5p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. A válság sújtotta országok némelyikében viszont csökkent a relatív szegénységi ráta, ami azt jelzi, hogy a kisebb tortából arányaiban több jut a szegényeknek.

Mekkora megszorítást bírnak ki az emberek?

Az európai adósságválsággal, illetve annak lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mennyi egy-egy országban a lakosság teherbíró képessége. A sztrájkok és tüntetések intenzitása miatt nem csak a politikusoknak, hanem a közgazdászoknak is egyre gyakrabban kell mérlegelniük, hogy vajon a költségvetési kiigazításra kényszerülő országokban milyen nagyságú és szerkezetű az a megszorítás, amely mellett a szegénységből és az egyenlőtlenségből fakadó társadalmi feszültségek még kezelhetőek.

A kérdés eldöntését azonban sok egyéb tényező mellett megnehezíti némileg az összehasonlítható adatokat tartalmazó nemzetközi adatbázisok és kiadványok hiánya. Éppen ezért nagy jelentőségű és hiánypótló a háztartatási szintű adatfelvételekkel kapcsolatos uniós kutatásokat (EUROMOD) összefogó brit székhelyű Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (ISER) legújabb műhelytanulmánya. Az írás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válságba került országokban sem feltétlenül jár együtt a komoly költségvetési megszorítás az egyenlőtlenségek növekedésével - sőt... A másik pedig, hogy a magyar helyzet érdemben megváltozott az elmúlt években.

Nem állunk rosszul, de az irány aggasztó

Az egyik leggyakrabban használt szegénységi mutató a relatív szegénységi ráta, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemből. Ebből a szempontból az északi országok mellett az átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Csehországban és Szlovákiában, míg a legnagyobb relatív szegénységi rátával a mediterrán országok mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott dél-európai országok és a balti államai rendelkeznek.

Hazánkban a relatív szegények aránya 12,6 százalék, ami némileg alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, ám a változás iránya nem megnyugtató: három év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az mutató értéke, miközben az uniós átlagban 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy míg a válság által jelentős reálgazdasági visszaesést elszenvedő, majd később komoly költségvetési megszorítást végrehajtó Litvániában és Észtországban jelentősen emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, addig a hasonló utat bejáró Romániában, Spanyolországban és Görögországban (!) érdemben csökkent a mutató értéke.

Hogy nőhet a szegények száma, ha több a támogatás?

A szerzők a fentieken túl azt is számszerűsítették, hogy a piaci jövedelmeken felül milyen mértékben volt képes csökkenteni (vagy akár növelni) a relatív szegénységi rátát a nyugdíjrendszer, valamint az állami adók és támogatások rendszere. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az előbbinek sokkal jelentősebb a szerepe: míg az unió egészében átlagosan csupán a piaci jövedelmeket figyelembe véve a relatív szegénységi ráta 35,9 százalék volt 2012-ben, addig a nyugdíjrendszernek köszönhetően ez a szám 18,7 százalékra mérséklődött, az állami adóak és támogatások hatásával együtt pedig 14,8 százalékra. Bár ez arra utal, hogy a nyugdíjrendszer szerepe (hiszen sokkal nagyobb kiadási tételt jelent) fontosabb a szegénység elleni harcban, mint az egyéb eszközök, az országok közötti különbségek miatt érdemes az utóbbit egy kicsit alaposabban megvizsgálni.

A számok ugyanis azt jelzik, az adók és a támogatások együttes hatása több országban is növeli a relatív szegénységi rátát! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb jövedelműek egy része (például aki nem nevel gyermeket) több adót fizet, mint amekkora támogatásban részesül. Ezek egyébként nem véletlenül jellemzően épp azok az országok (Lengyelország, Görögország, Bulgária), ahol a szegénységi ráta összességében is viszonylag magas.

Magyarországon az adók és támogatások együttes hatása 2,8 százalékponttal csökkenti szegénységi rátát, azonban a tendencia ebből a szempontból is csökkenő: Görögország, Lettország, Litvánia és Luxemburg mellett hazánkban is érdemben (több mint egy százalékponttal csökkent) a mutató értéke, miközben Romániában és Máltán több mint egy százalékponttal emelkedett az állami szerepvállalás hozzájárulása szegénység csökkentéséhez.

