Az orosz-ukrán feszültség és három nehéz orosz partraszállító hajó Balti-tengerre érkezése miatt a svéd hadsereg egy hete katonákat és fegyvereket telepít Gotlandra, a Balti-tenger legnagyobb szigetére. Stockholm ugyanis látja annak lehetőségét, hogy orosz támadás érheti a stratégiai fekvésű, 60 ezer lakosú balti szigetet.
Svéd bizalmatlanság
Gotland csupán 345 kilométerre fekszik az orosz kalinyingrádi exklávétól. A 19-ik század elején egy rövid ideig orosz kézen volt a sziget és egy esetleges balti inváziónál a sziget stratégiai szerepet játszhat. Svéd katonai szakértők szerint a sziget elfoglalásával az ellenfélnek lehetősége lenne arra, hogy légvédelmi vagy hajóelhárító rendszerekkel megállítson bármilyen, a Balti-tengeren és afelett zajló szállítást, miközben a balti államok elleni hadműveleteket hajt végre.
A svéd politikai életet az utóbbi években több esetben is felborzolták orosz vadászgép-manőverek és állítólagos kibertámadások az ország politikai intézményei ellen. A svéd katonai stratégák nem feledkeznek el arról a 2013-as orosz hadgyakorlatról sem, amely a NATO későbbi bevallása szerint egy nukleáris csapást szimulált Stockholmra.
Mindenesetre Mattias Ardin, a Gotlandon szolgáló svéd ezred parancsnoka próbálta megnyugtatni a közvéleményt és elmondta a közrádiónak, hogy noha az általános európai biztonságpolitikai helyzet valóban rosszabb lett, Gotlandra nézve nincsen kimondott veszélyforrás.
A mostani csapaterősítés egy olyan ezred számára érkezik, amely egyáltalán csupán négy éve létezik. 2018 májusában hozták létre a „Gotland-ezredet”, azelőtt Stockholm hosszú időn keresztül csak katonai berendezéseket tárolt a szigeten. A hidegháború utáni évtizedekben a szigetet gyakorlatilag demilitarizálták. A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása késztette aztán arra a semleges Svédországot, hogy elgondolkodjon csapatok állandó állomásoztatásáról a 3184 négyzetkilométeres szigeten.
Az észt álláspont
Kaja Kallas észt miniszterelnök vasárnap interjút adott a svéd televíziónak, amelyben leszögezte: a Nyugatnak ébernek kell lennie a jelenlegi feszült biztonságpolitikai helyzetben, nehogy belépjen a Moszkva által felállított csapdába. Ugyanis a Kreml volt az, amely problémát kreált az ukrán határra vezényelt csapataival és most engedményeket követel a Nyugattól, hogy deeszkalálja a robbanásveszélyes helyzetet. A Nyugatnak azonban nem szabad bekapnia a horgot és engedményeket tenni az agresszornak.
Kallas ebben a pillanatban nem érzi hazáját közvetlenül veszélyeztetve. De az európai biztonságpolitikai helyzet szerinte jelenleg a legsúlyosabb válságát éli át a hidegháború vége óta. Kallas szerint nem belátható, mennyi ideig fog tartani a jelenlegi válság.
Dán aggodalmak
A Dán Hírszerző Ügynökség a múlt hónapban hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését, amely Oroszországot nevezi meg az egyik legnagyobb veszélyforrásnak. Az anyag szerint Moszkva „célzottan” kémkedik Dániában, eszközeit tekintve megtalálható a telefonok lehallgatása, kibertámadások és informátorok beszervezése.
Anja Dalgaard-Nielsen a katonai hírszerzés részéről elmondta a dán közrádiónak, hogy folyamatos az orosz nyomás a dán hivatalok ellen a Kreml részéről.
Az orosz taktika
Egy Kreml-közeli agytröszt a héten elemezte a NATO és Oroszország között kiéleződött feszültséget és a Kreml taktikáját. A RUSSTRAT elemzése leszögezi, hogy az orosz fél természetesen számol azzal, hogy további eszkaláció esetén Moszkva katonai eszközöket telepít Latin-Amerikába, a nukleáris tengeralattjárók aktívabban fognak járőrözni az Egyesült Államok partjainál és az orosz-kínai tengely tovább mélyül, akár egyetlen védelmi övezetet létrehozva a két állam területén.
A kutatási anyag hozzáteszi, hogy a feszültség további növekedése esetén a Kreml megerősíti a stratégiai nukleáris erőit Kalinyingrádban és Belaruszban – a NATO határa mentén. A Kalinyingrádi Terület (exklávé) stratégiailag és geopolitikailag kiemelten fontos az orosz kormányzat számára. Az Oroszországi Föderáció hídfőállása különleges katonai övezet, ott állomásozik a legrégebbi orosz flotta, a Balti Flotta. Ez az Orosz Haditengerészeti Flotta magasabbegysége, amely onnan tudja ellenőrizni a Balti-tengert.
Hadgyakorlat jön az ukrán határon
A térségbeli feszültség tovább növekedett kedden a belarusz védelmi minisztérium bejelentése kapcsán, miszerint február 10. és 20. között közös hadgyakorlatot tartanak az orosz és belarusz hadsereg részvételével.
Minszk hétfőn azt is bejelentette, hogy megérkeztek az első orosz katonai egységek és nehézfegyverek a közös gyakorlatra Belaruszba. A bejelentésre akkor került sor, amikor a Nyugat és Moszkva viszonya hónapok óta folyamatosan éleződik a Nyugat-Belarusszal és Oroszországgal egyaránt határos szövetséges, Ukrajna biztonsága miatt.
Lukasenka január 17-én kijelentette, hogy a jövő hónapban Oroszországgal folytatott hadgyakorlatnak egy olyan forgatókönyvre kell összpontosítania, amelyben országa hadserege kénytelen „ellenállni a Nyugatról érkező erőknek”. Bizonyíték felmutatása nélkül azzal indokolta a gyakorlatokat, hogy állítása szerint csapatok gyűltek össze az Ukrajnával, Lengyelországgal és a balti államokkal közös határán.
(Káncz Csaba szerző oldala itt érhető el)
Vegyesen mozgott a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
