Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. A válság sújtotta országok némelyikében viszont csökkent a relatív szegénységi ráta, ami azt jelzi, hogy a kisebb tortából arányaiban több jut a szegényeknek.

Mekkora megszorítást bírnak ki az emberek?

Az európai adósságválsággal, illetve annak lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mennyi egy-egy országban a lakosság teherbíró képessége. A sztrájkok és tüntetések intenzitása miatt nem csak a politikusoknak, hanem a közgazdászoknak is egyre gyakrabban kell mérlegelniük, hogy vajon a költségvetési kiigazításra kényszerülő országokban milyen nagyságú és szerkezetű az a megszorítás, amely mellett a szegénységből és az egyenlőtlenségből fakadó társadalmi feszültségek még kezelhetőek.

A kérdés eldöntését azonban sok egyéb tényező mellett megnehezíti némileg az összehasonlítható adatokat tartalmazó nemzetközi adatbázisok és kiadványok hiánya. Éppen ezért nagy jelentőségű és hiánypótló a háztartatási szintű adatfelvételekkel kapcsolatos uniós kutatásokat (EUROMOD) összefogó brit székhelyű Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (ISER) legújabb műhelytanulmánya. Az írás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válságba került országokban sem feltétlenül jár együtt a komoly költségvetési megszorítás az egyenlőtlenségek növekedésével - sőt... A másik pedig, hogy a magyar helyzet érdemben megváltozott az elmúlt években.

Nem állunk rosszul, de az irány aggasztó

Az egyik leggyakrabban használt szegénységi mutató a relatív szegénységi ráta, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemből. Ebből a szempontból az északi országok mellett az átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Csehországban és Szlovákiában, míg a legnagyobb relatív szegénységi rátával a mediterrán országok mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott dél-európai országok és a balti államai rendelkeznek.

Hazánkban a relatív szegények aránya 12,6 százalék, ami némileg alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, ám a változás iránya nem megnyugtató: három év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az mutató értéke, miközben az uniós átlagban 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy míg a válság által jelentős reálgazdasági visszaesést elszenvedő, majd később komoly költségvetési megszorítást végrehajtó Litvániában és Észtországban jelentősen emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, addig a hasonló utat bejáró Romániában, Spanyolországban és Görögországban (!) érdemben csökkent a mutató értéke.

Hogy nőhet a szegények száma, ha több a támogatás?

A szerzők a fentieken túl azt is számszerűsítették, hogy a piaci jövedelmeken felül milyen mértékben volt képes csökkenteni (vagy akár növelni) a relatív szegénységi rátát a nyugdíjrendszer, valamint az állami adók és támogatások rendszere. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az előbbinek sokkal jelentősebb a szerepe: míg az unió egészében átlagosan csupán a piaci jövedelmeket figyelembe véve a relatív szegénységi ráta 35,9 százalék volt 2012-ben, addig a nyugdíjrendszernek köszönhetően ez a szám 18,7 százalékra mérséklődött, az állami adóak és támogatások hatásával együtt pedig 14,8 százalékra. Bár ez arra utal, hogy a nyugdíjrendszer szerepe (hiszen sokkal nagyobb kiadási tételt jelent) fontosabb a szegénység elleni harcban, mint az egyéb eszközök, az országok közötti különbségek miatt érdemes az utóbbit egy kicsit alaposabban megvizsgálni.

A számok ugyanis azt jelzik, az adók és a támogatások együttes hatása több országban is növeli a relatív szegénységi rátát! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb jövedelműek egy része (például aki nem nevel gyermeket) több adót fizet, mint amekkora támogatásban részesül. Ezek egyébként nem véletlenül jellemzően épp azok az országok (Lengyelország, Görögország, Bulgária), ahol a szegénységi ráta összességében is viszonylag magas.

Magyarországon az adók és támogatások együttes hatása 2,8 százalékponttal csökkenti szegénységi rátát, azonban a tendencia ebből a szempontból is csökkenő: Görögország, Lettország, Litvánia és Luxemburg mellett hazánkban is érdemben (több mint egy százalékponttal csökkent) a mutató értéke, miközben Romániában és Máltán több mint egy százalékponttal emelkedett az állami szerepvállalás hozzájárulása szegénység csökkentéséhez.

Nagyot romlott a helyzet Magyarországon

Míg a relatív szegénységi ráta a jövedelemeloszlás alsó felét igyekszik megragadni, addig a Gini-index az egész lakosságon belüli egyenlőtlenségeket számszerűsíti (0 és 100 százalék közötti értéket vehet fel, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség). A számok nagyjából hasonló jelenségre utalnak, mint a relatív szegénységi index: élen Szlovénia „csatlakozott” a skandináv államokhoz, valamint Csehországhoz és Szlovákiához, míg a legnagyobb egyenlőtlenség a Balti államokban, és a déli országokban van.

Magyarország ugyan a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, az elmúlt három évben azonban radikálisan romlott a helyzet ebből a szempontból is: míg az EU-ban átlagosan 0,1 százalékponttal csökkent az egyenlőtlenség, addig Magyarországon 2,6 százalékkal emelkedett a mutató értéke. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy egyedül Litvániában emelkedett 1 százalékpontnál nagyobb mértékben (1,3 százalékponttal) a mutató értéke, miközben 2009 és 2012 között a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben (tehát legalább egy százalékponttal) csökkentek Görögországban, Portugáliában és Bulgáriában.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Pá-pá Moszkva? Nagy bejelentést tett a Mol
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 12:58
Új kőolajlelőhelyet talált a Mol és az O&GD.
Makro / Külgazdaság Tovább késik a magyarországi fellendülés
Herman Bernadett | 2025. szeptember 10. 12:39
A beruházások elmaradtak, emiatt tovább csúszik a magyar gazdaság fellendülése. Az inflációs várakozások magasak, emiatt jegybanki kamatvágás az idén már nem valószínű, és az államadósság leminősítésére sem számítanak az Erste Bank elemzői. Az Otthon Start programban viszont vannak kockázatok.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nem kertelt, amikor a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációs kérdésről faggatták
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:56
A kormányfő az Öt YouTube-csatornáján adott interjúben azt mondta, a kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy az a Fidesznek jó, a Tiszának pedig rossz legyen.
Makro / Külgazdaság Vajon mi történhet a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:22
Immár közel egy hete mozdulatlanok a nagykereskedelmi árak, más kérdés, hogy ezt nem kötelesek figyelembe venni a kiskereskedők. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elkérhetné a receptet Hszi Csin-pingtől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:25
Míg a hazai infláció stagnált augusztusban, addig a kínai csökkent.
Makro / Külgazdaság Nagy veszélyekre figyelmeztet a NAV
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 07:56
Magyarországon évente közel 1 milliárd szál adózatlan cigaretta kerül forgalomba.
Makro / Külgazdaság Nagy változás jön a magánegészségügyi intézményekben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 07:37
November 1-jétől nem végezhetnek közfinanszírozott képalkotó vizsgálatokat, csak az állami intézményekben, amelyek már el is kezdték felvásárolni a CT- és MR-gépeket.
Makro / Külgazdaság Megmerevedtek a frontok Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 08:30
A fogyasztói árak augusztusban ugyanúgy átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, mint júliusban.
Makro / Külgazdaság Levelet kaptak a Lettországban élő oroszok: el kell hagyniuk az országot
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 08:29
Nyelvvizsgára kellett volna jelentkeznie azoknak az orosz állampolgároknak, akiknek október 13-ig el kell hagyniuk Lettországot. Jövőre további 3400 ember költözhet kényszerből.
Makro / Külgazdaság Államtitkokat adott ki Budapesten az ismert biztonságpolitikai szakértő
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 06:58
A moldáv kémelhárítás korábbi vezetője a magyar fővárost látta ideálisnak arra, hogy belarusz hírszerző tisztekkel találkozzon. Hétfő délután fogták el.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG