Kiképzés nélkül küldik az újoncokat a frontra az oroszok

• A mozgósítás első hullámában legalább 200 ezren érkeztek az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erők soraiba - közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. Az ukrán katonai hírszerzés közleménye szerint a mozgósítottak első részét minimális kiképzési idővel vagy kiképzés nélkül küldték Ukrajnába az arcvonal stabilizálása érdekében. A mozgósítottak újabb csoportját a hadműveleti helyzet alakulásának és az állomány felkészültségének figyelembevételével küldik Ukrajnába. A hírszerzés szerint ez alapján a mozgósítás második, harmadik és még további hullámai várhatók. Szeptemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt jelentette be, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak.

• Hárommilliárd euróig terjedő pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a következő egy évben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A támogatási csomag az ukrán gazdaság és az ukrajnai üzleti vállalkozások működésének fenntartását segíti elő. A bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevben állapodott meg a támogatási programról Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta az EBRD több mint egymilliárd euró támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és a 2023 végéig terjedő időszakban ezt az összeget szeretné a háromszorosára növelni. A program elsődleges célja a reálgazdaság támogatása, ezen belül az energia- és az élelmiszerellátási biztonság fenntartása, a vasúti infrastruktúra helyreállítása és a gyógyszeripar támogatása - közölte hétfői ismertetésében a bank. A bank szeptember végén kiadott idei őszi jelentésében azt valószínűsítette, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 2022 egészében 30 százalékkal zuhan.

• Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) új eszközt vezetett be a hamis információk elleni fellépés jegyében az EUvsDisinfo.eu weboldalon - közölte hétfőn a brüsszeli szolgálat, hangsúlyozva, hogy lépése Oroszország ukrajnai háborújával függ össze. Az EKSZ által finanszírozott honlap "a dezinformáció és az információmanipuláció mögött álló mechanizmusokat, taktikákat, narratívákat és szereplőket ismerteti", továbbá "betekintést nyújt a Kreml-barát médiakörnyezetbe". Az újonnan bevezetett "tanulási szekció" segítségével a felhasználókat abban segítik, hogyan ítéljék meg a hírforrások és tartalmuk jelentőségét és megbízhatóságát. A felhasználók kvízek és játékok segítségével gyakorolhatják is újonnan megszerzett készségeiket. Az elmúlt 12 hónapban több mint 1200 félretájékoztatási próbálkozást jegyeztek fel az EUvsDisinfo adatbázisában, ezek Ukrajnát és az Európai Uniót támadták.

• Az Egyesült Államok a november 8-ai választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát - mondta Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök hétfőn Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel. A horvát főváros ad otthon a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának, amelyen több mint 40 delegáció és 32 parlamenti elnök veszt részt kedden, köztük Nancy Pelosi is. Pelosi elmondta: Kijevet mindkét párt és az amerikai szövetségi törvényhozás mindkét háza támogatja, és ez a támogatás a Fehér Házban kezdődik. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte: Irán nagy hibát követ el azzal, hogy drónokkal támogatja Oroszországot.

• Brit és amerikai kollégájával tárgyalt hétfőn az orosz vezérkari főnök, hogy megvitassák azt a moszkvai feltételezést, amely szerint Ukrajna "piszkos bomba" bevetését tervezi - közölte az orosz védelmi minisztérium. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz védelmi miniszter helyettese és Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök telefonos tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy fontos fenntartani a nyitott kommunikációs csatornákat. A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a Geraszimov kérésére tartott megbeszélésen Radakin tengernagy elutasította az ukrán piszkos bombára vonatkozó orosz állítást, és továbbra is a támogatásáról biztosította Ukrajnát. Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével Geraszimov május 19. óta most először tárgyalt az ukrajnai konfliktusról. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn közölte, hogy elutasítja "Oroszország nyilvánvalóan hamis állításait". Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn kijelentette: nem hisz abban, hogy Ukrajna piszkos bombát vetne be. A főtitkár abszurdnak nevezte az ilyen állításokat. "Nem fogja ezt megtenni a saját területén, amelynek a felszabadításáért intenzíven harcol" - mondta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn újságírók előtt a Valdai Discussion Club moszkvai székhelyű agytröszt tanácskozásának szünetében komolytalannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon vasárnapi kijelentését, amellyel megvádolta Oroszországot, hogy valójában Moszkva tervez támadást piszkos bombával Ukrajna ellen. A piszkos bomba sugárzó izotópokkal elegyített hagyományos robbanóanyagokat tartalmaz, amelynek a célja egy jelentős terület radioaktív anyagokkal történő szennyezése. Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a piszkos bombával Ukrajna által végrehajtandó támadás célja az lenne, hogy a sugárszennyezés miatt Oroszországot vádolják meg kis hatóerejű atomfegyver bevetésével.

(MTI/Reuters)