Az ukrajnai háború és az energiaválság miatt az Európai Bizottság lehetségesnek tartja, hogy áramkimaradások és egyéb vészhelyzetek történnek majd az Európai Unión belül a közeljövőben.
"Fel kell készülnünk"
"Nagyon is lehetséges, hogy a katasztrófák kezelésére szánt forrásra az EU-n belül is szükség lesz”, jelentette ki Janez Lenarcic a német Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak adott interjúban.
A válságkezelésért felelős uniós biztos szerint Brüsszel két forgatókönyvvel számol.
Ha az áramszünetek vagy hasonló rendellenességek csak kevés tagállamot érintenek, akkor "más tagállamok közvetítésünkkel áramgenerátorokat szállíthatnak nekik, ahogy ez természeti katasztrófák esetén szokás”.
Ha sok uniós tagország lenne egyszerre érintett, és nem tudnák megfelelően segíteni a többieket, akkor a Bizottság a stratégiai tartalékaiból fedezné az igényeket, tette hozzá a szlovén biztos. A válsághelyzetekre fenntartott tartalékban például tűzoltó repülőgépek, generátorok, vízpumpák, üzemanyag, valamint orvosságok és orvosi készülékek találhatók.
"A Bizottság már a Covid-válság idején felkészült biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű vészhelyzetekre. Így tudtunk már leszállítani ötmillió jódtablettát Ukrajnának” – tette hozzá Lenarcic, az ukrán atomerőműveket ért fenyegetésekre és egy esetleges nukleáris katasztrófa veszélyére utalva.
Kiemelte azt is, hogy a katasztrófavédelmi uniós programokon keresztül uniós és nem uniós államok is igényelhetnek segítséget erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut válsághelyzetek esetén. A tagállamokból érkező segélyeket ez a program koordinálja és továbbítja, vészhelyzetben gyakorlatilag azonnal.
A biztos ugyan nem tart attól, hogy a háború, az energiaválság, az infláció, a pandémia következményei és a klímaválság együttesen túlterhelik az EU-t és a Nyugatot, ugyanakkor szerinte "jól fel kell készülnünk”.
Arra a felvetésre egyébként, hogy a jelenlegi helyzetben az uniós polgárok szkeptikusak más régiók megsegítését tekintve (azaz inkább magukon segítenének – az olasz nacionalista pártszövetség az "Olaszország az első!" szlogennel nyert választást), azt válaszolta: morális szempontok mellett pragmatikus szempontok is a segítségnyújtás mellett szólnak. Európa ugyanis nem képes a "jólét szigeteként" túlélni "a nyomor tengerében", azaz ha nem foglalkozunk a körülöttünk lévő nyomorral, az elér majd minket is, figyelmeztetett.
Visszatérve az uniós vészhelyzetre: a biztos nem tart attól, hogy az uniós bürokrácia miatt nem lesz elég gyors a segítség. Emlékeztetett, hogy amikor Szlovénia áraminfrastruktúrája károsodott egy hóvihar miatt, még aznap kapott generátorokat és üzemanyagot, valamint ugyanez történt a tavaly év végi horvátországi földrengés után is.
Persze vannak olyan esetek is – jegyezte meg –, amikor több nap vagy akár hét kell a segítségnyújtáshoz. Németország például idén nyáron először kért segítséget az uniós katasztrófavédelmi mechanizmuson keresztül az erdőtüzek leküzdésére, amit az EU tűzoltó repülőkkel segített. (A teljes interjú itt érhető el.)
Összegezve: az Európai Bizottság számol azzal a veszéllyel, hogy az energiahiány miatt válsághelyzet alakul majd ki az EU egyes tagállamaiban, és már terveket dolgoz ki arra, hogyan tudna segítséget nyújtani katasztrófavédelmi programja keretében.
Súlyos problémák
Az energiahiány főleg azután vált valós veszéllyé, hogy az orosz Gazprom – technikai okokra hivatkozva, de valójában válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra – nyár elején csökkentette, nyár végén pedig teljesen leállította a szállításokat az Északi Áramlat 1-en. Ez az egyik legfontosabb gázvezeték, amely összeköti Oroszországot Európával.
A helyzet időközben súlyosbodott, hiszen szeptember végén ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlat 1 mindkét vezetékét (valamint a használaton kívüli Északi Áramlat 2 egyik vezetékét), így azok használhatatlanná váltak.
Ráadásul a Gazprom kilátásba helyezte az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázvezeték elzárását is egy elszámolási vitára hivatkozva. Ha ez bekövetkezik, akkor már csak Délről, a Török Áramlaton keresztül fog oroszt gázt kapni Európa – nagyrészt ezen a vezetéken kapja a gázt Magyarország is.
Az orosz gázszállítások leállása krízishelyzetet idézne elő több uniós tagállamban – nem csak Magyarországon.
"Ha teljesen kiesnek az orosz szállítások, az súlyos problémák elé állítaná Németországot. Ne csapjuk be magunkat” – figyelmeztetett például Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője egy nyári interjúban.
A német kormány – a magyar kormánnyal ellentétben – deklaráltan törekszik az orosz gázfüggőség csökkentésére, hosszabb távon pedig megszüntetésére. Tavaly földgázigényének 55 százalékát fedezte orosz forrásból, tavaszra ezt az arányt sikerült 35 százalékra csökkenteni, jelenleg pedig kénytelen orosz gáz nélkül megoldani az energia-ellátást. A gáztárolókat mindenesetre már sikerült 92 százalékra feltölteni.
A Bundesnetzagentur legfrissebb jelentése szerint az ellátás ugyan jelenleg stabil, de a helyzet "feszült”, a nagykereskedelmi árak nagyon ingadoznak, de továbbra is "nagyon magasak", a fogyasztóknak – mind a cégeknek, mind a háztartásoknak – pedig "egyértelműen emelkedő gázárakkal" kell számolniuk.
Az ügynökség végül "nyomatékosan kiemeli” annak a jelentőségét, hogy takarékoskodjunk a gázzal.
Spóroljon mindenki!
Általában ugyanezt kérik polgáraiktól a kormányok, és ugyanezt kéri az EU is. Az uniós energiaügyi miniszterek tömörítő Tanács már júliusban megállapodott arról, hogy a tagállamok tizenöt százalékkal csökkentik a gázfelhasználásukat 2022. augusztus elseje és 2023. március 31-e között.
A csökkentés önkéntes, annak módját minden tagállam maga választhatja meg. A Bizottság terveinek megfelelően ugyanakkor kötelező is lehet, ha uniós szintű riasztás lép érvénybe. Erről a Tanács dönthet a Bizottság javaslata alapján, ha fennáll a "súlyos gázhiány" veszélye.
Múlt héten pedig az energiaügyi miniszterek már arról állapodtak meg, hogy a villamosenergia-keresletet is visszafogják: a bruttó fogyasztást önkéntesen 10, csúcsidőben pedig kötelezően 5 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak 2022. december 1. és 2023. március 31. között.
Szakértők szerint sok múlik majd az időjáráson is – tehát azon, mennyire lesz kemény a tél –, és azon is, mennyire lesznek sikeresek a spórolásra ösztökélő kampányok. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy a felkészülés az esetleges energiahiányra és az ezzel járó válsághelyzetre uniós szinten is elkezdődött.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
