Ez immár az ukrán háború 22. napja, nézzük az legfrissebb fejleményeket.
Háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt Joe Biden amerikai elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva. Az amerikai elnök egy szerdai beszédében arról is szólt, hogy orosz csapatok kórházakat bombáztak és orvosokat ejtettek túszul. Egyben további segítséget ígért Ukrajnának az orosz haderővel szembeni harcához.
Később a Fehér Ház szóvivője később azzal pontosította az amerikai elnök nyilatkozatát, hogy Joe Biden nem jogi értelemben használta a mondottakat, hanem az érzelmei vezették amikor Putyint háborús bűnösnek mondta.
Újabb óriási amerikai fegyverszállítmány érkezhet Ukrajnába
Joe Biden ígérete szerint további hadieszközöket kap a megtámadott ország. Az elnök nem részletezte, hogy milyen eszközöket küldenek, de a hírek szerint a már korábban is juttatott kézifegyvereket, légvédelmi eszközöket és páncéltörőket adnak a legnagyobb számban. A hadianyagok értéke 1 milliárd dollár.
Ezernél is többen lehettek a lebombázott színházban
A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért - derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. A beszámolók és a napvilágot látott felvételek alapján elég egyértelműnk tűnik, hogy az orosz erők bombázták le a mariupoli színházat, ők mégis azt próbálják elhitetni, hogy az ukránok robbantották azt fel.
Why Russians need Mariupol so much#Mariupol is the most important #Ukrainian port on the Sea of #Azov. In addition, by capturing the city, #Russia will receive a land corridor to the annexed #Crimea, which it has been dreaming of for a long time.
— NEXTA (@nexta_tv) March 17, 2022
1/3 pic.twitter.com/G2h2RBCjEb
Újra összeülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa
A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség. A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz. Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.
A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a "sérülékeny helyzetben lévő" ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására. Egy másik, francia-mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti. New York-i értesülések szerint szó van arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a közgyűlés előtt.
A szerdai tárgyalások halvány reményt adnak
Ukrajna és Oroszország jelentős előrelépést ért el a 15 pontból álló előzetes béketervvel kapcsolatban, amely tűzszünetet és az orosz kivonulást tartalmazná, amennyiben Kijev vállalja a semlegességet és fegyveres erőinek korlátozását, jelentette a Financial Times. A javasolt megállapodás szerint Kijev lemondana a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és ígéretet tenne arra, hogy nem ad helyet külföldi katonai támaszpontoknak vagy fegyvernek az ország területén, cserébe részesül szövetségesei, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a NATO védelméből.
A tárgyalások után az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is arró beszélt, hogy van remény a megegyezésre. Ugyanakkor később Vlagyimir Putyin lehűtötte a kedélyeket, amikor azt mondta, hogy nagyon távol van a megegyezés lehetősége.
A Fars hírügynökség forrása mondja ezt. 
