<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. A válság sújtotta országok némelyikében viszont csökkent a relatív szegénységi ráta, ami azt jelzi, hogy a kisebb tortából arányaiban több jut a szegényeknek.

Mekkora megszorítást bírnak ki az emberek?

Az európai adósságválsággal, illetve annak lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mennyi egy-egy országban a lakosság teherbíró képessége. A sztrájkok és tüntetések intenzitása miatt nem csak a politikusoknak, hanem a közgazdászoknak is egyre gyakrabban kell mérlegelniük, hogy vajon a költségvetési kiigazításra kényszerülő országokban milyen nagyságú és szerkezetű az a megszorítás, amely mellett a szegénységből és az egyenlőtlenségből fakadó társadalmi feszültségek még kezelhetőek.

A kérdés eldöntését azonban sok egyéb tényező mellett megnehezíti némileg az összehasonlítható adatokat tartalmazó nemzetközi adatbázisok és kiadványok hiánya. Éppen ezért nagy jelentőségű és hiánypótló a háztartatási szintű adatfelvételekkel kapcsolatos uniós kutatásokat (EUROMOD) összefogó brit székhelyű Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (ISER) legújabb műhelytanulmánya. Az írás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válságba került országokban sem feltétlenül jár együtt a komoly költségvetési megszorítás az egyenlőtlenségek növekedésével - sőt... A másik pedig, hogy a magyar helyzet érdemben megváltozott az elmúlt években.

Nem állunk rosszul, de az irány aggasztó

Az egyik leggyakrabban használt szegénységi mutató a relatív szegénységi ráta, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemből. Ebből a szempontból az északi országok mellett az átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Csehországban és Szlovákiában, míg a legnagyobb relatív szegénységi rátával a mediterrán országok mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott dél-európai országok és a balti államai rendelkeznek.

Hazánkban a relatív szegények aránya 12,6 százalék, ami némileg alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, ám a változás iránya nem megnyugtató: három év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az mutató értéke, miközben az uniós átlagban 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy míg a válság által jelentős reálgazdasági visszaesést elszenvedő, majd később komoly költségvetési megszorítást végrehajtó Litvániában és Észtországban jelentősen emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, addig a hasonló utat bejáró Romániában, Spanyolországban és Görögországban (!) érdemben csökkent a mutató értéke.

Hogy nőhet a szegények száma, ha több a támogatás?

A szerzők a fentieken túl azt is számszerűsítették, hogy a piaci jövedelmeken felül milyen mértékben volt képes csökkenteni (vagy akár növelni) a relatív szegénységi rátát a nyugdíjrendszer, valamint az állami adók és támogatások rendszere. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az előbbinek sokkal jelentősebb a szerepe: míg az unió egészében átlagosan csupán a piaci jövedelmeket figyelembe véve a relatív szegénységi ráta 35,9 százalék volt 2012-ben, addig a nyugdíjrendszernek köszönhetően ez a szám 18,7 százalékra mérséklődött, az állami adóak és támogatások hatásával együtt pedig 14,8 százalékra. Bár ez arra utal, hogy a nyugdíjrendszer szerepe (hiszen sokkal nagyobb kiadási tételt jelent) fontosabb a szegénység elleni harcban, mint az egyéb eszközök, az országok közötti különbségek miatt érdemes az utóbbit egy kicsit alaposabban megvizsgálni.

A számok ugyanis azt jelzik, az adók és a támogatások együttes hatása több országban is növeli a relatív szegénységi rátát! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb jövedelműek egy része (például aki nem nevel gyermeket) több adót fizet, mint amekkora támogatásban részesül. Ezek egyébként nem véletlenül jellemzően épp azok az országok (Lengyelország, Görögország, Bulgária), ahol a szegénységi ráta összességében is viszonylag magas.