Nagyot romlott a helyzet Magyarországon

Míg a relatív szegénységi ráta a jövedelemeloszlás alsó felét igyekszik megragadni, addig a Gini-index az egész lakosságon belüli egyenlőtlenségeket számszerűsíti (0 és 100 százalék közötti értéket vehet fel, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség). A számok nagyjából hasonló jelenségre utalnak, mint a relatív szegénységi index: élen Szlovénia „csatlakozott” a skandináv államokhoz, valamint Csehországhoz és Szlovákiához, míg a legnagyobb egyenlőtlenség a Balti államokban, és a déli országokban van.

Magyarország ugyan a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, az elmúlt három évben azonban radikálisan romlott a helyzet ebből a szempontból is: míg az EU-ban átlagosan 0,1 százalékponttal csökkent az egyenlőtlenség, addig Magyarországon 2,6 százalékkal emelkedett a mutató értéke. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy egyedül Litvániában emelkedett 1 százalékpontnál nagyobb mértékben (1,3 százalékponttal) a mutató értéke, miközben 2009 és 2012 között a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben (tehát legalább egy százalékponttal) csökkentek Görögországban, Portugáliában és Bulgáriában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Von der Leyen: az EU és az Egyesült Államok nem fogják a múlt hibáit újra elkövetni a gazdaság területén
MTI | 2021. június 15. 16:45
Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy öt évre meghosszabbítják az európai Airbus és az amerikai Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által tiltottnak minősített állami támogatások miatt egymás exportjára kivetett büntetővámok felfüggesztését - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: Rogán Antal újraosztja a csillagokat
Privátbankár.hu | 2021. június 15. 15:28
A kormány által SZÉP-kártyás pénzekkel kistafírozott turisztikai szövetség új cége dönt a jövőben valamennyi hazai szálláshely kötelező minősítéséről. A parlament megszavazta a kormány javaslatát. 
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Moszkva megyében egy hónapig nem lesznek tömegrendezvények
MTI | 2021. június 15. 14:55
Egy hónapon át tilos tömegrendezvényt tartani az orosz fővárost körülvevő Moszkva megyében a járványhelyzet romlása miatt - jelentette be Andrej Vorobjov, a régió kormányzója egy keddi tanácskozáson, miközben országos szinten ismét több mint 14 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak.
Makro / Külgazdaság 10 év alatt sem bírt csökkenni a globálisan felhasznált fosszilis üzemanyagok aránya
MTI | 2021. június 15. 14:49
2019-ben ugyanannyit használtunk belőlük, mint 2009-ben.
Makro / Külgazdaság Költségvetés, pedofiltörvény, Fudan - mindent megszavaztak a parlamentben
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 15. 13:53
Az Országgyűlés ma több mint húsz előterjesztésről szavaz, így egyebek mellett véglegesíti Magyarország 2022-es költségvetését. Cikkünk frissül.
Makro / Külgazdaság Joe Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kiváló kapcsolatait az EU-val és a NATO-val
MTI | 2021. június 15. 13:22
Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: az emberek gyors beoltásának köszönhetően a magyar gazdaság indult újra elsőként Európában
MTI | 2021. június 15. 12:21
Hatalmas érdeme valamennyi magyar embernek, hogy hazánk tudta adni a legsikeresebb egészségügyi és a legsikeresebb gazdasági választ is a világjárványra, aminek köszönhetően a magyar gazdaság indult újra elsőként Európában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Komáromban, a Foxconn elektronikai vállalat beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján kedden.
Makro / Külgazdaság Ma elképesztő áttörés jön Biden és az EU vezetőinek találkozóján
Káncz Csaba | 2021. június 15. 10:43
Az EU és Washington ma széleskörű együttműködést jelent be a technológia és kereskedelem terén Kína feltartóztatásának szándékával. A Nyugat újra fogja építeni a félvezetők globális beszállítási láncait is.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság KSH: áprilisban 7,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés
MTI | 2021. június 15. 09:53
Áprilisban az építőipari termelés 7,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és munkanaphatással kiigazítva 7,3 százalékkal kisebb volt a márciusinál - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Nemsokára a delta variáns lesz a legelterjedtebb az USA-ban is, kéthetente duplázódik az azzal megfertőződöttek aránya
MTI | 2021. június 15. 08:41
A szakértők attól tartanak, ez ősszel újabb járványhullámot indíthat el.
Friss
hírlevél
depositphotos