|
| (Fotó: fcbarcelona.com) |
Ajándék a profi kluboknak
Spanyolországot nem szoktuk az adóparadicsomok között emlegetni, mást gondolnak erről a focisták, főleg azok a profik, akik 2010-ig szerződtek a félszigetre. Korábban ugyanis a konzervatív Aznar-kormány hozott egy olyan döntést, mely szerint a külföldi munkavállalóknak csupán 24,75 százalékos, kedvezményes személyi jövedelemadót kellett fizetniük, ráadásul elég volt csak a jövedelmük után adózniuk. Az intézkedés eredeti célja az volt, hogy a különböző szakmák magasan kvalifikált külföldi szakembereit Ibériába csábítsák - ezt azonban nem sikerült maradéktalanul elérni.
A profi futball napszámosainál viszont nagy volt az adókönnyítés sikere, hiszen az ingatlanok és a reklámszerződések után nem kellett fizetniük, és bár a 600 ezer euró feletti éves keresetek után - autonóm tartománytól függően - Spanyolországban jellemzően 50 százalék körüli volt az adóteher korábban, a focistáknak elegendő volt csak ennek a felét fizetnie. Nem véletlenül nevezték el a szabályt Beckham-törvénynek, hiszen az intézkedés első igazi haszonélvezője a Nagy-Britanniából a Real Madridba átszerződő válogatott focista volt. Beckham döntésében nyomós érv volt a kedvezőbb adókörnyezet, főleg a reklámszerződései miatt. A törvény mellett állítólag maga Florentino Perez, klubelnök is lobbizott.
A Real visszatérő elnöke 2009-ben még gyorsan kihasználta a törvény adta lehetőségeket és leigazolta a világ legdrágább játékosát, a 94 millió euróért szerződtetett Cristiano Ronaldót, valamint a brazil Kakát. Mindketten jobban jártak a spanyol adószabályokkal, így ez is nyomos érv volt amellett, hogy székhelyüket áttegyék Spanyolországba.
10 milliós fizetésre is járt a kedvezmény
A szocialista José Luis Rodríguez Zapatero csak 2010-ben változtatta meg a jogszabályt, így már nem járt kedvezmény a 600 ezer euró feletti keresetekre. Az elhúzódó válság miatt egyre több megszorító intézkedéssel kellett szembenézni a spanyoloknak, nehezen vállalható döntés volt, hogy a milliókat kereső sztárfocisták kedvezményesen adóztak ezek után is. Zapaterón nagy volt a nyomás, hogy eltörölje a Beckham-törvényt. Az évi 10 millió euró kereső C. Ronaldo például ugyanannyit adózott, mint egy minimálbért kereső szakmunkás.
Repkednek az eurómilliók - a játékosoknak mindegy
A fővárosban 51,9 százalékos az adóteher, vagyis ha a Real meg akarja tartani Ronaldót, akkor a 17 millióra emelt éves fizetése legnagyobb nyertese nem is maga a játékos, hanem a spanyol adóhatóság lesz, mely így 18,3 milliót kaszírozhat évente. A Real így 15 millió euróval fizet többet a legjobbja után, mintha érvénybe lenne még a Beckham-törvény.
A profi - spanyol - fociról mindent elmond, hogy miközben az ország tovább küszködik a recesszióval és egyre több szurkolói csoport tüntet a magas jegyárak ellen, a Real úgy vállalja be a plusz 15 milliós költséget Ronaldo után, hogy több mint 100 millió eurós ajánlatot tett a walesi szélsőért, a Tottenhem Hotspurnél játszó Gareth Bale-ért...
A tiszta verseny
| Az Európai Bizottság vizsgálja, nem minősül-e tiltott támogatásnak, hogy több spanyol klubban az önkormányzatok emeltek tőkét. A Bizottság nem tagadta augusztus elején, hogy vizsgálja a Real Madridot is, méghozzá egy gyanús ingatlanügylet miatt. Az Independent szerint a Bizottság versenyjogi ellenőrei az FC Barcelonánál is körbenéztek - a gyanú szerint a spanyol klubokhoz folyatott közpénzek jogtalan versenyelőnyhöz juttatták ezeket az egyesületeket az európai piacon. A fociklubok tiltott állami támogatása Spanyolországban nem új keletű. A Gonzáles-kormány 1990-ben például minden első osztály futballklubot arra kötelezett, hogy különleges sport vállalattá alakuljon (SAD), de ez alól mentességet élvezett a három nagy, "történelmi klub", a Real, a Barca és a Bilbao, valamint az Osasuna is. |
A válság nem kímélte tehát az adókedvezményekkel helyzetbe hozott focicsapatokat sem. Bár az adókedvezmény eredetileg nem a sportklubokat segítette volna, elég hamar kiderült, hogy a milliós fizetéseket sem sajnáló spanyol foci- és kézilabdaklubok a legnagyobb nyertesei az intézkedésnek. Az állam és a helyi önkormányzatok amúgy is a lehető legtöbb fórumon, burkolt vagy kevésbé burkolt formában igyekeznek segíteni a népszerű, sokszor az tartományi identitás alapját megtestesítő sportklubokat - ez ügyben már vizsgálatot is indított az Európai Bizottság, mely szerint a spanyol gyakorlat sérti az egyenlő verseny európai feltételeit. Jellemző amúgy, hogy amikor a Beckham-törvényt megszüntették 2010-ben, a spanyol szövetség ahelyett, hogy csöndben tudomásul vette volna a döntést, a lehető legtöbb fórumon jelezte elégedetlenségét, mondván, a kormány beavatkozik a tiszta versenybe...
15 ezer ember adója 3 focistáé
A Real ősi riválisának, a Barcelona csillagának esete más: az argentin származású Lionel Messi ugyanis már rendelkezett spanyol állampolgársággal, amikor aláírta első profi szerződését a katalánokkal. A világ legjobbjának tartott csatár után az FC Barcelona szintén több adót fizetett az elmúlt idényben, mint amennyi annak járandósága volt. A spanyol állam Messitől 20 millió eurót szedett be, míg ő maga 16 milliót keresett. Katalóniában ugyanis a legmagasabb az szja, 56 százalék. A Barcelona idén szerződtetett csillaga Neymar szerződésében is a nettó fizetése szerepel, az adót a klub fizeti meg utána. A 7 milliós éves alapfizetés mellé a Barcelona 8,7 milliót fizet be a spanyol államkasszába.
Az új szabályok szerint a spanyol adóhatóság e három játékos után idén 50 millió eurót szed be, ez csaknem annyi, amennyit több mint 15 ezer, évi 22 eurós fizetéssel rendelkező munkavállaló fog befizetni a hatóságnak.
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