Magyarországon az adók és támogatások együttes hatása 2,8 százalékponttal csökkenti szegénységi rátát, azonban a tendencia ebből a szempontból is csökkenő: Görögország, Lettország, Litvánia és Luxemburg mellett hazánkban is érdemben (több mint egy százalékponttal csökkent) a mutató értéke, miközben Romániában és Máltán több mint egy százalékponttal emelkedett az állami szerepvállalás hozzájárulása szegénység csökkentéséhez.

Nagyot romlott a helyzet Magyarországon

Míg a relatív szegénységi ráta a jövedelemeloszlás alsó felét igyekszik megragadni, addig a Gini-index az egész lakosságon belüli egyenlőtlenségeket számszerűsíti (0 és 100 százalék közötti értéket vehet fel, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség). A számok nagyjából hasonló jelenségre utalnak, mint a relatív szegénységi index: élen Szlovénia „csatlakozott” a skandináv államokhoz, valamint Csehországhoz és Szlovákiához, míg a legnagyobb egyenlőtlenség a Balti államokban, és a déli országokban van.

Magyarország ugyan a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, az elmúlt három évben azonban radikálisan romlott a helyzet ebből a szempontból is: míg az EU-ban átlagosan 0,1 százalékponttal csökkent az egyenlőtlenség, addig Magyarországon 2,6 százalékkal emelkedett a mutató értéke. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy egyedül Litvániában emelkedett 1 százalékpontnál nagyobb mértékben (1,3 százalékponttal) a mutató értéke, miközben 2009 és 2012 között a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben (tehát legalább egy százalékponttal) csökkentek Görögországban, Portugáliában és Bulgáriában.

Makro / Külgazdaság Macron és von der Leyen együtt győzködi Pekinget Putyin megfékezésére
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 19:11
Herszon körzetében újabb orosz ellenakció indult, Bahmutnál készülődnek az ukránok.
Makro / Külgazdaság Elillan a bankpánik? Javulóban az amerikai gazdaság
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 16:45
Több friss mutató is kedvező jelekre utal.
Makro / Külgazdaság Nyugati inváziók – tragikus végeredmények
Káncz Csaba | 2023. március 24. 16:05
Ezen héten van az évfordulója a nyugati hatalmak által külföldi államok ellen megindított három támadásnak. A hadjáratok többnyire megsértették a nemzetközi jogot, és két esetben bukott államot hagytak maguk után. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság A munkaerőpiacot még nem érintette a gazdasági helyzet romlása
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 15:20
A pénteken közzétett adatok alapján a Magyar Bankholding szakértői úgy látják, nagyon jó a helyzet a magyar munkaerőpiacon.
Makro / Külgazdaság Sürgős uniós menekültügyi reformokat akar a német belügyminiszter
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 14:30
A jövő évi EP-választásokig szeretné készen látni ezeket.
Makro / Külgazdaság Károly királyért aggódnak, nem megy Franciaországba
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 13:49
A Buckingham palota szerint nem biztonságos a tüntetések miatt.
Makro / Külgazdaság Fontos lélektani szinthez közelít a gáz árfolyama
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 13:28
Pénteken is folytatódott a gáz árának esése a tőzsdéken. Fontos szint közelében a kurzus.
Makro / Külgazdaság Polgári áldozatai vannak az újabb orosz légicsapásnak
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 12:29
Orosz légicsapás érte péntekre virradóra a kelet-ukrajnai donyecki régióban lévő Konsztantyinivka városát, öt ember, három nő és két férfi meghalt - közölte az ukrán katasztrófavédelem a Telegramon.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Szijjártó Péter New York utcáit rója egy Bayern-felsőben
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 11:11
Világjáró miniszterünk Amerikában sem adta fel jó szokását.
Makro / Külgazdaság Igenis le kéne tartóztatni hazánkban Putyint - cáfolja Gulyás Gergelyt a szakértő
Privátbankár.hu | 2023. március 24. 10:48
Érvényben van Magyarországon a statútum, amely Gulyás Gergely szerint nem, hazánk tehát jogot sértene azzal, ha futni hagyná Putyint.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG