6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kötelező spórolás és rendkívüli válságterv – az EU komolyan számol azzal, hogy hiány léphet fel télen az uniós energia-ellátásban. Ez áramkimaradásokhoz vezethet a tagállamokban, akár a katasztrófavédelmi alaphoz is hozzá kell nyúlni. Az orosz gáz kiesése Németországot is súlyos helyzet elé állítja – sok múlik ugyanakkor az időjáráson és azon, hogy mennyire sikerül az embereket spórolásra bírni.

Az ukrajnai háború és az energiaválság miatt az Európai Bizottság lehetségesnek tartja, hogy áramkimaradások és egyéb vészhelyzetek történnek majd az Európai Unión belül a közeljövőben.

"Fel kell készülnünk"

"Nagyon is lehetséges, hogy a katasztrófák kezelésére szánt forrásra az EU-n belül is szükség lesz”, jelentette ki Janez Lenarcic a német Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak adott interjúban.

A válságkezelésért felelős uniós biztos szerint Brüsszel két forgatókönyvvel számol.

Ha az áramszünetek vagy hasonló rendellenességek csak kevés tagállamot érintenek, akkor "más tagállamok közvetítésünkkel áramgenerátorokat szállíthatnak nekik, ahogy ez természeti katasztrófák esetén szokás”.

Ha sok uniós tagország lenne egyszerre érintett, és nem tudnák megfelelően segíteni a többieket, akkor a Bizottság a stratégiai tartalékaiból fedezné az igényeket, tette hozzá a szlovén biztos. A válsághelyzetekre fenntartott tartalékban például tűzoltó repülőgépek, generátorok, vízpumpák, üzemanyag, valamint orvosságok és orvosi készülékek találhatók.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos szerint áramszünetekre is fel kell készülni. Fotó: Európai Tanács
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos szerint áramszünetekre is fel kell készülni. Fotó: Európai Tanács

"A Bizottság már a Covid-válság idején felkészült biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű vészhelyzetekre. Így tudtunk már leszállítani ötmillió jódtablettát Ukrajnának” – tette hozzá Lenarcic, az ukrán  atomerőműveket ért fenyegetésekre és egy esetleges nukleáris katasztrófa veszélyére  utalva.

Kiemelte azt is, hogy a katasztrófavédelmi uniós programokon keresztül uniós és nem uniós államok is igényelhetnek segítséget erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut válsághelyzetek esetén. A tagállamokból érkező segélyeket ez a program koordinálja és továbbítja, vészhelyzetben gyakorlatilag azonnal.

A biztos ugyan nem tart attól, hogy a háború, az energiaválság, az infláció, a pandémia következményei és a klímaválság együttesen túlterhelik az EU-t és a Nyugatot, ugyanakkor szerinte "jól fel kell készülnünk”.

Arra a felvetésre egyébként, hogy a jelenlegi helyzetben az uniós polgárok szkeptikusak más régiók megsegítését tekintve (azaz inkább magukon segítenének – az olasz nacionalista pártszövetség az "Olaszország az első!" szlogennel nyert választást), azt válaszolta: morális szempontok mellett pragmatikus szempontok is a segítségnyújtás mellett szólnak. Európa ugyanis nem képes a "jólét szigeteként" túlélni "a nyomor tengerében", azaz ha nem foglalkozunk a körülöttünk lévő nyomorral, az elér majd minket is, figyelmeztetett.

Visszatérve az uniós vészhelyzetre: a biztos nem tart attól, hogy az uniós bürokrácia miatt nem lesz elég gyors a segítség. Emlékeztetett, hogy amikor Szlovénia áraminfrastruktúrája károsodott egy hóvihar miatt, még aznap kapott generátorokat és üzemanyagot, valamint ugyanez történt a tavaly év végi horvátországi földrengés után is.

Persze vannak olyan esetek is – jegyezte meg –, amikor több nap vagy akár hét kell a segítségnyújtáshoz. Németország például idén nyáron először kért segítséget az uniós katasztrófavédelmi mechanizmuson keresztül az erdőtüzek leküzdésére, amit az EU tűzoltó repülőkkel segített. (A teljes interjú itt érhető el.)

