Az úgynevezett humanitárius szünetre azért van szükség az Izrael és a Hamász közötti háborúban, hogy a segélyek be tudjanak jutni a civilekhez Gázába, közölte Yoko Kamikawa Japán külügyminiszter a The Guardian szerint. (Segélyszállítmányok már eddig is érkeztek az övezetbe, csak nem kellő számban.)
A G7-ek – az EU, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Japán – egyúttal megerősítették, hogy a gázai „humanitárius krízist sürgősen kezelni kell”.
A G7-ek külügyminiszterei ismételten elítélték a Hamász október 7-i terrortámadását a zsidó állam ellen, és jelezték, hogy Izraelnek joga van önvédelemre. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy annak „összhangban kell lennie a nemzetközi joggal.”
Tűzszünetre (az összecsapások hosszabb idejű beszüntetésére) ugyanakkor nem hívtak fel, ellentétben például az ENSZ-szel és számos segélyszervezettel.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint addig nem egyeznek bele a tűzszünetbe, amíg a Hamász el nem engedi a mintegy 240 túszát. A palesztin szélsőséges szervezet viszont az izraeli börtönökben raboskodó, több ezer palesztin szabadon bocsátását kéri a túszok elengedéséért cserébe. Az izraeli hadsereg szerint csapataik már Gáza belvárosában harcolnak.
Eközben a gázai hatóságok közlése szerint 10 569-re emelkedett az izraeli bombázások azonosított halálos áldozatainak száma az övezetben, tehát az elmúlt egy nap alatt 241-gyel nőtt ez a szám. A halottak között 4324 gyerek van.
A gázai hatóságok szerint ez „csak” a kórházban elhunytak száma, további ezrek vannak a romok alatt. Mintegy 100 emberrel az övezet déli részén végeztek a légicsapások az elmúlt egy napban – tehát ott, ahova az izraeli hadsereg küldte a palesztinokat a biztonságukra hivatkozva.
Joe Biden amerikai elnök korábban kétségbe vonta a gázai adatközlést, mivel az övezetet a Hamász uralja, ugyanakkor – mint arra a BBC felhívja a figyelmet – az Egészségügyi Világszervezet megbízhatónak tartja az adatokat.
Az elmúlt egy hónap történéseit és a kilátásokat itt elemeztük:
A tűzszünet kérdéséről itt írtunk:
A humanitárius katasztrófával foglalkozó jegyzetünket pedig itt olvashatják:
Egy paraguayi bankba fektet be az OTP. A dél-amerikai ország legnagyobb digitális bankjáról van szó. 
