Bármerre megyünk így a nyár közepén a kicsit visszaszigorító Ausztriában, azt látjuk, hogy a városi hotelek többsége átlépte az 50 százalékos foglaltságot, a vezető hegyvidéki turisztikai térségekben működő panzióknál már 65-70 százalékot is. Mindkét szám jónak mondható. A hotelberuházások azonban nem mindenütt folytatódnak zökkenőmentesen, főleg a munkaerőhiány miatt.
Bécsben eredetileg 4200 új hotelszobát szeretnének átadni 2023-ig, ez mintegy 13 százalékkal növelné meg a kapacitást. A közép és felsőközép kategóriájú szállodák uralják a fejlesztési piacot, de több beruházást leállítottak és csak egy kisebb részüket indították újra. Még így is rekord év lehet az idei az átadásokat tekintve. A szállodákban és panziókban, továbbá a vendéglátóhelyeken megint sok ezer közép-európai, köztük magyar munkavállaló dolgozik.
A CBRE globális ingatlan tanácsadó cég szerint a fővárosban és egy-két nagyobb városban néhány régebb óta üzemelő hotelt lakóházzá fognak átalakítani. Ezzel talán jobban kivédenék a Covid-hoz hasonló válságokat, de az ilyen átalakítás sikere nagyban függ az ingatlan elhelyezkedésétől, a terület besorolásától és persze a megvalósítás minőségétől.
Az elmúlt egy esztendőben nem nagyon voltak adásvételek, leszámítva néhány kisebb szállodát és nagyobb panziót egyes turisztikai övezetekben. Elvileg sok hotelüzemeltető került a csőd szélére, de az állam segítségükre sietett egy külön finanszírozási programmal. A CBRE szerint azok a hotelek kerülhetnek eladósorba, amelyek az állami segítség lejárta után sem tudják teljesíteni a kiadottsági mutatókat. A tavalyi év végén a befektetési hozamok a bérleti szerződéssel működő hoteleknél 4,25 század körül voltak, az üzemeltetési szerződéssel működőknél 5,25 század körül.
Az elmúlt hetekben-hónapokban egész Európában, így Ausztriában is megjelentek a hotelbefektetésekre specializálódott befektetési alapok. Ezek nem csupán pénzügyi befektetésként vesznek szállodákat, hanem szakmai tudással, nemzetközi tapasztalattal, márkaszinergiákkal, átépítési, újra pozícionálási programokkal tervezik elérni a hozzáadott értéket.
Nincs szüksége ilyen újra pozícionálásra a vezető síterepekhez közeli szállodáknak és a panziók többségének, noha a járvány természetesen ezeket sem hagyta érintetlenül.
„Tavaly a téli szezon után kifejezetten jól sikerültek a nyári és az őszi hónapok. Decembertől azonban országos volt a leállás egészen idén május elejéig, vagyis nekünk is zárva kellett lenni. Mintegy 1,3 millió eurós veszteséget szenvedtünk el” – érzékeltette a helyzetet Christian Wendt, a karintiai Turracher Höhe magashegyi körzetben működő Panorama Hotel Turracher Höhe igazgatója. A négycsillagos szálloda az idei nyitás óta ismét magas kihasználtsággal üzemel, a vendégek 44 százaléka osztrák, 23 százalékuk német és 11 százalék a magyarok aránya. Környékén a síterepek hóbiztosak, az osztrákok még 20-30 kilométeres távolságból is gyakran jönnek emiatt. A síterepek és kirándulási lehetőségek mellett kristály tiszta tavak és nyári bob is várja a turistákat, nem beszélve a különféle hüttékről, mint például a közeli AlmZeit hütte.
Az igazgató abban a kényelmes helyzetben van, hogy hitelekkel nem kell foglalkoznia. Érdeklődésünkre azt mondta, hogy a 2017 óta tulajdonos német Dr. Lohbeck GmbH. (több országban független, magán hoteleket üzemeltető cég) minden felújítást és újra indítást saját forrásból fedez, nincs szüksége hitelre. Így történt ennél a karintiai ingatlannál is, ami a felvásárlás előtt – 1965-ös átadása óta - évtizedeken keresztül szakszervezeti üdülőként működött.
Az ország középső, nyugati és déli, magashegyi övezeteiben viszonylag gyorsan újraépült a piac. A nyári hónapok hagyományosan erősnek számítanak arra felé. A vendégek zöme osztrák, de egyre több a német, a cseh, a magyar és a kelet-európai. Azt is lehet tudni, hogy jó pár éve, még bőven a járvány előtt, megjelentek a befektetési céllal érkező közép-és kelet-európai vendégek.
Viszonylag nagy választékuk volt már akkor is, hiszen az egykor osztrák családi vállalkozásként működő panziók vagy kisebb szállodák egy részét már sok helyütt nem viszik tovább a család fiatalabb tagjai, így eladósorba kerültek ezek az ingatlanok. Nem ritka, hogy román, orosz vagy ukrán kézben vannak.
A magyar vevők megjelenése Magyarország uniós csatlakozása, vagyis 2004 után lett érzékelhető arányú, s azóta honfitársaink kisebb hullámzással, de folyamatosan jelen vannak a befektetési piacon. Kezükre játszik, hogy néhány évvel az uniós belépés után az osztrák munkaerőpiac hivatalosan is megnyílt a magyarok előtt, így ma már nem csupán a vendéglátó egységekben, hanem egyre több hotelben, panzióban is tömegesen lehet magyar munkavállalóval találkozni. Az említett karintiai hotelben a 32 dolgozóból nyolc magyar, egyikük vezető beosztást tölt be.
Kevesebben akarnak kormányváltást. 
