Az utóbbi napokban és órákban magas rangú amerikai tisztviselők próbálják lecsillapítani a frusztrált és zavarodott szövetségesek idegeit az ukrajnai háborúról és más globális gócpontokról szóló szigorúan titkos információk kiszivárogtatása miatt. Miután a múlt héten kirobbant a hír a kiszivárogtatásról, a külügyminisztérium, a Pentagon és a titkosszolgálat magas rangú tisztviselői felvették a kapcsolatot szövetségeseikkel és partnereikkel.
Egy elégedetlen amerikai
Az amerikai tisztviselők most azon fáradoznak, hogy megtalálják a kiszivárogtatás forrását, amely miatt az elmúlt héten rengeteg Pentagon-dokumentum került napvilágra a közösségi médiában. A Pentagon mellett az Igazságügyi Minisztérium is vizsgálja a kiszivárogtatást, amely egyben bűnügyi nyomozást indított.
A nyomozók nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egy amerikai állampolgár lenne a felelős – legyen az elégedetlen alkalmazott, vagy egy bennfentes, aki a nemzetbiztonsági érdekeket akarta aláásni –, mivel sok dokumentum csak az Egyesült Államok kezében (’NOFORN’ minősítéssel) volt.
A Pentagon állítólagos prezentációiban tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország már májusban uralhatja az eget Ukrajna felett, mert Kijevben kifogyóban vannak a légvédelmi rakéták – jelentette vasárnap este a The Wall Street Journal. Ukrán illetékesek nem erősítették meg az információt, de felszólították a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a légvédelmi segítségnyújtást.
Bizony Ukrajnában vannak
A feltárt részletek között szerepel, hogy a közelgő offenzívára készülő tizenkét „harchiteles” ukrán dandárból kilenc teljes körűen kiképzett és felszerelt a NATO által.
Ezeknek a csapatoknak a kiképzése nemcsak Nyugaton történik, hanem 71 Ukrajnában állomásozó amerikai katona, valamint 97 NATO különleges műveleti katona is részt vesz benne.
Ez arculcsapás Biden elnöknek is. Tavaly májusban a Fehér Ház szóvivőjét, Jen Psakit megkérdezték arról, hogy az ukrajnai háború „NATO-proxi háború”-e. Psaki így válaszolt: „Tudom, hogy ez az orosz vád, de ez nem egy proxi háború… Ez egy háború Oroszország és Ukrajna között. A NATO ebben nem vesz részt."
Nem sokkal ezután nyugati sajtóorgánumok már beszámoltak a NATO különleges műveleti erőinek ukrajnai jelenlétéről. A The Intercept 2022 októberében jelentette, hogy amerikai különleges műveleti erők tartózkodnak a helyszínen, 2022 júniusában pedig a The New York Times arról számolt be, hogy néhány tucat kommandós van Nagy-Britanniából, Franciaországból, Kanadából és Litvániából.
Pusztító kihatás
Még ha a dokumentum részben elavult is, a leleplezés jelentős csapás a NATO és ukrán partnerei számára, mivel részletesen felsorolja, hogy az egyes dandárokat milyen nehézfegyverekkel kell felszerelni, és hogyan áll a csapat kiképzési szintje. Bebizonyosodott - ami eddig nem volt igazi titok - hogy a NATO-nak több tucat harckocsija hiányzik az új egységek terv szerinti felszereléséhez.
A dokumentumoknak köszönhetően az orosz vezérkar konkrét előkészületeket tehet a várható ellentámadás elleni védekezésre, például saját alakulatainak megfelelő védelmi fegyverekkel való felszerelésével. Fontos információ az új ukrán dandárok összetétele is – némelyiknek csak nyugati hadifelszerelése lesz, mint például a Leopard 2 harckocsi vagy az amerikai Stryker gyalogsági harcjárművek, másoknak modernizált szovjet anyagokkal vegyesen. Ez lehetővé teszi a hivatásos katonai tervezők számára, hogy Ukrajna támadótervének lehetséges taktikai részleteire következtessenek.
De a Pentagon szivárgása potenciálisan pusztító lehet az amerikai szövetségi rendszeren belüli jövőbeni hírszerzési együttműködés szempontjából is. Az ukránok nyilvánvaló reakciója lehet, hogy az amerikaiakat ezentúl nem vonják be offenzívájuk főbb jellemzőivel kapcsolatban.
A dokumentumok nyilvánvalóan nem tartalmaznak információt arról, hogy a front melyik szektorát kívánják megtámadni a kijevi tábornokok. Az ukrán Biztonsági Tanács titkára, Olexi Danilov a múlt héten azt állította, hogy ilyen részleteket jelenleg csak három-öt ember ismer.
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy az adminisztráció nem tudja, hogy vajon a kiszivárogtatást már megfékezték-e. Biden elnököt a múlt hét végén tájékoztatták a kiszivárogtatásról, és folyamatosan tájékoztatják a kibontakozó szövetségi nyomozásról.
Jim Himes, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezető demokratája leszögezte: „Nagyon is fennáll annak a lehetősége, hogy ha a dokumentumok hitelesek … akkor ezeknek szörnyű hatásai lehetnek a az ukrajnai csatatéren”.
Dél-Korea és Magyarország is érintett
Az Ukrajnával kapcsolatos információkon kívül a dokumentumok kiterjednek az Egyesült Államok Kínával, a Közel-Keletre és Afrikára irányuló erőfeszítéseire is.
NBC News szerint egy másik titkosszolgálati jelentés azt állítja Izraelről, hogy a Moszad, az ország fő hírszerző ügynöksége tiltakozásra buzdított a kormány ellen.
Egy másik egy állítólagos beszélgetést részletez Jun Szogjol dél-koreai elnök és vezető segítői között, amelyben lőszereladásról tárgyaltak az Egyesült Államokkal. Itt azt látjuk, hogy a dél-koreaiak - megsértve országuk azon alapvető politikáját, amely tiltja a halálos fegyverek szállítását a háborúban álló országokba - erős amerikai nyomásra, több mint 5 milliárd dollár értékű szerződést kötöttek, hogy Lengyelországba szállítsák legmodernebb harckocsijaikat, önjáró tarackjaikat és lőszereiket, miközben tudták, hogy e szállítások végső rendeltetési helye Ukrajna lehet.
Vadászgépek szállítása is terítéken volt. A botrány veszélybe sodorta az ország elnökének függőben lévő állami látogatását Washingtonba a következő egy-két héten belül, ahol a tervek szerint beszédet mond a Kongresszus közös ülésén, ami kivételes megtiszteltetés a külföldi méltóságok számára.
A The Economist friss írása szerint Washington magyar vezetőket is lehallgatott.
Mindeközben a dokumentumokból az a következtetés vonható le, hogy az amerikai hírszerzés lenyűgözően behatolt a Kremlbe, annak fegyveres erőibe és hírszerző ügynökségeibe. Néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve a CIA pontosan figyelmeztetett Putyin Ukrajna megszállási terveiről 2022 februárjában, majd azt követően szorosan nyomon követte az orosz katonai mozgásokat, a fegyverraktárak helyét és a vezetői belharcokat. A dokumentumok mindezt csak megerősítik.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
