív bukás” – fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy az euróválság idején, amikor Görögországot államcsőd fenyegette, ő ellenezte a további (az újabb hitelekre és megszorításokra épülő) mentőcsomagokat. Szerinte ma ennek a politikának a következménye, hogy „az EKB Görögország, Olaszország és részben Németország adósságain ül.”
Újabb katasztrófa küszöbén?
Varufakisz úgy véli, hogy „az eurokrízis katasztrófa volt, amely évekre visszavetette egész Európát”, és amelynek következményeit „még mindig nem hevertük ki teljesen.”
Hozzátette: a katasztrófát most akkor lehetne elkerülni, ha az említett energiaunió egy 500 milliárd eurós zöld pénzügyi alapból gazdálkodhatna, amelyet a szükséges infrastruktúra kiépítésére fordíthatna. Mindezt az Európai Befektetési Bank kötvényein keresztül finanszíroznák, amelyeket az EKB vásárolna meg. „Ez valódi európai megoldás lenne.”
Szerinte jelenleg nincs szolidaritás az EU-ban, és bár Görögország megmentését szolidáris tettként adták el, ennek ellenkezője történt. „Cinikusan hangzik, de akkor valójában a német, görög és francia bankokat mentették meg” – mondta, jelezvén, hogy kitart akkori álláspontja mellett.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz gáznak való kitettsége miatt most Németország van nehéz helyzetben (az eurókrízis idején Berlin volt a görög megszorítások egyik fő pártolója), azt mondta: nem most kell bosszút állni. Azt kéri az emberektől, hogy ne legyenek kárörvendőek Németországgal szemben.
Hozzátette: nem Németország hibája az energiakrízis.
„Rossz energiamodellt hoztunk létre az EU-ban, amiért minden tagállam egyenlő mértékben felelős.”
A német kormánynak egyébként azt ajánlja: győzze meg az embereket arról, hogy egy működő EU és euró érdekében támogassák egy valódi európai föderáció létrehozását.
Pénz az oligarcháknak
Varufakisz azért természetesen nem állta meg, hogy ne osszon ki egy pofont Németországnak, egész pontosan volt kancellárjának. Szerinte az uniós Helyreállítási Alap (erről még 2020 végén született döntés, a forrás a Covid-válság okozta károk enyhítését célozza) "szörnyű", és ezért Angela Merkel a felelős.
Úgy véli, hogy ezek a milliárdok el lesznek pazarolva, mivel közvetlenül a kormányoknak fizetik ki őket, amelyek a pénzt „szétosztják a barátaik között”. Szerinte ez a helyzet Görögországban és Olaszországban, sőt részben még Németországban és Franciaországban is.
A tényleg innovatív cégek, például a start upok és a kkv-k „nem kapnak semmit”, az összes pénz „az oligarchák zsebébe folyik”, vélekedett a rebellis görög ex-pénzügyminiszter.
Varufakisz korábban egy olyan világot is megálmodott, amelyben nem léteznek tőzsdék és kereskedelmi bankok, a cégek a dolgozók tulajdonában vannak, és ők szabják meg a béreket is. Erről it olvashatnak:
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
