Az orosz olajtermelés jövőre napi 1,4 millió hordóval csökkenhet, miután hatályba lép az orosz nyersolaj tengeri importjára vonatkozó európai uniós tilalom – közölte kedden a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az IEA becslésében szereplő orosz termeléskiesés jóval meghaladja a piaci szereplők által múlt hónapban feltételezett 600 ezer és 1 millió hordó körüli mennyiséget. A Moszkva bevételeinek jelentős megkurtítására irányuló lépés így további bizonytalanságot teremt az olajpiacokon, és növeli az árakra nehezedő nyomást, beleértve a gázolaj árát is.
„Az orosz nyersolaj- és kőolajtermék-importra vonatkozó közelgő uniós embargó és a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó tilalom további nyomást fog gyakorolni a globális olajkereskedelemre, különösen a már most is kivételesen szűkös dízelpiacokra. A G7-ek által javasolt olajárplafon segíthet enyhíteni a feszültségeket, azonban számtalan bizonytalanság és logisztikai kihívás továbbra is fennáll. A bizonytalanság még soha nem volt ilyen nagy. Ezzel együtt az olajárak továbbra is mintegy 30 százalékkal a júniusi csúcsok alatt vannak” – közölte az IEA.
Az EU december 5-től betiltja az orosz nyersolaj importját, február 5-től pedig az orosz olajtermékekét, megfosztva ezzel Oroszországot az innen származó olajbevételektől, arra kényszerítve a világ egyik legnagyobb olajtermelőjét és -exportőrét, hogy alternatív piacokat keressen.
Emellett az EU embargó kiegészítéseként a G7-ek terve lehetővé teszi a hajózási szolgáltatók számára, hogy segítsék az orosz olaj exportját, de csak az ársapka által meghatározott alacsony árakon. Ez szintén december 5-én lép hatályba.
Októberben azonban az orosz olajexport napi 165 ezer hordóval napi 7,7 millió hordóra emelkedett, mivel az EU-ba, Kínába és Indiába irányuló szállítások volumene továbbra is magas volt, míg a Törökországba irányuló alacsonyabb szállításokat bőven ellensúlyozta az egyéb célországokba irányuló szállításnövekedés.
Az európai olajembargó átmeneti kivételt tett az olyan tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez még nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel – így hazánk számára is. Ezért is okozott izgalmakat a Barátság-kőolajvezeték kedd esti leállása. A fehérorosz határnál eltaláltak egy transzformátor-állomást, amely a kőolajvezeték áramellátásáért felelt, és bár maga a vezeték nem sérült meg, nem volt áramellátása a szivattyúknak, így az szerda délutánig nem szállított olajat. Noha a probléma ezúttal gyorsan megoldódott, az így is rámutatott a hazai ellátás sérülékenységére.
Októberre az uniós országok a háborút megelőző szintnél napi 1,1 millió hordóval napi 1,4 millióra csökkentették az orosz nyersolajimportot, a gázolaj behozatalát pedig napi 50 ezer hordóval 560 ezer hordóra. A nyersolaj- és finomított termékek embargójának decemberi, illetve februári életbe lépésekor napi 1,1 millió hordó nyersolajat és napi 1 millió hordó gázolaj- és fűtőolaj-mennyiséget kell majd pótolni.
A gázolaj pedig különösen kevés és drága, mivel az árak 70 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, ami erősen hozzájárul az infláció erősödéséhez.
Különösen éles lehet így a nem orosz gázolajért folyó verseny, hiszen az EU országainak az USA-ból, a Közel-Keletről és Indiából érkező szállítmányokért kell majd többet ajánlaniuk hagyományos vevőiknél. A megnövekedett finomítói kapacitás segíthet majd enyhíteni a dízellel kapcsolatos feszültségeket, addig azonban, ha az árak túl magasra emelkednek, a piaci egyensúlytalanságok felszámolásához elkerülhetetlen lehet a kereslet további visszafogására irányuló intézkedések bevezetése. A dízel és a benzin árának alakulása közötti éles eltérésről laptársunknál, az Mforon olvashat bővebben.
A nyersolaj esetében a masszív árengedmények ellenére sem jelentkezett Oroszországtól jelentős vásárlás Kínán, Indián és Törökországon kívül. A kereskedelem további átirányítása enyhítené a nyomást, de a tartályhajók hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot, különösen az olyan jeges vizeket is elviselő hajók esetében, amelyek télen a balti kikötőkből rakodnak.
Az ügynökség szerint tehát a globális kereskedelmi forgalom átirányítása, jelesül, hogy Oroszország több olajat igyekszik exportálni az EU-n kívüli piacokra, miközben az EU máshonnan vásárol, enyhítheti az olaj- és termékellátásra nehezedő nyomást, de az olajszállító tartályhajók hiánya miatt az ellátás problémája koránt sincs megoldva.
Az IEA előrejelzése szerint a magas gázolajárak fokozzák az inflációt, ami további nyomást gyakorol a világgazdaságra és a világ olajkeresletére, emellett a gyengélkedő kínai gazdaság, az európai energiaválság és az erős dollár mind-mind visszafogják a fogyasztást, amely 2022 negyedik negyedévében várhatóan közel napi negyedmillió hordóval fog csökkenni az előző évihez képest. Az idei teljes évet tekintve azonban a kereslet még napi 2,1 millió hordóval bővül éves összevetésben, főként a repülőgép-üzemanyagok fokozott kereslete miatt, majd jövőre napi 1,6 millió hordóval csökken.
A szakszervezet örül, de nem könnyebbült meg. 
