„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Ma délelőtt tartja Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét Strasbourgban. Hogyan készül az EP az eseményre, miről fog beszélni az Európai Bizottság elnöke, és miért fontos mindez? A helyszínről jelentjük.
Felbolydult méhkasra hasonlít az Európai Parlament (EP) és környéke Strasbourgban ezekben a napokban. A városközpontból az EP-hez vivő busz már kora reggel tömve van, a bejáratnál hosszú sorok kígyóznak, az egyébként terebélyes sajtóközpontban pedig már napokkal előre elkelt minden hely – az EP-nek plusz termet kellett berendeznie a kontinens minden részéről idesereglett médiamunkások fogadására.
Von der Leyenre várva
Természetesen már megérkeztek a diplomaták és politikusok is: az EP futurisztikus épületében összefutottunk például Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével, aki sietősen kígyózott keresztül a tömegen.És röviden kérdezhettük az EP elnökét, Roberta Metsolát, aki – nem meglepő módon – azt üzente a magyaroknak, hogy legyünk továbbra is Európa-pártiak.
Manfred Weber egyébként nem feltétlenül készül önfeledt örömmel a mai napra, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél majd az EU helyzetéről az EP plenáris ülésén (ez az úgynevezett State of the European Union, vagy ahogy itt emlegetik, a SOTEU). A néppárti politikus ugyanis öt évvel ezelőtt szeretett volna a Bizottság elnöke lenni, de a Néppárt csúcsjelöltjeként – nem kis részben Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök erőteljes ellenkezése miatt – elbukott.
Anno így került a képbe kompromisszumos jelöltként von der Leyen.
Kap-e majd újabb öt évet a Bizottság elnöke? Fotó: EPA/JULIEN WARNAND
De mi az a SOTEU?
A SOTEU-nak már relatív nagy múltja van, a média is hájpolja, és a politikusok is az EU egyik fő eseményének tartják. A beszéd intézményét (amerikai mintára) még a Lisszaboni Szerződés hozta létre, az első beszédet pedig Manuel Barroso tartotta 2010. szeptember 7-én.
Lényegében azért vezették be, hogy demokratikusabbá és átláthatóbbá tegyék általa az uniós politikai életet:
az EU végrehajtó szervének, a Bizottságnak a feje ugyanis az egyetlen közvetlenül választott intézménynek, az EP-nek számol be a közösség helyzetéről. És egyben kifejti azt is, hogy mire készül a következő bő egy évben.
A Bizottság, amelynek honlapján egy óra számol vissza a nagy eseményig, azt állítja, hogy von der Leyen 2019-ben az addiginál zöldebb, digitálisan fejlettebb és fairebb EU megalkotását tűzte ki célul, és ma is tartja magát ehhez. Szerinte példátlan krízisekkel – Covid-válság, ukrajnai háború – küzdött meg sikeresen: a legfőbb sikerek között említik például Európa békéjének megvédését, valamint a demokratikus értékek megerősítését és megvédését – ez a Bizottság vezette be például a jogállamisági mechanizmust, amely uniós pénzek megvonását teszi lehetővé az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető, sorozatos jogsértések esetén (részben ennek a mechanizmusnak a keretében függesztette fel a Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokat).
A beszédet nyilvános diskurzus követi majd, amelyen az EP-képviselők vitatják meg az elhangzottakat.
A SOTEU egyben von der Leyen kampányának kezdete is, hiszen jövőre nem csak a jelenlegi EP mandátuma jár le, hanem többek között a Bizottságé is, márpedig von der Leyen sorsa részben a nagy európai pártcsaládok kezében van.
Az elnök személyére az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács tesz javaslatot, de az EP-nek is el kell fogadnia.
Pozitív előjelek
Ezzel kapcsolatban osztottak meg új infókat tegnap az EP alelnökei egy háttérbeszélgetésen, amelyen lapcsoportunk is részt vehetett.
Heidi Hautula finn zöldpárti politikus például azt mondta, hogy frakciója eleinte szkeptikus volt von der Leyennel szemben, később azonban meggyőzte őket, hogy kitartott a zöld ügyek mellett.
Többségük támogatja, hogy újabb öt évig vezesse a Bizottságot.
Pedro Silva Pereira portugál szocialista politikus szintén pozitívan értékelte a Bizottság teljesítményét. Szerinte az EU határozottan, a menekültek befogadásával és Ukrajna fegyverrel való ellátásával reagált az ukrajnai háborúra, előrehaladást ért el a szociális jogok terén, és jobb választ adott az elmúlt évek gazdasági krízisére, mint 2008-ban, amikor megszorításokkal próbálta orvosolni a problémákat.
Hozzátette, hogy a szocialisták jövő év elején döntenek majd saját csúcsjelöltjükről. Szükség esetén (ha az Európai Tanács nem az ő jelöltjüket jelöli a Bizottság élére) készek más jelölt támogatására is, amennyiben elfogadhatónak tartják annak programját. „Politikai kompromisszumra szükség lesz, a demokrácia így működik”, fogalmazott.
Rainer Wieland német néppárti politikus pedig arról beszélt, hogy tektonikus mozgások zajlanak az európai politikában – ezzel részben a radikális jobboldal erősödésére utalt –, amire von der Leyen is ki fog térni beszédében. Újságírói kérdésre utalt arra, hogy az EP-t nem lehet a mainstream politikai erőkre redukálni, hiszen az EU-szkeptikus, radikális pártok is képviselnek szavazókat. Ezzel párhuzamosan utóbbiakat is meg kell szólítania a néppárti kampánynak.
De nem az ígéretekben kell versenyezni ezekkel a pártokkal, hanem a teljesítésben, tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Von der Leyen beszédéről, amely reggel 9 órakor kezdődik, a helyszínről tudósítunk majd.
Frissítés: a SOTEU időközben lezajlott, itt olvashatnak róla:
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.
A munkaerőpiac feszessége továbbra is oldódik, bár annak üteme lassul. Az inaktivitás csökken, és az év második felében a munkanélküliség is visszatérhet a 4 százalékos szint közelébe. A pénteki munkaerőpiaci adatokat értékelte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki Varga Mihály az OTP Bank éves közgyűlésén.
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
A lakáshitelállomány tavaly kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt - foglalta össze az adatokat a Bank360.hu.
Az ingatlanpiaci aktivitással együtt mérséklődött a kiköltözési hullám a fővárosi agglomeráció településein, ahol tavaly 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult, mint az azt megelőző évben.
