Ahhoz képest, hogy az EU egymás után fogadta és fogadja el a gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt – eddig összesen kilenc szankciós csomagot szavaztak meg a tagállamok, köztük Magyarország is –, elsőre meglepőnek tűnik az a statisztika, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra a Politico.
Az adatokból ugyanis kiderül: a háború első kilenc hónapjában, tehát 2022. február és november között az uniós tagországok többet importáltak Oroszországból az áruk értékét tekintve, mint az előző öt év azonos időszakaiban, tehát több pénzt is utaltak át az oroszoknak a korábbiakhoz képest.
November volt az első olyan hónap, amikor az uniós import értéke csökkent.
A látszólagos ellentmondásnak két fő oka van.
Az egyik, hogy az energiafüggőség miatt az EU nem tudja olyan hamar leépíteni az orosz energiahordozók – elsősorban a gáz és részben az olaj – importját, mint amennyire szeretné. Másrészt az energiaárak megugrása miatt a múlt évben jóval többe kerültek az orosz energiahordozók (is), mint korábban.
Ráadásul a tagországok különböző mértékben álltak be az uniós szankciók mögé. A magyar kormány – bár megszavazta őket – kezdettől fogva ellenezte azokat, és kitartott az orosz olaj és gáz mellett, ami meg is látszik a számokon.
Jól járt Moszkva
De nézzük a részleteket! A brüsszeli lap adatai szerint az EU importja Oroszországból az értékét tekintve 50 százalékkal nőtt tavaly február és november között 2017 és 2021 azonos időszakához képest. A növekedés márciusban volt a legnagyobb (100 százalék), azóta az üteme ugyan folyamatosan csökkent, de még októberben is plusz 4 százalék volt.
Az orosz import Szlovénia (331 százalék), Ausztria (203 százalék) és Magyarország (197 százalék) esetében nőtt a legnagyobb mértékben – azaz a szlovén kormány több mint négyszer, az osztrák és a magyar pedig háromszor annyi pénzt utalt át Oroszországnak, mint a háború előtt.
Eközben Bulgáriánál 120, Szlovákiánál 93, Csehországnál pedig csak 22 százalékos pluszt jegyeztek fel.
Ráadásul Magyarország esetében a növekedés üteme gyorsult: szeptemberben 260, októberben 274, novemberben pedig 362 százalékos megugrást mértek – utóbbi érték már a legnagyobb az EU-tagországok között. (Ebben persze szerepe lehet a forint akkori gyengélkedésének is.)
A lista másik végén Dánia, Svédország és Málta áll: ezek az országok 46, 82 és 85 százalékkal csökkentették az importjukat Oroszországból.
Mellettük még Finnország, Luxemburg, Írország, Litvánia és Portugália vett értékét tekintve kevesebb árut Oroszországtól, mint korábban.
Összességében a 27 EU-tagország közül 19 esetében nőtt és mindössze 8 esetében csökkent a behozatal Oroszországból 2022. február és november között. Az import összértéke 173 milliárd euróra rúgott.
Késleltetett embargók
Ami a történések hátterét illeti, az orosz katonai agresszió kezdete, 2022. február 24-e előtt az EU-nak Oroszország volt az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, importjának harmadik legfontosabb forrása és az ötödik legnagyobb exportpiaca. Az Oroszországból érkező import kétharmadát pedig az energiahordozók és az azokhoz kapcsolódó termékek tették ki.
A háború kitörése után ugyanakkor az EU sorra hozta a szankciókat Moszkva ellen, amelyek többek között a pénzügyi, a közlekedési és az energiaszektort sújtották, valamint a nyugati technológiák és a katonai célokra használható áruk exportját korlátozták vagy tiltották.
Az energiaszektoron belül azonban csak az orosz szén importját tiltották be relatív hamar – ez az embargó augusztus elején lépett életbe –, a Moszkvának a legfőbb bevételi forrást jelentő olaj és gáz esetében ez tavaly novemberig nem történt meg a kontinens energiafüggősége miatt. Tehát az eladásokból származó bevételek tavaly is hizlalták (és részben ma is hizlalják) az oroszok kasszáját.
Az olajembargó csak tavaly december elején lépett életbe, és „csak” a tengeri úton szállított olajra vonatkozik, a vezetéken szállítottra nem (Magyarország is vezetéken kapja a kőolajat). Az orosz olajipari termékeket pedig csak idén február elején tiltották ki az EU-ból.
A gázembargó továbbra sem valósult meg. A vezetékes szállítások csökkentek, de nem álltak le (az Északi Áramlat leállt ugyan, de más vezetékeken, főleg a Török Áramlaton keresztül továbbra is jön gáz Európába, így Magyarországra is), az orosz LNG (cseppfolyósított földgáz) behozatala Európába pedig még nőtt is 2022-ben 2021-hez képest.
Tényleg függünk-e?
Ráadásul – ahogy jeleztük is – a tagországok gazdaságilag sem reagáltak egységesen a háborúra: míg néhány tagország már az orosz invázió kezdetén csökkentette az importját Oroszországból, mások még novemberben is növekedést könyveltek el.
A magyar kormány azzal indokolta kitartását az orosz gáz és kőolaj mellett, hogy a magyar gazdaság kiszolgáltatott ezeknek az energiahordozóknak. Erre hivatkozva kért (és kapott) ideiglenes felmentést az EU-tól az olajembargó alól, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával együtt.
Szakértők egy része – például Holoda Attila energiapiaci szakértő – ugyanakkor úgy véli, hogy a kiszolgáltatottság már nem áll fenn: a magyar kormány – ha akarná – az uniós energiaösszeköttetések révén már lényegesen tudná csökkenteni függőségét az orosz energiahordozóktól.
Tény, hogy számos uniós ország (például Németország, Lengyelország, Csehország) már érdemben mérsékelte az orosz gáznak és/vagy olajnak való kitettségét az elmúlt szűk egy évben – Csehország például nyolc hónap alatt 97-ről néhány százalékra csökkentette importjában az orosz gáz arányát, amit norvég gázzal és tengerentúli LNG-szállítmányokkal pótol.
Persze ennek a megoldásnak is vannak árnyoldalai: azt már Emmanuel Macron francia elnök is szóvá tette, hogy az amerikaiak túl drágán adják el Európában az LNG-t.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
