Hogy nem történt semmi különös a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén, az is tükrözi, hogy a grémium közleményében szereplő indoklás gyakorlatilag szóról szóra megegyezik az egy hónappal korábbival. Csupán annyiban tér el, amennyiben frissítette az inflációra vonatkozó részt. Eszerint 2019 szeptemberében a pénzromlás 2,8, a maginfláció 3,9, míg a kamatdöntéseknél kiemelten figyelt mutató, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék lett.
A magyarázat azonban már ugyanaz: „az infláció esetében a mérséklődést a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árindexének csökkenése okozta. A maginflációs mutatók szeptemberi növekedését a telekommunikációs szektor régiót meghaladó áremelkedése okozta.” Azt már az Equilor Befektetési Zrt. elemzése teszi hozzá, hogy a jelenlegi tendenciák alapján az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet, a külső környezet továbbra is lefelé, a forint gyengülése felfelé mutató kockázat.
|
A Monetáris Tanács döntött arról, hogy az MNB tulajdonában lévő, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű értékpapírok mértékéig legalább 3 éves futamidejű, fix kamatozású jelzálogleveleket vásárol. Vásárolni csak az elsődleges piacon és kizárólag a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerén keresztül lebonyolított aukciókon fog, a kibocsátó pedig vállalja a jelzáloglevél tőzsdei bevezetését, illetve az árjegyzői megállapodás megkötését. A vásárlások operatív részleteire vonatkozó döntését az MNB még ebben a hónapban meghozza, s ennek megfelelően teszi közzé a vásárlásokra vonatkozó tájékoztatót. Mivel a lejáró jelzáloglevelek új kibocsátásúakra való lecserélésének nincs tartós likviditási hatása, a most bejelentett változtatás monetáris politikai szempontból semleges – hangsúlyozza az MNB közleménye. |
Bár a jegybank most semmilyen irányban nem mozdult el, továbbra is laza, támogató monetáris politikára számítanak a hazai elemzők, úgy, hogy a 0,9 százalékos alapkamat 2021 negyedik negyedévéig nem változik. Nem vár szigorítást Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 2020-ban, egyrészt a vezető jegybankok várható lazításai miatt, másrészt azért, mert az infláció várhatóan a jövő év második felében is elmarad majd a 3 százalékos jegybanki céltól.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a gazdaság túlfűtöttségének és így az inflációnak a mérséklődését a külső hatások mellett a június 3-án debütált, s október közepéig már közel 2300 milliárd forintos állományt elért Magyar Állampapír Plusztól, valamint a fiskális politikától várja. Az MNB döntéshozói a külső és belső folyamatok közül az előbbieket látják erősebbnek, ami szintén a laza monetáris politika irányába mutat.
Dacára a mai erősödésnek, az Equilornál nem számítanak arra, hogy az euró-forint árfolyama tartósan a 323-327-es tartomány alá süllyedjen. Az árfolyamgrafikon technikai képe összességében továbbra is inkább forintgyengülésre utal, rövid távú korrekciós hullámok azonban tarkíthatják a mozgást.
Az európai átlaghoz képest drágult. 
