Gyors kamatvágás: tényleg beérik, amit a kormány akart?
Nagy vihart kavart a múlt héten, amikor az MNB Monetáris Tanácsának két tagja, Kocziszky György és Gerhardt Ferenc azt mondták a Bloombergnek, hogy a tanács már ebben a hónapban elkezdheti csökkenteni az irányadó kamatot. A nyilatkozat azért is volt furcsa, mert a jegybank hivatalos kommunikációja eddig sokkal óvatosabb és mértéktartóbb volt, amellett, hogy a belső vitáikat sem vitték többnyire a nyilvánosság elé, nem úgy mint a kormánnyal évek óta folyó „adok-kapokot”. Az MNB alelnöke Király Júlia másnap igyekezett tompítani a nyilatkozatok élét azzal, hogy még nincs itt a kamatvágás ideje és az infláció igenis fő helyen van a jegybank kamatpolitikájában.
A két tag ugyanis az inflációval kapcsolatban arra hivatkozott, hogy azt a rendkívüli adóintézkedések és az üzemanyagárak emelték a nem kívánt szintekre, viszont szerintük a jövedelmi viszonyok és a belső kereslet annyira nyomottak maradnak, hogy keresleti oldalról nem erősödik majd az infláció, az egyszeri hatások pedig kifutnak. Az elmúlt napok forinterősödését elnézve ugyanakkor elgondolkodtató, hogy akár be is jöhet ez a stratégia, mint ahogy akár az is – már amennyiben valóban ez volt a kormány terve – hogy elhúzzák az IMF-tárgyalásokat és pusztán annak híreivel etetik hónapokig a befektetőket. Nézzük mi áll az erősödés hátterében és mi indokolhatja mégis a kamatcsökkentést. Az alábbi ábrán látszik a magyar jegybanki alapkamat alakulása:
Csökkenő hozamok és jegybanki kamatok indokolhatják az enyhítést
A kamat csökkentését mindenekelőtt nem az IMF-megállapodás feltételezett közelsége indokolja, hanem a csökkenő állampapír-piaci hozamok. Az elmúlt egy hétben idén először csökkentek a 3 hónapos diszkont - kincstárjegyek hozamai 7 százalék alá. (Ennyi az alapkamat is.) A mai 12 hónapos aukción pedig hasonló hozamesés volt megfigyelhető, miközben az éven belüli lejáratok már mind 7 százalék alatt vannak. Közben csökken az országkockázati felárunk. Az állampapír-piaci hozamok rendre jelzik az alapkamat piacok által elvárt mértékét, így ha pusztán ezt nézzük, már akkor felmerülhet az óvatosabb kamatvágás realitása.
Azonban nem csak ez indokolhatja a korábban vártnál gyorsabb monetáris enyhítést. Az elmúlt hetekben ugyanis egyértelművé vált, hogy a világgazdaság főbb erőpontjain elkezdődött egy újabb kamatcsökkentési hullám, nem egy helyen pedig egyenesen a „zéró – kamat” politikájára rendezkednek be. A Fed korábban már világossá tette, hogy 2014-ig nem emel kamatot, az EKB két hete csökkentette 1 százalék alá a rátát, Japánban egyelőre szóba sem kerül a 0 százalékos kamat emelése. De kamatot vágott Dél-Korea, Brazília és Ausztráliában is folyik az enyhítés lassú lépésekben. A történet legfontosabb szereplője Kína pedig lassan de folyamatosan vagdossa a kamatait és csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját. Mindeközben több egészségesebb eurózónás országban is megjelentek a negatív hozamok immár hosszabb távon. (pl. Dánia, Németország.)
Az általánosan csökkenő jegybanki alapkamatok és kötvényhozamok ugyan önmagukban nem indokolják, hogy a befektetők elforduljanak az adott országok kötvénypiacaitól, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy emiatt előnybe kerülnek a magasabb kamatprémiummal rendelkezők, mint Magyarország. Ebből a szempontból tehát indokolt a kamatcsökkentés, a nagy kérdés tényleg csak az, hogy a befektetők mennyire lesznek tartósan kockázatot vállalni. Hiszen egy estleges nagyobb forintgyengülés, illetve általános piaci bizonytalanság esetén durván csökkenhet annak a haszna, aki magyar állampapírt vesz, hiszen a visszaváltásnál kapott reálkamat csökken.
A gazdaság éhezi az alacsonyabb kamatokat, a mutatók pedig indokolják
Az egyik legfontosabb érv amellett a nézet mellett amit Kocziszky és Gerhardt adott elő a Bloombergnek, hogy valóban nem kell számítani reálbér-növekedésre Magyarországon. Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint. A bérek növekedése szerinte nem okoz kereslet oldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri költségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat. Mivel a globális monetáris feltételek jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, valamint két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül, tekintve, hogy a piacok is beárazták.
|
|
Varga - Fellegi - Matolcsy - Simor egy januári egyeztetésen.Fotó: Kovács Tamás/MTI |
A Monetáris Tanácson belül kirobban nyilvános vitának nem is az a legnagyobb hátránya, hogy a monetáris politika megosztottságát közvetíti, hanem inkább az, hogy előrevetíti az „új irányt”, ami jövő tavasszal erősödhet, amikor lejár Simor András és Király Júlia mandátuma. Ők közismerten „héjábbak”, mint a kormányközeli tanácstagok. A Fidesz-kormány közismerten régóta szorgalmazza az alacsonyabb kamatszintet rendre tétlenséggel vádolva a Simor vezette jegybankot. Nagyobb gond, hogy a közvéleményben erősen tartja magát az a hit, hogy egy „kormányközeli” jegybankelnök segítségével valamekkora összeget felhasználna a kormány az adósság csökkentésére a devizatartalékból.
Akkor most mi szól mellette és ellene?
A fentieket összefoglalva az állampapírok hozamai indokolják a kamatcsökkentést, ahogy az is, hogy a forint piacán, a CDS-felárban is szembetűnő megnyugvás tapasztalható. Az is mellette szól, hogy körülöttünk és a többi feltörekvő országban is csökkennek a kamatok. Közben óvatosságra int, hogy több adóváltozás hatása továbbra is bizonytalan, illetve még nem tudni, hogy a különadók hogyan csapódnak le a fogyasztóknál. Óvatosságra int maga a globális válság, hiszen egy nagyobb pánikhelyzetben a forint az első eszközök között lesz, amit likvidálnak a befektetők. A gyengülő árfolyam mellett pedig hamar elfogy a meglevő kis hozamelőnyünk is. A jegybank nyilvánosság előtt folyó belső vitája szintén rossz üzenet. A kamatcsökkentés egyébként hagyományosan jót tenne a vállalkozásoknak és a háztartásoknak egyaránt, a tőzsde is meglódulhatna. Itt elsősorban a Magyar Telekom járna jól, ami stabil osztalékot fizet, ezért a csökkenő állampapír-piaci hozamok miatt rendre emelkedik az árfolyama.
