Az olajpiac alakulása, ha lehet, még az eddigieknél is nagyobb lázban tartja a befektetőket, amióta az OPEC+ múlt héten szerdán Oroszország és Szaúd-Arábia nyomására úgy döntött, hogy novembertől a korábban tervezett duplájával, napi 2 millió hordóval csökkenti a kitermelést. Azóta a észak-amerikai könnyűolaj (WTI) és az északi-tengeri Brent ára nagyjából 5-5 százalékkal emelkedett, míg az elmúlt 2 hétben 15-20 százalékkal drágult. Emellett sokan attól tartanak, hogy ellátási gondok jöhetnek, és az árak emelkedése miatt az infláció is újabb lendületet kaphat.
Ennek ellenére már a döntést követően jelezték az iparági szakértők, hogy az OPEC+ bejelentésének nagyobb lehet a füstje, mint a lángja, ugyanis több kitermelő ország infrastrukturális hiányosságok vagy szankciók miatt jelenleg sem éri el a kvótája szerinti kitermelhető mennyiséget, és a tényleges csökkentés még a napi egymillió hordót sem közelíti meg majd.
Első ránézésre ezt az elképzelést erősíti az a hétfői fejlemény is, hogy a Saudi Aramco az OPEC+ megszorításai ellenére is fenntartja teljes olajellátását legalább hét ázsiai ügyfelének novemberben. A vállalat – a Reuters forrásai szerint – azt közölte az érintett ügyfeleivel, hogy a téli főszezon előtt novemberben megkapják a szerződés szerinti teljes nyersolajmennyiséget. A bejelentésnek azonban olyan értelmezése is van, hogy a kitermelő csak az Ázsiába irányuló szállításokat tartja stabilan, míg máshol – főként a nyugati országok kárára – kompenzálja ezt a többletet. A világ vezető exportőre az ázsiai nyersolaj novemberi árát is nagyjából változatlanul hagyta a magasabb árakra vonatkozó várakozások ellenére, mivel igyekszik megőrizni piaci részesedését a régióban.
Ennek fényében még érthetőbb, hogy a Fehér Ház miért vádolta kifejezetten oroszbarátsággal az OPEC+ kitermeléscsökkentésről szóló döntését. Karinne Jean-Pierre szóvivő újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az OPEC+ egyértelműen Oroszország mellé állt a bejelentéssel. Szerintük ezzel is próbálják akadályozni azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Moszkvát megfosszák az olajbevételektől az ukrajnai orosz inváziót követően.
Janet Yellen az Egyesült Államok pénzügyminisztere a Financial Times-nak vasárnap adott interjújában megismételte a Joe Biden elnöknek a kartell döntésével kapcsolatos korábbi kijelentéseit, miszerint az olajkínálat jelentős szűkítése „nem hasznos és nem bölcs”, és az ennek következtében várható áremelkedés különösen a feltörekvő piacokat fenyegeti, de összességében is rendkívül káros a világgazdaságra nézve.
Míg Oroszország esetében a nyugati szankciók miatt az OPEC+ döntésétől függetlenül is az olajtermelés csökkenése várható, addig Kínában a gazdaság lassulásának jelei a kereslet visszaesését vetítik előre, ami megnyugtatóan hathat a hiány miatt aggódók számára. Alapvetően e két tényezőn múlik ugyanis, lehetnek-e ellátási problémák a télen.
Ellátási szempontból fontos tényező tehát, hogy Oroszországot a december elején életbe lépő európai olajembargó sújtja. E szankcióval párhuzamosan az orosz olajat szállító hajók a továbbiakban nem kapnak biztosítást, ami jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy képesek legyenek keleten értékesíteni a megmaradt mennyiséget. Kérdéses emellett, hogy miként reagál Oroszország a G7-ek által az orosz olajra szeptember elején elfogadott árkorlátozásra, amelynek célja, hogy az orosz olaj alacsonyabb áron a feltörekvő gazdaságokba áramoljon, csökkentve ezzel Moszkva bevételeit. A kérdés itt az, hogy Oroszország nyomott áron hajlandó-e értékesíteni olaját, vagy inkább visszafogja a termelést. A két szankció hatására – a termelés visszafogásának mértékétől függően – a szakértők napi 1-2 millió hordós orosz termeléscsökkenést várnak.
A nyugati országok problémája az OPEC+ döntésével tehát az, hogy a kartell nem kompenzálja majd a kieső orosz mennyiséget, ami a feltörekvő piacokon komoly gondokat okozhat, megbillentve a világgazdasági egyensúlyt. Emiatt állítja Washington, hogy az OPEC+ Oroszország mellé állt, és a Moszkvával szembeni nyugati erőfeszítések ellen dolgozik.
Az ellátási gondok szempontjából az orosz helyzettel ellentétben enyhítő tényező, hogy Kína üzemanyagkereslete lassuló gazdasága miatt valószínűleg csökkenni fog. Kínában négy hónapja először jelez visszaesést mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatóipari hangulatindex. Ennek oka, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások továbbra is visszavetik a keresletet és az üzleti bizalmat – derült ki egy szombaton közzétett felmérésből.
Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőre és az USA után a világ második legnagyobb olajfogyasztója, ezért gazdasági lassulása jelentős keresletcsökkenést vetít előre, miközben növeli a globális recesszióval kapcsolatos aggodalmakat. Szintén az olajkereslet csökkenését okozhatja, hogy számos központi bank, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az infláció megfékezésének szándékával kamatemelési ciklusban van, amely növeli a hitelfelvételi költségeket, így visszaveti a gazdasági növekedést, növeli a recesszió veszélyét.
A szombati kínai gazdasági mutatók azt jelezhették a befektetők számára, hogy egyelőre nem várható a kereslet és a kínálat jelentősen megbillenése a világpiacon. Emiatt mind a Brent, mind a WTI olaj ára az addigi emelkedő trendet megtörve csökkenni kezdett: a WTI ára a pénteki 93,2 dolláros záróértékről 1,1 százalékot ereszkedve, hétfő délutánra 92,1 dollárra ment le, míg ehhez hasonlóan a Brent 98,5 dollárról 97,5 dollárra esett.
Ezúttal is Törökországban.