Összegezve: az Európai Bizottság számol azzal a veszéllyel, hogy az energiahiány miatt válsághelyzet alakul majd ki az EU egyes tagállamaiban, és már terveket dolgoz ki arra, hogyan tudna segítséget nyújtani katasztrófavédelmi programja keretében.  

Súlyos problémák

Az energiahiány főleg azután vált valós veszéllyé, hogy az orosz Gazprom – technikai okokra hivatkozva, de valójában válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra – nyár elején csökkentette, nyár végén pedig teljesen leállította a szállításokat az Északi Áramlat 1-en. Ez az egyik legfontosabb gázvezeték, amely összeköti Oroszországot Európával.

A helyzet időközben súlyosbodott, hiszen szeptember végén ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlat 1 mindkét vezetékét (valamint a használaton kívüli Északi Áramlat 2 egyik vezetékét), így azok használhatatlanná váltak.

Ráadásul a Gazprom kilátásba helyezte az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázvezeték elzárását is egy elszámolási vitára hivatkozva. Ha ez bekövetkezik, akkor már csak Délről, a Török Áramlaton keresztül fog oroszt gázt kapni Európa – nagyrészt ezen a vezetéken kapja a gázt Magyarország is.

Az orosz gázszállítások leállása krízishelyzetet idézne elő több uniós tagállamban –  nem csak Magyarországon.

"Ha teljesen kiesnek az orosz szállítások, az súlyos problémák elé állítaná Németországot. Ne csapjuk be magunkat” – figyelmeztetett például Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője egy nyári interjúban. 

A német kormány – a magyar kormánnyal ellentétben – deklaráltan törekszik az orosz gázfüggőség csökkentésére, hosszabb távon pedig megszüntetésére. Tavaly földgázigényének 55 százalékát fedezte orosz forrásból, tavaszra ezt az arányt sikerült 35 százalékra csökkenteni, jelenleg pedig kénytelen orosz gáz nélkül megoldani az energia-ellátást. A gáztárolókat mindenesetre már sikerült 92 százalékra feltölteni.

A Bundesnetzagentur legfrissebb jelentése szerint az ellátás ugyan jelenleg stabil, de a helyzet "feszült”, a nagykereskedelmi árak nagyon ingadoznak, de továbbra is "nagyon magasak", a fogyasztóknak – mind a cégeknek, mind a háztartásoknak – pedig "egyértelműen emelkedő gázárakkal" kell számolniuk.

Az ügynökség végül "nyomatékosan kiemeli” annak a jelentőségét, hogy takarékoskodjunk a gázzal.

Spóroljon mindenki!

Általában ugyanezt kérik polgáraiktól a kormányok, és ugyanezt kéri az EU is. Az uniós energiaügyi miniszterek tömörítő Tanács már júliusban megállapodott arról, hogy a tagállamok tizenöt százalékkal csökkentik a gázfelhasználásukat 2022. augusztus elseje és 2023. március 31-e között.

A csökkentés önkéntes, annak módját minden tagállam maga választhatja meg. A Bizottság terveinek megfelelően ugyanakkor kötelező is lehet, ha uniós szintű riasztás lép érvénybe. Erről a Tanács dönthet a Bizottság javaslata alapján, ha fennáll a "súlyos gázhiány" veszélye.

Múlt héten pedig az energiaügyi miniszterek már arról állapodtak meg, hogy a villamosenergia-keresletet is visszafogják: a bruttó fogyasztást önkéntesen 10, csúcsidőben pedig kötelezően 5 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak 2022. december 1. és 2023. március 31. között.     

Szakértők szerint sok múlik majd az időjáráson is – tehát azon, mennyire lesz kemény a tél –, és azon is, mennyire lesznek sikeresek a spórolásra ösztökélő kampányok. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy a felkészülés az esetleges energiahiányra és az ezzel járó válsághelyzetre uniós szinten is elkezdődött.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
Makro / Külgazdaság Nem fújolni, hanem megtapsolni kéne Jeff Bezos vagy Mészáros Lőrinc sikereit?
Litván Dániel | 2025. július 7. 19:42
A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG